Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-21 / 68. szám
www.ujszo.com | 2019. március 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Visszhang nélkül Megértük tehát, amikor bemondja a rádió, hogy megszűnik a tévé VERES ISTVÁN 7 ppen virágozni kezdett a E sárgabarack az udvarban, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy megszűnik az Echo TV. Jaj, csak le ne fagyjon. Csak le ne fagyjon - rimánkodott az időjáráshoz Bandika. Kevés jelenség tudta úgy elkámpicsorítani, mint a böjti fagyok által lemészárolt barackvirág. Hanem az Echo TV megszűnésének híre azért jó kis gellert adott napirendjüknek. Eredetileg azt tervezték, hogy közösségi kertet hoznak létre egy közeli foghíjtelken a budapesti Józsefvárosban, de a hírek hatására inkább úgy döntöttek, megkóstolják a Nagy Havas Hegységből származó új, 2018-as évjáratú teájukat, és kiülnek vele a gangra a szomszédokat hallgatni. Ha pedig úgy alakulna, hogy valamelyik szomszéd a mélybe vetné magát a gangról a beszántott tévécsatorna hírére, azt is megakadályozhatják. Hányszor látta ön élete során az Echo TV műsorát? - kérdezte Ervin Bandikát. Én egyszer se. Csak annyit tudok róla, hogy még a híres olasz író, Umberto Echo alapította. És ön? Én kétszer. Egyszer majdnem, egyszer meg álmomban. És mit érzett, amikor felébredt? Hát, a műsorvezető szavai visszhangoztak a lelkemben, és aztán csak a vécéöblítő hangja tudta őket a lelkemből kiöblíteni. Képzelje, van egy ismerősöm, aki azt mondta, azért nézi az egyik filmsorozatot, mert a fia is azt nézi, és hogy legyen közös témájuk. Ez jó taktika, mert a gyerek érzi, hogy a szülő figyel rá, meg a sorozatra is. Megértük tehát az időt, amikor bemondj a a rádió, hogy megszűnik a tévé - állapította meg a két jó barát. Eszükbejutott egy dalszöveg is Müller Péter Sziámitól: „Rádioaktív rádió, tévé, hülye tévé. A napjaid megint összeállnak egy elhomályosult évvé.” A teában viszont nem csalódtak, hiszen a sok dél-jünnani puer mármár unalmasságba hajló lágyabb gyümölcsössége után valódi felüdülést jelentettek számukra az északibb puertermő területekre jellemző élénk virágos tónusok. Egyébként hogy van ez mostanában, hogy csak úgy beolvad az egyik tévé meg lap a másikba? - kérdezte Bandika. Valamikor ez nem volt. Hát, azt beszélik - tette vissza a pici csészét a gang narancssárga alapon bordó kockás kövére Ervin -, mivel mind egy kézben vannak, ezért logikus és értelemszerű az egybeolvadás. Értem, mondta Bandika. Gyerekkoromban én is, amikor két darab csokibonbont tartottam sokáig a kezemben, előbb-utóbb bizony egybeolvadtak. A szerző a Vasárnap munkatársa NEKEM M AR M INDEGY IS, HOGY ÁLLAM FŐ LESZEK-E, M ERT A KAM PÁNY ALATT M EGTALÁLTAM ISTEN T, JÉZU ST, ÉS AZ Ö SSZES SZENTEKET! Egyedülálló szülők világnapja BOLEMANT LILLA A egyedülálló J~~WJ szülők nem / ■ M szerveznek tö-X jBl megtüntetést, hogy a jogaikért küzdjenek. Nem írnak petíciót, hogy szeretnének néhány szabadnapot, mert kimerültek. A támogatási rendszerekből nagyrészt kimaradnak, pedig gyerekeket nevelnek a társadalomnak, amely attól fél, hogy csökken a népesség, tehát értékelnie és támogatnia kellene ezt az önfeláldozó munkát. Március 21. az egyedülálló szülők világnapja, amikor egy pillanatra elgondolkozhatunk azon, hogyan is tudja egy szülő egyedül megoldani mindazokat a feladatokat, helyzeteket, amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánya szerint két embernek, egy férfinek és egy nőnek kell felvállalnia! De sajnos az élet olyan, hogy nem igazán alkalmazkodik semmilyen papírformához. Van, aki egyedül vállal gyermeket, őt is támogatni kéne ebben, de éppen ezeket az édesanyákat értékeli a társadalom a legkevésbé. Legtöbben a házasság felbomlása vagy a társ halála után válnak egyedülálló szülővé. Az Európai Unióban csupán az emberek 55 százaléka él úgynevezett hagyományos szerkezetű nukleáris családban, amely anyából, apából és egy vagy több gyermekből áll. A legtöbb európai országban minden 5. család egyszülős, és az esetek 85-90 százalékában ez a szülő az anya. Egy 2017-es felmérés szerint az EU-ban a 25-49 éves korú nők 7,6 százaléka, a férfiak 1,1 százaléka egyedülálló szülő. Szlovákiában a felmérés szerint a nők 4 százaléka, míg a férfiak 0,7 százaléka alkot a gyerekeivel egyszülős családot. A társadalom legnagyobb kisebbsége az egyedülálló anyák csoportja. De nem jelennek meg a hátrányos helyzetű csoportok között, és ezért célzott támogatást sem kapnak. Helyzetük nem túl rózsás a munkapiacon sem. Az álláskeresés is az anyaság miatti diszk-Kulturális veszteségeink 34 JUHÁSZ KATALIN M agyarországon az elmúlt hét a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából évente kitörő díjcunami jegyében telt. Három napon át érke'ztek az újabb és újabb kitüntetettek listái. Aki átböngészte ezeket, különös dolgokra lehetett figyelmes. Úgy tűnik, mostanában sok esetben inkább politikai vállveregetésnek tekinthetőek a díjak, mintsem szakmai elismerésnek, méghozzá valamennyi művészeti ágban. Mivel a legnagyobb szellemi rombolást a szavak emberei végzik, különösen dühítő, hogy két szélsőjobboldali, nagy élvezettel zsidózó irodalmárt is díjaztak nemzeti ünnepünk alkalmából. Döbrentei Kornél Magyarország Babérkoszorúja, Takaró Mihály pedig József Attila-díjat vehetett át Kásler Miklós emberi erőforrás minisztertől. így legitimálta tevékenységüket az aktuális kormányzat, azt üzenve nekik és nekünk is, hogy csinálhatják szépen tovább, mint eddig, mi pedig nyugodtan példát vehetünk róluk. Döbrentei 2004-ben antiszemita kiszólásokkal tűzdelt beszédet tartott a Tilos Rádió előtt. A Vasárnapi Újság című rádióműsorban pedig a következőket mondta: „A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel. A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg. A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt font Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották.” Megnyilvánulásai ellen tiltakozva 160 író lépett ki akkor a Magyar írószövetségből, köztük Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György. Döbrentei azóta immár másodszor kap magas állami kitüntetést, csakúgy, mint a szélsőjobb kedvenc irodalomtörténésze, Takaró Mihály. Öt nyilván sokan ismerik, hiszen évek óta nagy teret kap a köztévében. Talán emlékeznek még az első, Száműzött magyar irodalom című oktató-nevelő sorozatára, amelyben olyan írókat emelt piedesztálra, mintNyírő József, Wass Albert vagy Tormay Cécile. Ugyanakkor több fórumon gyalázta Kertész Imrét a Nobel-díj kapcsán, azt is megindokolva, miért nem tekinthető magyarnak. Spiró Györgyről pedig egyenesen úgy beszélt, hogy „ez az ember, nevezzük őt most embernek”. Emellett rendszeresen ad elő Horthy Miklós nagyságáról, és arról is, hogy szerinte milyen kapcsolat van a szabadkőművesek és a trianoni tragédia között. Tájainkon is sokat haknizik, messzire kerüljék el a helyszínt, ha látják a nevét egy plakáton. Ezért is példaértékű Kukorelly Endre író javaslata, aki közösségi finanszírozással állítaná vissza a szakmai alapú művészeti díjazást. „Ha minél többen beszállunk kisebb-nagyobb összeggel, elkezdhetnénk, és ha egyszer majd visszaadják az államosított/elrabolt javakat, a Baumgarten-, de legalább Gyümölcsöskert díj újra betölthetné a szerepét” - írta nyilvános Facebook-posztjában. Szerinte a rendszerváltás óta folyamatosan tapasztalhatóak aránytalanságok, igazságtalanságok a díjazásban, de ez a mostani a mélypont. Kukorelly egymillió forintot ajánlott fel e célra, meglátjuk, sikerül-e elegendő támogatót toboroznia maga mellé. Persze magánügy, hogy kinek mi a mélypont, de mindenképpen dicséretes lenne, ha megmozdulna valami, és az elégedetlenek nem csak siránkoznának. Az új díj presztízse pedig rajtunk, olvasókon is múlik. Az 1929^19 között évente átadott Baumgarten-díj visszahozása azért is szimpatikus ötlet, mert saját vagyonából alapította Baumgarten Ferenc Ferdinánd a magyar írók elismerésére. Olyanok kapták meg az évek során, mint Füst Milán, Gelléri Andor Endre és Déry Tibor. rimináció egyik forrása. Részmunkaidős állásra lenne szükségük, hogy többet lehessenek a gyermekükkel, de ez nem létezik, vagy ha igen, nem lehet belőle megélni. A távmunka, a rugalmas foglalkoztatási formák nem igazán elérhetőek nálunk. Nem jogosultak sok olyan kedvezményre, amely megilletné őket. Az egyszülős európai családok majdnem fele, 48,4 százaléka szegénységgel küzd. Ez a tény szintén sokat elmond arról, mennyire figyel a társadalom erre a csoportra. A magyarországi Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2017-es felmérése szerint ezeknek a szür löknek a legnagyobb gondja az elszigetelődés. Minden idejüket és energiájukat a gyermekeikről való gondoskodásra fordítják, nincs idejük semmilyen szabadidős tevékenységre, nem járnak társaságba, nem tudnak ismerkedni. A második helyen említik az anyagi gondokat, a harmadikon a gyerekekkel kapcsolatos szervezési gondokat, felügyelet, nyári tábor stb. A családi állapot változásával megváltozik az ember környezete is, esetenként szinte kicserélődik a baráti köre. Nehéz így megtalálni az egyensúlyt, és a gyerekeknek kiegyensúlyozott, biztonságos légkört teremteni. Az állam felelőssége, hogy gazdaságilag, jogilag támogassa az egyszülős családokat. A mi felelősségünk pedig az, hogy vegyük észre: ez a családforma is egy a sok közül, amelynek egyenrangúnak kell lenni a többivel.
