Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-23 / 70. szám

6 I KULTÚRA 2019. március 23. | www.ujszo.com Acélban megörökített életterek Németh Marcell szoborképeivel a kudarcra ítélt (tér)funkeiéből a szakrális szépet és a magasztost fogja meg TALLÓSIBÉLA Németh Marcell budapesti szobrászművész pár éve a somorjai DUNART.COM művészeti szimpózium ven­dége volt. Műveiből akkor csoportos kiállításon láthatott néhányat a hazai közönség. Azóta könyv jelent meg a munkásságáról, több kiállítása volt Budapesten; a legutóbbin a Műcsarnokban mutatott be válogatást acél­ban megörökített élettereiből. A különféle életterek — belső, kül­ső, köztes tér, szabadtér, a természe­tes és az ember által épített urbánus, ipari vagy a táját átformáló mester­séges tér, a közösségi és a magántér - szakrális, magasztos, monumentális, formálható, de örök esztétikáját mu­tatja meg emocionális szűrőn átfut­tatva Németh Marcell egyedi és sa­játos, festői-grafikai megoldásokkal is formált acéllap szobrain. Melye­ken a geometrikus és az organikus motívumok használata, valamint az anyagfelület véséssel, csiszolással, rozsdásítással, homokszórással, fes­téssel történő megmunkálása olyan érzetet kelt, amely az ábrázolt valós objektum atmoszféráját a lehető leg­­autentikusabban adja vissza. A Műcsarnok Külön ter(m)ek című csoportos kiállításán termenként egy­­egy kortárs művész állítja ki munkáit. Németh Marcell Köztes térben című termébe aprólékos rajz szerint, mér­nöki precizitással megalkotott acél­­reliefjeiből került be válogatás - a fent említett térformákkal, illetve tartal­makkal. Aki nem jutott el a (hétvégén befejeződő) budapesti kiállításra, az, ha nem is a művekkel való közvetlen találkozás élményével, de a Mai Ma­gyar Képzőművészet sorozat közel­múltban megjelent, 17. művészeti al­bumából művészeti fotók és elemzé-A budapesti szobrászművész műcsarnokbeli kiállításán Közeli látószögek című alkotása előtt (Kiement Zoltán felvétele) Németh Marcell Külső téri. című, 2014-es munkája a Műcsarnokterében (Fotó: MTI) sek révén megismerheti Németh Marcell eddigi munkásságát. „Olyan terekről készítek munká­kat, amelyekben megfordultam, mo­zogtam bennük, hatottak rám a han­gulatukkal, és különféle érzéseket hívtak elő bennem - mondta Németh Marcell egy korábbi beszélgetésünk alkalmával budapesti műtermében. - Sok közülük a gyerekkorhoz köthető, a jó indulattal kialakított szocialista tér. Ezek magasztosak, ugyanakkor magukban hordozzák a kudarcot is, mert nem működőképesek. A szép­ség és a kudarc együtt hatásának az élménye jelenik meg az alkotásai­mon. Attól pedig, hogy kitisztítom a környezetet, és letisztult formákkal ábrázolok, bizonyos fegyelmet, ren­det megtartva, szakrálissá válik a tér. Első alkotásaim széles perspektívát fogtak be, amit szépen lassan szűkí­tettem. Újabb műveimen egy ablak vagy egy ajtó ad keretet a térnek, mégpedig olyan meghatározó elem­ként, amely összekapcsol a külvilág­gal, és az élő természetből közvetít valamit, általában egy növényt befelé az épített térbe.” Bár a műveken nincs jelen figura, az ember karakterminőségeivel még­is beléjük tömörül. „A környezet for­málja az embereket. Pontosan olyan iparivá válnak, mint amilyen a tér. Őket is megmutatom a tér által vagy azon keresztül. E terekkel rájuk ref­lektálok. A términőségekkel az azt létrehozó, az azt használó és az abban létező emberek gondolkodásmódját, érzéseit, hozzáállását próbálom köz­vetíteni. Érdekes megvizsgálni, mi­ket építünk magunknak. Nagyfokú nagyravágyás van bennünk, ami le­csapódik és tetten érhető az épített terekben. Bizonyos építményekkel, amelyeket felhúzunk magunk körül, a természet ellentétét hozzuk létre. Bár magasztosak az épített, mester­séges terek, sorra kudarcokkal teli létesítmények. Az embert dicsőítik” - mondta Németh Marcell. Egy hétig nézhetünk nívós filmeket ingyen Budapest. A Cirko Film honlap­ján egy hétig ingyen nézhetünk ní­vós, nemzetközi fesztiválokon díja­zott játékfilmeket. A magyar forgal­mazó a közelmúltban bemutatott filmjeinek nagy részét elérhetővé tet­te új weboldalán (www.cirko­­film.hu). Az ingyenes bevezető idő­szakot követően egy mozijegy áránál olcsóbban kínálják a filmeket. A négyzet (Képarchívum) A kezdeményezéssel főleg azokat a filmrajongókat célozták meg, akik messze laknak a kevésbé kommersz filmeket is játszó moziktól, illetve nincs idejük moziba menni. Az el­múlt tíz év cannes-i fesztiváljainak fődíjas alkotásai közül például a kö­vetkezőket lehet március 30-ig in­gyen megnézni: Egy menekült tör­ténete (Jacques Audiard), A négy­zet (Ruben Östlund), Bolti tolvajok (Koreeda Hirokazu). A közelmúlt fontos filmjei közül sok más mellett a következőket kínálják: Mennyit ér egy ember? (Stéphane Brizé), Sö­tétben (Fatih Akin), Színpadon az életem (Anne Fontaine), Lavina (Ruben Östlund), A cukrász (Ofir Raul Graizer), Toni Erdmann (Ma­ren Ade), Paterson (Jim Jarmusch), A remény másik oldala (Aki Kaurismäki). A kínálatban könnye­debb, szórakoztató európai filmeket is találni, ilyen egyebek között a Sen­ki sem tökéletes (Florence Quentin), A vendégek (Sally Potter), a Táncte­rápia (Richard Loncraine), a Tű, cér­na, szerelem (Rohena Gera) vagy a Kaotikus karácsony (Helena Berg­ström). (lük) RÖVIDEN A MySpace-en 53 millió dal köddé vált Los Angeles. Szerverváltás miatt 14 millió előadó több mint 53 millió dala többé nem elérhető a MySpace-en. A 2003-ban alapí­tott zenei megosztó oldal, amely 2006-ban lekörözte a Google-t látogatottságban, és amely a füg­getlen zenészek internetes ugró­deszkája volt, az utóbbi időben komoly gondokkal küzd. A vég­zetes „baleset” hónapokkal ez­előtt történt, és a weboldal alapo­san megcsappant népszerűségét jelzi,hogy a fogyasztók csak egy egy bő héttel ezelőtt fedezték fel a hiányt. A cég illetékesei egy ideig azt kommunikálták, hogy dol­goznak a problémán, de pár napja kénytelenek voltak elismerni, hogy 12 év zenei anyagát, illetve a hozzájuk tartozó fotókat és vide­ókat örökre elveszítették egy szerverköltöztetés során. A MySpace-nek olyan előadók és zenekarok köszönhették a világ­hírt a kétezres években, mint Lily Allen, az Arctic Monkeys, az En­ter Shikari, a Bring Me The Hori­zon vagy a You Me At Six. (juk) Új könyv a 93 éves holokauszttúlélőtől Budapest. A nevét viselő honla­pon keresztül terjeszti új könyvét a 93 éves Fahidi Éva. A családjá­nak emléket állító, nagy sikerű A Dolgok Lelke után 14 évvel jelent meg most A Szerelem Alanya és Tárgya, amelyben szerelmein, szerettein keresztül mesél az 1945 utáni időszakról. Fahidi Éva korát meghazudtolóan aktív: három év alatt már több mint nyolcvanszor táncolta el Cuhorka Émesével a Tünet együttes Sóvirág című mo­dem táncjátékának főszerepét. Januárban vetítették először a da­rab születéséről készült, A létezés eufóriája című egész estés doku­mentumfilmet. Januárban Berlin­ben kiállítás nyílt az életéről, rendszeresen tart előadásokat, hallatja szavát a rasszizmus bár­milyen formája ellen. A debreceni születésű, egykor zongoristának készülő Fahidi Éva tizenkilenc évesen, a koncentrációs táborból hazatérve szembesült azzal, hogy egész családját elpusztították a nácik, a szülői házat pedig idege­nek foglalták el. 09 Szomszédaink, a magyarok - Kárpátalja Elkészült a 2013-ban indult Szom­szédaink, a magyarok című dokumentumfilm-sorozat negye­dik, befejező része, mely Kárpátal­jával és az ott élő magyarok hely­zetével foglalkozik. Az első három rész azt kutatta, mit gondolnak ma a szlovákok, a szerbek, a románok a magyarokról és fordítva. A negye­dik rész - rendezője Zámborszki Ákos, a riporter Gálán Angéla - Kárpátaljára viszi el a nézőt. Az al­kotók azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy milyen most magyar­nak lenni Kárpátalján, milyenek ott a hétköznapok, mit gondolnak az ukrán-magyar viszonyról, az új oktatási törvényről, az elvándorlás­ról? A filmből kiderül továbbá, mi­lyen az élet a magyarság központ­jának számító Beregszászon, és milyen a peremterületeken, vala­mint az is, hogy milyen kép él az ukránok fejében a magyarokról? A Szomszédaink, a magyarok - Kár­pátalja című résznek a hétvégén van az online premierje, áprilisban pe­dig a szakmai bemutatója a Magyar Filmhéten. (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom