Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-18 / 65. szám
www.ujszo.com I 2019. március 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lopják a szavazatot! Megyei urnafutás országos eredményhirdetéssel VERES ISTVÁN F ppen bekúszott a hármas E busz a faluba, amikor Bandika és Ervin megtudták, hogy szombat este az egyik keleti faluban umagyalázás történt. Míg a szlovák államfőválasztás első fordulója a nagyobb városokban fiatalos lendülettel, addig a kisvárosokban és falvakban komótosabb tempóban zajlott; ennek a ritmusnak a papírformáját törte meg az a fiatalember, aki az Eperjes melletti Megye nevű falucska választóhelyiségéből lopta ki az urnát: az utcára szaladt vele, földhöz vágta, de úgy, hogy a voksos borítékok is kirepültek belőle. Bandika köszönt a buszról leszálló kettő, illetve a buszra felszálló három személynek, a megálló fapadjához kocogtatta churchwarden pipáját, kiszórta belőle a hamut, majd azt mondta: cöcöcö.. hogy mik meg nem történnek ebbe a republikába. Ervin szerint az esetben nincs semmi fura, hiszen az illető valószínűleg az extrém sportok rajongója, szombat esti cselekedetével pedig azt szeretné elérni, hogy az umafutás—umaföldhözvágás kerüljön be az olimpiai sportágak közé. Bandika nem hisz a sportban, szerinte függetlenül attól, hogy az ügyről mi jelent meg a sajtóban, az volt az illető indítéka, hogy a kocsmában fogadást kötött. Arra vonatkozóan, hogy elintézi, hogy a falu, létezése óta először bekerüljön, az országos hírekbe. A fogadást pedig nyilván meg is nyerte, hiszen mi is erről az ügyről beszélünk. Ervin elmondta: a maga részéről örül neki, hogy a kocsmában, ahová jár, sokkal gyakrabban kötnek pulóvert, mint fogadást. A légkör családias, a vendégek nem hazardíroznak. Egyetlen feladatot éreznek sajátjuknak: hogy a születésük és haláluk közti időt kellemesen eltöltsék. Ervin még azt is elmondta, hogy ebből a'Megye, szlovákul Medzany nevű faluból egészen szép kilátás nyílik a sárosi várra, pontosabban arra, ami maradt belőle. Ismertem onnan korábban egy gyereket. Egy ideig közös szobán laktunk Pozsonyban, az egyik majomvölgyi kollégiumban. Ritkán járt haza az illető, de ha hazament, telis-telepakolt hátizsákkal érkezett vissza. Hatalmas nagy hátizsákja volt, hatalmas, szürkéskék, Trek Sport márkájú - mondta Ervin. És mit hozott a megyei lakótárs a nehéz hátizsákban? - kérdezte a pipatakarítás záróakkordjaként Bandika. Krumplit. Csak krumplit - nézett Ervin üveges szemekkel a hármas busz után. Meglepő eredmény szépséghibákkal LAJOS P. JÁNOS A közvélemény-kutatások eredményeinek megfelelő, bizonyos szempontból mégis meglepő eredmény született a köztársaságielnök-választás első fordulójában. Magas részvétel mellett biztos győzelmet aratott Zuzana Caputová ellenzéki elnökjelölt. Idén bejött a papírforma, mondhatnánk, ami az utóbbi választások fényében már önmagában is meglepő, hiszen több választásnál is előfordult, hogy a közvélemény-kutatók enyhén fogalmazva sem mértek pontosan. Ami ennél meglepőbb, az maga a papírforma, vagyis az, hogy a meglehetősen konzervatívnak és vallásosnak tartott szlovákiai választók több mint 40 százaléka szavazott egy liberális, a környezetvédelmet fontosnak tartó, a melegek jogainak bővítésétől sem visszariadó nőre. És ugyan a legtöbb támogatója nagyvárosban él, de szinte minden járásban Caputová nyert. Ugyan Szlovákiának volt már miniszterelnök asszonya, Iveta Radicová, de ő többé-kevésbé pártjának elnöke, Mikulás Dzurinda akkori népszerűtlenségének köszönhette a pozícióját. A 2009-es köztársaságielnök-választáson Radicová ugyan bejutott a második fordulóba, de csak a második helyen, a második fordulóban viszont Ivan Gasparovic könnyedén le tudta győzni, igaz, akkor pontosan a magyarkártyát játszották ki ellene. Zuzana Caputová első fordulóban elért eredménye azért is kiemelkedő, mert 150 ezerrel több voksot kapott, mint Iveta Radicová a 2009- es első fordulóban. Mivel az utóbbi parlamenti választások során inkább a demokratikus rendszer határait feszegető, szélsőséges vagy populista pártok tudtak erősödni (például Marian Kotleba és Boris Kollár pártja), Caputová győzelme akár trendfordító is lehet, hiszen ő nyíltan vállalja a nyugati értékrendet, a Közép-Kelet-Európában már szitokszónak számító liberálisjelzőt, és a kereszténységet is képes a felebaráti szeretet szempontjából magyarázni. Viszonylag megnyugtató az is, hogy a második helyen sem valamelyik szélsőséges jelölt végzett. Maros Sefcovic még a Smer támogatása • ellenére sem szalonképtelen jelölt, bár várhatóan a következő két hétben egyre inkább átveszi a Smer retorikáját. Nem jött be azonban, amitől a választások előtti közvélemény-kutatások fényében tartani lehetett, vagyis hogy a valóban szalonképtelen Stefan Harabin megelőzi őt. Ez azonban csak annak köszönhető, hogy ott volt Kotleba is, egy teljesen szalonképtelen jelölt, igy a szélsőséges szavazatok kétfelé oszlottak. Harabin és Kotleba összesen 25 százaléknyi támogatást kapott, ami elég riasztó eredmény. A több mint 530 ezer voks nem kevés. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az SNS nem indított jelöltet, Boris Kollár pártjának jelöltje pedig gyengén szerepelt, és feltehetően még az OEaNO választói bázisában is halászni tudott Harabin és Kotleba, akkor nem olyan magas ez az adat. A választási eredményeket alaposan elemeznie kell a Hídnak. Bugár Béla pártelnöknek lehet, hogy igaza van, és a 3 százalékos eredménye nem a pártjának szól, de akkor is riasztó adat. És nincs sok idejük, hiszen az Európai Parlamenti választásokig már csak két hónap van hátra, a parlamenti választásokig is csak legfeljebb szűk egy év. Ugyan a déli járásokban mért alacsony választási részvétel azt mutatja, hogy a magyar szavazók többsége nem érezte a tétjét ennek a voksolásnak, aki viszont elment választani, az inkább a várható győztesre, Caputovára adta a voksát. A következő két választás a pártokról szól majd, és a Hídnak nem lesz elég az elmúlt négy év eredményeit hangoztatni. Ehhez olyan jövőkép is kell, ami megszólítja és elviszi a szavazóhelyiségekbe a magyar - és a nem magyar - választókat is. Amikor a megszálló még kártérítést is követelne Ukrajnának kártérítést kellene fizetnie azért a veszteségért, amelyet a Krím félszigeten az Oroszországhoz csatolás előtti 25 évben „pusztító politikájával" okozott - ezzel az elképesztő ötlettel állt elő Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóhéz elnöke. Az orosz politikus erről a Krímen, Szimferopolban beszélt a helyi és az orosz képviselők együttes ülésén, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolásának ötödik évfordulója alkalmából tartottak. „Ukrajna nagyon-nagyon rosszul bánt a Krímmel: megsértette az állampolgárok alapvető jogait, nyelvhasználati jogát, az anyanyelvi oktatáshoz való jogukat, lerombolta a Krím és Szevasztopol városának gazdaságát” - állítja Vologyin. Fizessen az EU is! A duma alelnöke ennél is továbbment, azt állítván, hogy nemcsak Kijev, hanem az Európai Unió is kártérítéssel tartozik Oroszországnak, hiszen támogatja Ukrajnát. „Parlamenti és európai intézményeinken keresztül kötelezzük Ukrajnát, hogy kompenzálja azt, amit a Krím elveszített az említett 25 évben, amíg a Szovjetunió szétesése után Ukrajnához tartozott” - hangoztatta. Vologyin szavaira Volodimir Arjev, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője reagált. Gúnyos hangvételű bejegyzésben azt javasolta Vologyinnak, hogy ne álljon meg itt, kérjen más dolgokért is kártérítést. Fizessenek a lágerekért Az oroszok például a vörös hadseregnek a holodomor idején keletkezett veszteségeiért is pénzt kérhetne, amikor 1932-1933-ban kiéheztették Ukrajnát és milliók haltak éhen. Továbbá nemzetközi bíróságon nyújthatna be Oroszország keresetet, amelyben követelhetné Ukrajnától az ukrán foglyok Szibériába szállításának költségeit, sőt, a sztálini lágerek őrzésének diját is felszámolhatná - fűzte hozzá ironikusan az ukrán politikus. 2014 februárjában, a kijevi Máj dan-tüntetések nyomán leváltott Viktor Janukovics Oroszországba menekülését követően Moszkva rögtön fegyveres erőket vezényelt a Krím félszigetre, majd egy hónappal később erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatolásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától. 2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal áz orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását az ENSZ tagországainak zöme, az Európai Unió és a NATO tagállamai sem ismerik el legitimnek. „Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett” - jelentette ki tegnap Federica Mogherini, az EU biztonságpolitikai főképviselője. Hangsúlyozza, az unió nem ismeri el és változatlanul elítéli Oroszország nemzetközi jogot sértő lépését, ami miatt a Kercsi-szorosban és az Azovitengeren veszélyesen megnőtt a feszültség. Ezért ismételten felszólítja Moszkvát, haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán hajók legénységét. (MTI)
