Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-25 / 71. szám

KULTÚRA 6 I RÖVIDEN A Libri díjazza a legjobbakat Budapest. Idén is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban megalapított elisme­résekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. A szabályzat szerint a versenybe csakis élő magyar szerző könyve kerülhet be. Összesen 154 könyvből vá­lasztják ki a tíz döntőst. A győztesről egy ötfős szakmai zsűri dönt, a közönségdíjat az kapja, akire a legtöbben sza­vaznak az interneten. A zsűri tagja Bálint András színész, Beck Zoltán zenész, dalszerző, Fullajtár Andrea színész, Ká­rolyi Csaba irodalomkritikus és Szilágyi Zsófia irodalomtörté­nész, kritikus. A tavalyi zsűri T ompa Andrea Omerta című regényét ítélte a legjobbnak, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor kapta Addig se iszik címmel megjelent irodalmi pa­ródiáiért. (jak) Közép-kelet az Irodalmi Szemlében Pozsony. Az Irodalmi Szemle márciusi lapszáma a kelet­­közép-európai irodalmak kuta­tásához szól hozzá. Ladányi István Danilo Kis, Drágán Velikic, Nedjeljko Fabrio és Olga Tokarczuk műveiről ír; Vincze Ferenc a transznacioná­lis irodalomértés kontextusait mutatja be; Görözdi Judit pedig Esterházy Péter Hahn-Hahn grófnő pillantása és Pavel Vilikovsky Kutya az úton című esszéregényét veti össze. Verset olvashatunk Szili Józseftől, Lesi Zoltántól, Németh Gábor Dá­vidtól, Veréb Lászlótól és Bíró Józseftől, prózát Szászi Zoltán­tól és Forgács Pétertől. Forgács Péterrel Szuperhold című no­­velláskötete kapcsán Juhász Ti­bor beszélget, Czucz Enikő Izsó Zita Éjszakai földet érés című verseskötetét recenzeálj a. A lapszámot Kosziba Klaudia munkái illusztrálják. (k) Kassára készül az 50 éves Kaláka Kassa. A megalakulásának öt­venedik évfordulóját idén ün­neplő Kaláka együttes külföldi turnékkal, rangos fesztiválok­kal, kiemelt koncertekkel, va­lamint új albummal örvendez­teti meg rajongóit. Az évad egyik különlegessége a Kaláka 50 Hét határon át című koncert­turné. Gryllus Dánielék Ma­gyarország egy-egy határ menti városába látogatnak el, majd pedig a határ túloldalán is fekvő szomszédos városban is kon­certeznek. így lett Miskolc párja Kassa, ahol március 28-án, csütörtökön csendülnek fel a Kalákának köszönhetően slá­gerré vált megzenésített versek. A koncert vendége a népszerű énekesnő, Palya Bea. Helyszín a Thália Színház, a kezdés idő­pontja 19 óra. (k) 2019. március 25. I www.ujszo.com Szász Attila Apró mesék című történelmi thrillerének főszereplői: Szabó Kimmel Tamás, Tóth Bércéi és Kerekes Vica (Fotó Vertigo Média) A simlis, a vadász meg a felesége LAKATOS KRISZTINA Az Apró mesék Szász Attila rendező ás Köbli Norbert forgatókönyvíró alkotópáro­sának első filmje, amely a moziban debütált. És bár a formátumváltás különö­sebben erős jegyekben nem tetten érhető, az új mozgókép is felmutatja mindazokat az erényeket, amelyek miatt a korábbi tévés premierek eseményszámba mentek. Szásznak és Köblinek jó érzéke van a sűrű atmoszférájú mikrodrá­­mákhoz: A berni követben, a Félvi­lágban és az Örök télben is megta­láltak, megrajzoltak egy különleges, feszült, viszonylag szűk keretek kö­zé szorított történetet, pontosan rá­közelítve a szereplők belső zaj lásai­­ra, miközben precízen, okosan, gaz­daságosan egyensúlyoztak egyedi és egyetemesen érvényes jelentések, kimondott és enigmatikus homály­ban hagyott összefüggések között. Ezt kapjuk az Apró mesékben is, az­zal a kiegészítéssel, hogy a film első pillanattól az utolsóig magához rán­tó magasfeszültsége mindenekelőtt az alkotócsapat egy további állandó tagjának, Nagy András operatőrnek köszönhető. Nagy András kamerája nem ismeri az üresjárat fogalmát: minden rögzí­tett képsor, minden beállítás erősíti, fokozza a hatást, és nemcsak egy­szerűen a példaértékű szakmai szín­vonalat hozza, hanem a finom csip­kéket is ráveri. Mint egy gazdagon il­lusztrált mesekönyv lapjai, úgy tárul­nak elénk a történet helyszínei: a má­sodik világháború pusztításából ép­pen csak lábadozó, romos Budapest (az a rövid vágás például, amikor fő­szereplőnk ablakából két másod­percre kinyílik a félig lebombázott Lánchíd panorámája, majd be is zárul a kép, alig egy héttel a bemutató után máris jól azonosítható vizuális idé­zetként működik, tévéműsorokban az is találkozhatott vele, aki a moziba még nem jutott el), aztán a Duna-ártéri erdő és a vadászlak egyszerre idilli, időn kívüli és mégis rejtett tragédi­ákról suttogó világa, majd a dimbes­­dombos kisváros képe. De Nagy len­cséje „kicsiben” is érzékenyen működik: Szabó Kimmel Tamás ar­cára közelítve megmutatja, hogy az első pillantásra pusztán tetszetős máznak, üres héjnak tűnő felszín alatt igenis van újabb és újabb tartalom; Kerekes Vica természetes, nyugodt szépsége leheletfinom, illékony vál­tozásokkal mutatja magát hol véde­kezésként viselt álarcnak, hol kiszol­gáltatott, ám érzékenységében is erős nőiségnek; Molnár Levente tekintete, ahogy a különböző helyzetekben esendő hősünkre, a feleségére vagy a fiára szegeződik, tananyag lehetne a pszichopatológia tárgyában. FILMKOCKA Apró mesék ■ Színes magyar történelmi thriller, 2019, 112 perc ■ Rendező: Szász Attila • Forgatókönyviró: Köbli Norbert ■ Operatőr: Nagy András ■ Zeneszerző: Parádi Gergely, Pacsay Attila ■ Látványtervező: Valcz Gábor * Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente, Tóth Bércéi, Gyabronka József, Egyed Attila r A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Különleges világban járunk az Apró mesékben, amelyet átsző a tör­ténelmi valóság mindmegannyi, pontosan dekódolható eleme, és amely ugyanakkor átlép egy reali­táson túli, azon kívüli dimenzióba. A mese itt kulcsfontosságú fogalom. Oly korba lépünk be, amelyben mindenkinek van egy feldolgozást, túlélést, önigazolást, esetleg meg­­úszást segítő privát életmeséje. 1945-ben, röviddel a háború vége után Hankó Balázs (őt alakítja Sza­bó Kimmel Tamás) simlis kis szél­hámosként jár-kél Budapesten: új­sághirdetéseken keresztül tippeli ki az eltűnt szeretteiket kétségbeeset­ten kereső családokat, és megkínálja őket ugyanazzal a szép mesével (a fiuk, az öccsük, az uruk egy hős volt... ott, valahol, a nagy orosz tél­ben...). Jól olvassa az embereket, a vágyaikat, a reményeiket, kis híján még azt a nyomozót is sikerül meg­vezetnie, aki elől utóbb menekülnie kell. így csöppen a vidéki erdőbe, Bérezés Judit (Kerekes Vica) és fia másféle szorongásoktól terhes éle­tébe, és ezzel együtt egy új szerepbe, új felelősségbe. És ezen az úton egyebek mellett azt is fel kell ismer­nie, hogy a látszólag ártatlan mese erőszakos és véres kezekbe kerülve milyen könnyen alakítható életeket megnyomorító, jegyzőkönyvbe vett tényáílássá. Romantikus történelmi thriller­­ként aposztrofálja magát Szász At­tila filmje, de legalább annyira mese is. Bár végig okosan játszik a, Jdnek a története igaz?” kérdéssel, végső soron egyszerű történetet tálal, ár­nyaltan életre keltett, de alapvető fi­gurákkal - az édes szavú, a szere­péhez felnövő (szabó)legény, a go­nosz vadász, a szép vadászná -, amelynek/akiknek az archetipikus előképeit valahol a Grimm-mesék környékén érdemes keresnünk. Me­sét látunk, mesés elrendezést, ami­kor férfi, nő és gyerek egymásba ka­rolva elsétál az utolsó képsoron. Ta­lán picit úgy érezzük, minket is megvezettek, hangyányit nagyobb­nak tűnt az ígéret, mint a teljesítés, de itt és most annyira nem harag­szunk érte. Hat oroszlánt vitt el a Minden lesz A Cseh Filmakadémia szombaton este díjátadó gáláján hat Cseh Oroszlánnal jutalmazta Olmo Omerzu Minden lesz című játékfilmjót. Próga. A Cseh Oroszlán díjra tíz kategóriában jelölt Minden lesz (Vsechno bude) egyebek mellett megkapta a legjobb film, a legjobb rendezés, valamint a legjobb forga­tókönyv díját. A vígjáték két kamasz szereplője is szoborral távozott a gá­láról: Eliska Krenková a legjobb női mellékszereplőnek, Jan Frantisek Uher pedig a legjobb férfi mellék­­szereplőnek járó díjat vihette haza. Várható volt az elismerés az aka­démia tagjai részéről is, hiszen a film alkotói eddig is kiemelkedő szakmai sikerrel büszkélkedhettek. A premi­ert Karlovy Varyban tartották, ahol megkapta a legjobb rendezésért járó elismerést, majd a Cseh Filmakadé­mia Oscar-díjra nevezte a legjobb külföldi film kategóriában, nem be­szélve arról, hogy különböző fesz­tiválokon, egyebek között London­ban és Torontóban is bemutatták már. A kamaszokról szóló road mo­vie korábban a cseh filmkritikusok tetszését is elnyerte: a legjobb ren­dezésnek járó díjjal jutalmazták. A szombati gálán a legjobb női fő­szereplő díját Jenovéfa Boková kap­ta a Pillanatokban nyújtott alakítá­sáért, a legjobb férfi főszereplőnek járó Cseh Oroszlán pedig Karel Dobryhoz került a Hastrman cím­szerepéért. A Hastrmannak ítélték a legjobb operatőri munka és a leg­jobb zene díját is. A filmakadémia A Minden lesz a díjátadó legnagyobb győztese; kamasz szereplői közül Eliáka Véra Plívová-Simková rendezőnőt Kfenková és Jan Frantiäek Uher is Cseh Oroszlánt kapott (Fotó: Fiimtopia) életműdíjjal jutalmazta. (tébé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom