Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-21 / 68. szám

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. március 21. | www.ujszo.com Gigabírság a Google-nak Brüsszel. Újabb, ezúttal 1,49 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-ra szerdán az Európai Bizottság, kimondva, hogy Ad- Sense nevű hirdetési platformjá­val az amerikai internetes óriás­­vállalat megsértette a versenysza­bályokat. Margrethe Vestager uniós ver­senyjogi biztos arról számolt be, hogy vizsgálataik szerint a Google visszaélt piaci fölényével, domi­náns helyzetével. Mint mondta, a vállalat megsértette a közösség trösztellenes szabályait azáltal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző webolda­lákkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken a rivális cégek hirdetőinek meg­jelentetését. Ez a gyakorlat az EU előírásai értelmében illegális. A technológiai óriásvállalatot tavaly júliusban bírságolták meg mintegy 4,3 milliárd euróra, akkor azért, mert visszaéltek előnyükkel az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és táb­lagépeken. A döntés ellen felleb­beztek. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA 5 ezer új munkahely Pozsony mellett Hegyeshalom. A debreceni BMW-beruházás összegéhez mér­hető, 1 milliárd eurós beruházást tervez Magyarországon a német FAKT AG Hegyeshalom és Beze­­nye határában. Pozsonytól pár ki­lométerre így Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai köz­pontja épül meg, a teljes beruhá­zással a tervek szerint ötezer új munkahelyet teremtenek. A terü­leten a beruházó a termelési, fel­­dolgozási és logisztikai központ mellett hosszú távon haltenyésze­tet, üvegházakat, hűtőkonténere­ket, konferencia-központot, hotelt, autópálya-felhajtót és lakásokat is kialakítana. A FAKT AG vezér­­igazgatója, Hubert Schulte- Kemper elmondta, azért esett He­gyeshalomra a választás, mert az a Budapest-Bécs-Pozsony tenge­lyen fekszik, és kiváló az infra­struktúrája észak-déli és kelet-nyugati irányba is. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8628 BM Lengyel zloty 4,2834 Cseh korona 25,646 KJ Magyar forint 313,29 Horvátkuna 7,4178 H Román lej 4,7615 Japán jen 126,63 KJ Svájci frank 1,1338 Kanadai dollár 1,5125 USA-dollár 1,1354 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Az ezredforduló óta nem volt ilyen olcsó a cukor Pozsony. A szlovókiai üzletek­ben a cukor átlagára az elmúlt hetekben ugyan enyhén nőtt, azonban még így is sokéves mélyponton van. Nagyobb tar­talékokat nem érdemes belőle felhalmozni, az elemzők sze­rint ugyanis az elkövetkező időszakban sem kell számíta­nunk a cukor látványos drágu­lására. A cukor a szlovákiai háztartások számára alapélelmiszernek számít, így azon termékek közé tartozik, amelyeknek az árváltozására külö­nösen érzékenyek vagyunk. A jó hír, legalábbis a vásárlók számára, hogy az uniós cukorkvóták felszámolását követően látványosan csökkent a cu­kor ára, és durva kilengésre az elem­zők idén sem számítanak. „A cukor világpiaci ára tavaly szeptemberre 11 éves mélypontra zuhant, azóta ugyan enyhén drágult, de még mindig sok­éves mélyponton van. Ami biztos, hogy az elkövetkező egy évben sem kell nagyobb áremelkedésre számí­tanunk” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség (SFD) agrárholding elemzője. A világpiaci árak csökkenését a szlovákiai vásárlók is megérezték. Tavaly decemberben egy kilo­gramm kristálycukorhoz átlagosan 63 centért juthattunk hozzá. Ilyen alacsony árra Szlovákiában 2001 óta nem volt példa. „Az idei év első két hónapjában ugyan 68 centre nőtt az átlagár, ez azonban még mindig jó­val elmarad a korábbi években mért ártól. 2012-ben például még 1,10 és 1,20 euró között mozgott a kristály­­cukor kilónkénti átlagára, és még 2017-ben is 90 centhez közelített” - tette hozzá Sadovská. A valódi áttörést az uniós cukor­kvóták felszámolása hozta magával, Szlovákiában 21 százalékkal csökkent a cukor átlagára, ami a második leg­gyorsabb áresés volt az egész Európai Unióban (TASR-felvétel) így csökkent a cukor ára Csehország -37% Szlovákia „ | -21% Lengyelország -17% Magyarország -16% Uniós átlag -10% Németország -9% Ausztria_________T________-4%________ Franciaország 0% A táblázatban a cukor 2017 októbere és 2019 januárja közötti árváltozását tüntettük fel. * Forrás: Eurostat azóta, vagyis 2017 őszétől 2019 feb­ruárjáig Szlovákiában 21 százalék­kal csökkent a cukor átlagára, ami a második leggyorsabb áresés volt az egész Európai Unióban. Szlovákiát csak a csehek előzték meg, 37 szá­zalékos árcsökkenéssel. Szlovákiában az egy főre jutó éves cukorfogyasztás már hosszabb ideje nagyjából 30 kilogramm kö­rül mozog. 2016-ban például or­szágos viszonylatban 171 ezer ton­na cukor fogyott, miközben a hazai termelés csupán 112 ezer tonna volt, vagyis a hazai termelők képtelenek voltak kielégíteni a szlovákiai ke­resletet. „Azóta változhatott a helyzet, hiszen 2016-ban még ér­vényesek voltak a cukorkvóták, vagyis a hazai termelőknek meg volt kötve a keze. Ha többet termel­tek a megengedettnél, azt nem ér­tékesíthették az élelmiszerpiacon. Ez most ugyan már nem érvényes, a termelőket ezúttal azonban az ala­csony felvásárlási ár riaszthatja el, ami hosszabb távon tovább növel­heti Szlovákia kitettségét a beho­zatalnak” - mondta Sadovská, aki szerint Szlovákiának gondot okoz­hat az is, hogy világszerte egyre na­gyobb szerepet kap a nádcukor a cukorrépából előállítottal szemben. Szlovákiában a cukorpiaci kilen­gések leginkább Nyitra és Nagy­szombat, enyhébb mértékben Po­zsony és Trencsén megyét érintik, ezekben termesztik ugyanis a leg­több cukorrépát. Tavaly ezt 22,1 ezer hektáron termesztették az or­szágban, a termés pedig meghalad­ta az 1,3 millió tonnát. (mi) Egyre több gondot okoz a gazdáknak a munkaerőhiány A szigorú munkapiaci szabá­lyok miatt mszőgazdasági idénymunkásokból is hiány van Szlovákiában, ami súlyos gondokat okoz a hazai terme­lőknek. Ez utóbbiak szerint azonban a magas adó- ós járu­lékterhek is rontanak a ver­senyképességükön. Pozsony.„A bruttó bért tekintve a szlovákiai gyümölcsszedőket majd­nem olyan jól fizetik, mint a Belgi­umban dolgozókat, ennek ellenére nálunk az utóbbi években mindig ke­vesebb szezonmunkás volt a kelleté­nél” - nyilatkozta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke, aki szerint ez részben a munkapiaci szabályok­kal is magyarázható. Nagyobb adóterhek Míg például Csehországban az ot­tani előírások az ügynökségeknek engedélyezik az ukrajnai idénymun­kások alkalmazását, a szigorú szlo­vákiai szabályok miatt nálunk ren­geteg gyümölcs a fán rohad el, mert nincs, aki leszedje. „A mezőgazda­ságot nem támogatja az állam a jog­szabályokkal, az autógyártást igen. Az autókat is fontosnak tartom, de a mezőgazdaság egy speciális beállí­tottságú ágazat, éppen ezért külön­leges feltételeket kell biztosítani szá­mára. Nálunk óriási tételeket emész­tenek fel a különböző elvonások az idénymunkások alkalmazásánál, és akkor még nem beszéltünk az adó­­terhekről. A bruttó összeget tekintve mi sem fizetünk jóval kevesebbet an­nál, mint amit a belgiumi idénymun­kás kap, ennek ellenére nettóban ala­posan megérzi az itteni szezonmun­kás a különbséget” - érvel Varga. Vi­szonyításképpen megemlítette, hogy Lengyelországban egy kilogramm­­nyi alma előállítási költsége például 18-20 cent, így a piacon simán kí­nálhatják 25 centért az almát a len­gyelek. „Szlovákiában 35 cent a ki­lónkénti előállítási költség, miköz­ben a termelő 28 centért adja átlag­ban a termés kilóját. Mindez a már említett elvonások és adóleterhelés számlájára írható”-mondta Varga. Van még tavalyi alma A múlt évi almaterméssel kapcso­latban Varga kiemelte, hogy az ősz folyamán 30 ezer tonnányi mennyi­séget halmozott fel az ország, ebből jelenleg még vagy 10 ezer tonna van raktáron. „A terméshozamok jól alakultak, bizonyos mennyiséget Ausztriában raktároztunk. Kiemel­ném, hogy bőven van tartalékban Golden delicious almafajta, azt az idei begyűjtésig biztosítani tudjuk. Hasonló a helyzet a piros almafaj­tákkal, amelyek nem kapnak akkora teret a reklámokban. Más a helyzet viszont a Pinova vagy az Evelina fajtákkal, amelyek tavalyi hozamait csak márciusig, májusig tudjuk kí­nálni” -jelezte Varga. Szigorúbb szabályok A gyümölcstermesztők szövetsé­gének az elnöke szerint nagy prob­léma, hogy a szlovákiai termesztők és forgalmazók nem versenyképe­sek az európai piacon, ugyanis több élelmiszer-biztonsági előírást kell betartaniuk, mint például a lengyel­­országi gyümölcstermesztőknek. „A lengyel termesztésű alma emiatt is olcsóbb a szlovákiai piacon, mint a hazai”-hangsúlyozta Varga. (sb) VASÁRNAPI ASZTAL \ iiwifWJ|tfüzetek>2019/4. W/llkái. * vJjj| (ZSlettéklct a Va • A hónap menüje • Elfelejtett magyar ételek • Gyógyító étkek • Édes és sós sütemények • Olvasóink küldték • Válogatás a francia gasztronómia különlegességeiből • Nagy Zsófia legújabb receptjei Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom