Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-01 / 51. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. március 1. I www.ujszo.com RÖVIDEN Izrael a Hamász célpontjait lőtte Jeruzsálem. Az izraeli hadse­reg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanó­szerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben. A Hamász által útnak indított há­zilagos bomba a levegőben rob­bant fel, és betörte egy dél­izraeli ház ablakait. A katonaság jelentése szerint az éjszakai be­vetésben felrobbantották a Ha­mász katonai szárnyának leg­alább egy harci állását. (MTI) 85 venezuelai katona dezertált Bogotá. Nyolcvanöt venezuelai katona dezertált Kolumbiába egy nap alatt, velük együtt összesen 411 venezuelai egyenruhás ér­kezett abba az országba február 23. óta - közölték kolumbiai hi­vatalos források. Legalább 8 tonna aranyat vittek el Venezuela központi bankjából a múlt héten, ami arra utal, hogy Nicolás Ma­­duro hivatalban lévő elnök két­ségbeesetten próbál kemény va­lutájához jutni. Angel Alvarado, az ellenzéki többségű, de hatal­mától megfosztott törvényhozás képviselője közölte: az aranyat kormányzati gépjárművekkel vitték el, amikor a bank bizton­sági őrei nem voltakjelen. (MTI) Tömegsír az Iszlám Állam volt területén Doir-oz-Z6r. Több tucat ember holttestét rejtő tömegsírra buk­kantak az Iszlám Állam szélső­ségeseitől elfoglalt területeken a kelet-szíriai Baghúz térségében - közölte Adnán Affin, a dzsi­­hádisták ellen harcoló kurd—arab emyőszervezet egyik parancs­noka. A nemzetközi koalíció ál­tal támogatott Szíriái Demokra­tikus Erők (SDF) katonai illeté­kese szerint a legyilkolt emberek a dzsihádisták fogságába került jazidik lehettek, de ennek meg­erősítésére még folynak a vizs­gálatok - a szunnita szélsősége­sek sátánimádónak és hitetle­neknek tartják a jazidikat. Az áldozatok többségét lefejezték, sok közöttük a nő. (MTI) Zöld utat kapott a Stop Soros Budapest. Zöld utat adott az Alkotmánybíróság az ún. Stop Soros törvénynek, ami létrehozta a jogellenes bevándorlás előse­gítése” nevű büntetőjogi kate­góriát. „Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybí­róság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd ügyben így döntött. A Stop Soros homá­lyosjogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszol­gáltatott embereknek segítenek” - reagált a döntésre Vig Dávid, az Amnesty International Ma­gyarország igazgatója. (168óra) Kim fügét mutatott Trumpnak A két fél nem tudott megállapodni a leszerelésről és az Észak-Korea elleni szankciókról AmikorTrump rájött arra, hogy nem sikerül megegyeznie Kimmel... (TÁsr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hanoi Nem jutott megállapo­dásra Kim Dzsong Un észak­­koreai vezetővel sem a nukleá­ris leszerelésről, sem a Phen­­jan elleni szankciók kérdésé­ről - közölte Donald Trump amerikai elnök Hanoiban teg­nap tartott sajtóértekezletén, miután a tervezettnél több érával korábban véget ért kétnapos csúcstalálkozójuk. A két vezető előzőleg mintegy két órán át tárgyalt. Trump azt mondta, hogy Kim a büntetőintézkedések fel­oldását kérte, de ő ezt elutasította. Hozzátette, Kim biztosította arról, hogy tartózkodnak az atom- és raké­takísérletektől. Az észak-koreai ve­zető késznek mutatkozott országa egyes nukleáris helyszíneinek fel­adására, de nem azokéra, amelyeket az amerikaiak akartak. Ezért cserébe pedig az Egyesült Államok nem kí­vánta feloldani az Észak-Korea ellen meghozott összes büntetőintézke­dést, márpedig Phenjan ezt gondolta - fejtette ki. Éppen ezért Trump - mint elmondta - úgy vélte, jobb felállni a tárgyalóasztaltól megállapodás nél­kül, „nem lett volna jó aláírni egy do­kumentumot”. Hangoztatta, nagyon szeretné feloldani a szankciókat, mert szeretné, hogy Észak-Korea a fel­­emelkedés útjára lépjen. Phenjannak azonban szerinte ehhez több dologról le kellene mondania. Arról is beszélt, hogy a csúcstalálkozó nem volt min­den előrelépés nélküli, hiszen Kim ígéretet tett arra, hogy folytatják az atom- és rakétakísérletek felfüggesz­tését. Úgy vélekedett, hogy nem kell sietni a megállapodással az észak­koreai atommentesítésről, a megfele­lő egyezséget akarják elérni. Mike Pompeo amerikai külügy­miniszter azt mondta, szerette volna, ha a felek messzebbre jutnak a tár­gyalásokon, de Kim nem volt kész erre. A jongbjoni atomreaktor lesze­relése nem elegendő az észak-koreai rakéta- és nukleáris program meg­szüntetéséhez - fejtette ki az ameri­kai külügyminiszter. Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón megemlí­tette, hogy az észak-koreai kérdés­ben fontos együttműködni Dél- Koreával, Japánnal, Kínával és Oroszországgal. Azt is mondta, hogy a csúcstalálkozót követően, útban vissza az Egyesült Államokba a re­pülőgépről telefonál Mun Dzse In dél-koreai elnöknek, valamint Abe Sindzó japán kormányfőnek, és tá­jékoztatja őket a hanoi csúcstalálko­zóról. Kiemelte, bár Észak-Korea kínai befolyás alatt áll, ennek elle­nére Phenjan nem engedelmeskedik vakon más országoknak, így Kíná­nak sem. Trump felemlítette a dél-ko­­reai-amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztésének kérdését is, amelyről a tavalyi első észak-ko­­reai-amerikai csúcstalálkozót köve­tően döntött. Azt mondta, továbbra is úgy véli, ezek a manőverek költsé­gesek, Dél-Koreának hozzá kell já­rulnia a kiadásokhoz. Dél-Korea el­sőként reagált arra, hogy a csúcsta­lálkozó érdemi eredmény nélkül zá­rult le. Mun Dzse In elnök hivatalá­nak szóvivője azt mondta: Szöul csa­lódott, bár a két ország azért megál­lapodás nélkül is tett előrelépést a korábbiakhoz képest. A csúcs a köz­lemény szerint lehetőséget teremtett arra, hogy a két vezető jobban meg­értse egymást, növelve annak lehe­tőségét, hogy a jövőben bekövetkez­zen az áttörés. Trump exügyvédje: Az elnök rasszista és hazudozó Donald Trump hazudott az amerikaiaknak - állította Michael Cohen, az amerikai elnök volt ügyvédje a képvise­lőház egyik bizottságának meghallgatásán, amelyet élő­ben közvetítettek az amerikai televíziós társaságok. Washington. Cohen elismerte, korábban hazudott a kongresszusnak azért, hogy - mint állította - „védje Donald Trumpot”.. A volt ügyvéd, akit kedden kizártak az amerikai ügyvédi kamarából, „rasszistának és csalónak” nevezte az amerikai elnö­köt, mivel körbeudvarolja a fehér fajgyűlölőket és külföldi országokat „koszfészeknek” nevez. Cohen azt hangoztatta, Trump régi barátja és volt tanácsadója, Roger Stone kapcsolatban állt a WikiLeaks nevű kiszivárogtató portál alapítójá­val, így Trump már előre tudott arról, hogy nyilvánosságra hoznak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt­re nézve hátrányos információkat és elektronikus leveleket. Julian As­sange, a WikiLeaks alapítója és működtetője telefonon közölte Stone-nal, néhány napon belül nyil­vánosságra hoznak e-maileket, ame­lyek kárt okoznak Hillary Clinton­nak. A Fehér Házból bonyolított te­lefonbeszélgetésnél jelen volt az el­nök is, aki kihangosítva hallgatta, mit mond Assange - állította Cohen. Az amerikai sajtóban korábban Trump „mindeneseként” emlegetett volt ügyvéd a többi között azt is állította, hogy Trump a 2016-os elnökválasz­tási folyamat idején is tárgyalt oro­szokkal egy Moszkvában felépíten­dő Trump-toronyról. Trumpot olyan embernek nevezte, aki szerinte azért indult az elnökválasztáson, hogy „a saját márkanevét tegye naggyá és nem az országot”. Az ügyvéd hang­súlyozta, nem kért és nem is fogadna el kegyelmet Trump elnöktől. Az amerikai elnök Twitter-be­­jegyzésben reagált. „Hazudik, hogy elérje a börtönbüntetése csökkenté­sét” - írta Trump, utalva arra, hogy az 52 éves Michel Cohent adó-, és ban­ki csalásokért, az oroszokkal történt esetleges összejátszás ügyében vizs­gálódó kongresszus félrevezetéséért több mint három évig tartó börtön­­büntetésre ítélték. (MTI) Pakisztán ma elengedi az indiai pilótát Brexit: megint lehet népszavazás? Bangkoki reptér. Pakisztán lezárta légterét, akadozik a régió forgalma. (TASR/AP) Narendra Modi indiai kor­mányfő felszólította - a súlyos indiai-pakisztáni légi inci­dens másnapján - országa né­pét, hogy„vegye fel a harcot az ellenséggel". Pakisztán ma elengedi azt az indiai pilótát, akinek a repülőgépét a héten lelőtte a pakisztáni légierő. Iszlámábád/Újdelhi. „Barátaim, amikor az ellenség megpróbálja megrendíteni Indiát, és terrortáma­dást követ el (a területén), akkor ez­zel céljuk részben megakasztani az ország fejlődését. Ezzel szemben minden indiainak sziklaszilárdan és egységesen fel kell vennie a harcot” - jelentette ki a hindu nacionalista Narendra Modi kormányfő, akinek pártja, a Bháratíja Dzsanata Párt szerint a helyzet rosszabbodására, további katonai összecsapásokra kell számítani. Imran Hán pakisztáni kormányfő viszont tárgyalásokat kezdeményezett az Indiával kiala­kult konfliktus rendezésére. A súlyos szerdai incidens azzal kezdődött, hogy 3 pakisztáni harci gép a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területét támadta. Az indiai légierő gépei, miközben feltartóz­tatták a behatoló pakisztáni repülő­ket, behatoltak a szomszédos légtér­be, ahol azonban a pakisztáni erők lelőttek két indiai gépet. Az egyik megsemmisített gép Kasmír indiai területén zuhant le, két pilótáj a és egy civil meghalt. A másik gép a terület pakisztáni oldalán csapódott be. En­nek egyik pilótája a helyi erők fog­ságába került. Pakisztán ma elenge­di azt az indiai pilótát, akinek gépét lelőtte a pakisztáni légierő - jelen­tette be Imran Hán miniszterelnök. Iszlámábád a lépést békülési gesz­tusnak szánja. (MTI) London. Elutasította a londoni alsóház a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító in­dítványát, amely vámuniós vi­szonyrendszer fenntartását írta volna elő az unióval a brit EU- tagság megszűnése (brexit) után is. A Labour az indítvány lesza­vazása esetére kilátásba helyez­te, támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely új ÉU- népszavazás kiírását irányozza elő. Jeremy Corbyn, a Munkás­párt elnöke tegnap bejelentette, pártja készen áll egy újabb nép­szavazás támogatására. A Munkáspárt egyelőre nem tisztázta, pontosan milyen kér­dés szerepelne az általa támoga­tandó referendum szavazólap­ján, így nem ismert, a párt ismét feltenné-e a választóknak a 2016-os népszavazás kérdését. A londoni alsóház több olyan módosító indítványról tárgyalt és szavazott, amelyet az egyes frakciók a konzervatív párti kormány brexitstratégiájához nyújtottak be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom