Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-20 / 67. szám
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2019. március 20., szerda, 11-13. oldal A Budapest-Érsekújvár-Pozsony-Marchegg vasútvonal a történelmi Magyarország legfontosabb vasúti fővonala volt. A Pestről Bécsbe vezető úgynevezett bal parti vasútvonal megépítését 1844- ben kezdte meg a Magyar Középponti Vasúttársaság. 1846 júliusában Pest és Vác között, 1848 augusztusában Pozsony és Marchegg között indult meg a vasúti forgalom. Az előmunkálatok a Vác-Pozsony szakaszon is megkezdődtek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején félbeszakadtak. A szabadságharc leverése után a Magyar Középponti Vasúttársaság megszűnt. 1850- től az Osztrák Államvasút-Délkeleti Államvasút (Südöstliche Staatsbahn) folytatta a félbemaradt építkezést. 1850. december 16-án adták át a Vác és Párkánynána közötti 44 kilométeres szakaszt. 1851. szeptember 6-án a Párkánynána és Pozsony közötti 135 kilométeres szakaszon is megindulta vonatközlekedés. Az 1918 előtti képeslap a boldog békeidőket idézi. A felvételen a Párkánynána vasútállomás úri közönsége látható. Az állomáson Ferenc József császár is megfordult, ugyanis az esztergomi bazilika felszenteléséről (1856) vonattal távozott. (Gulyás Zsuzsanna felvétele) Önszántukból ritkán tévednek könyvtárba a gyerekek Gyerekkorba kell elkezdeni az olvasóvá nevelést - fontos a jó szülői példa és az iskolák szerepe Hasznosak az olvasótalálkozók is - Varró Dánielt szájtátva hallgatták a párkányi gyerekek (Gulyás Zsuzsanna felvétele) ÖSSZEÁLLÍTÁS Márciust sokan a könyv hónapjaként tartják számon. De miért éppen az év harmadik hónapját? Mi köze a könyveknek a márciushoz? És a könyvtárak miért ekkorra időzítik a legtöbb olvasást népszerűsítő programot? Kit tudnak megszólítani? Az okostelefonok korában hogyan és mivel tudják becsalogatni a könyvtárba a fiatal olvasókat? Annak is utánajártunk, hogy a magyarlakta városokban működő könyvtárakban mekkora a magyar könyvek aránya. Mennyi pénz jut új könyvek vásárlására? Miből tartják fenn magukat ezek az intézmények? Hogyan látják a jelent és a jövőt? 1955-ben kezdődött Arra, hogy miért éppen március lett a könyv hónapja, Erika Arendásová, a párkányi városi könyvtár munkatársa válaszolt: „Kevesen tudják, hogy a csehszlovák kulturális minisztérium határozata nyomán 1955-ben született ez a döntés. És hogy miért éppen március? Azért, mert 1796 márciusában született, majd 1880 márciusában hunyt el Matej Hrebenda könyvkereskedő, aki küldetésének tartotta az olvasás és a szlovák, illetve a cseh könyvek népszerűsítését” - fogalmazott Árendásová. Márciusban a párkányi könyvtárban is több olyan akciót szerveznek, amivel a gyerekek érdeklődését próbálják felkelteni., Azt azért szeretném leszögezni, hogy az olvasóvá nevelést nem lehet kampányszerűen végezni, és csak az iskolákkal együttműködve lehet sikerre vinni. A legjobb, ha a pedagógusok tanítás alatt - például osztályfőnöki vagy magyaróra keretében - hozzák el a gyerekeket a könyvtárba, ahol kollégáink foglalkoznak velük. A párkányi szlovák alapiskolával és a speciális iskolával nagyon jó az együttműködésünk. A környékbeli iskolák közül a nánait és az ipolyszakállosit emelném ki, mert ők is rendszeresen járnak hozzánk. Az iskolák és pedagógusok szerepe azért fontos, mert a szülők többsége nem ér rá arra, hogy gyerekét elhozza a könyvtárba, a gyerekek pedig önszántukból ritkán tévednek be hozzánk” - magyarázta Csiffáry Zsuzsanna, a párkányi könyvtár igazgatója. Kész ráfizetés? Az intézmény fenntartója a város. Párkány önkormányzata idén 103 422 eurót szavazott meg a könyvtárnak. Ennek nagy része (77 682 euró) az alkalmazottak bérköltsége. „A maradékból kell megoldanunk a számlák, valamint a szolgálati utak kifizetését, az irodai eszközök és tisztítószerek vásárlását, pótolni a székeket, számítógépeket, és ebből kell fedeznünk az alkalmazottak étkeztetésével járó kiadásokat. Sajnos a könyvtárak nem hoznak anyagi hasznot, viszont szellemi értékük megfizethetetlen. Ennek tükrében a könyvtárak többsége alulfinanszírozott” —jegyezte meg szomorúan az igazgató. Tavaly 624 beiratkozott olvasójukból 267 volt a gyerek. „Úgy véljük, hogy az olvasóvá nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Ezért egész évben kiemelt figyelmet szentelünk a gyerekprogramoknak, amelyeket pályázati vagy szponzori támogatásokból tudunk megvalósítani” - magyarázta Csiffáiy Zsuzsanna. Egyik legnépszerűbb rendezvényük az Andersenéjszaka, amit párkányi szponzorok támogatnak. Pályázati támogatásból rendezik meg a nyári olvasásokat a platánfák alatt, az író-olvasó találkozókat és a gyermekelőadásokat is. Az új könyvek vásárlására szánt 4000 eurós városi támogatást pályázaton nyert pénzzel egészítik ki, így évente több száz új könyvet tudnak venni — ezeknek fele rendszerint magyar könyv. A rendszeres íróolvasó találkozókat is pályázati támogatásból valósítják meg. Az utóbbi években több ismert magyar (Varró Dániel, Schäffer Erzsébet, Petrik Adrien) és szlovák szerzőt tudtak vendégül látni. (Folytatás a következő oldalon)
