Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-02 / 52. szám

on Javier Bardem 50 éves 2019. március 2., szombat, 12. évfolyam, 9. szám Pompejit Kr. e. 79-ben a Vezúv kitörésekor lepte be teljesen a vulkáni hamu. Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé. Évente több mint 3 millióan látogatnak Pompejibe, amely a Colosseum és az UfRzi képtár mellett a leglátogatottabb olaszországi műemlék. (Fotók: Shutterstock) A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csak­nem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmene­kültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol tele­pedtek le azután, hogy az otthonuk hamuvá lett. Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem pro­fesszora szerint nem mentek messzire. Leg­többen Itália déli partvidékén ma­radtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le - állítja a LiveScience.com tu­dományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban. A pusztító vulkánkitörés elől elme­nekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzé­sek hiányosak és szétszórtan lelhe­tők fel - mondta Tuck, aki annak megállapításához, hogy hová men­tek az emberek, számos kritériumot vizsgált meg, köztük dokumentu­mokat, feliratokat, tárgyakat és a korabeli infrastruktúrát is. Egyebek mellett felállított egy adat­bázist a pompeji és herculaneumi családnevekből, majd megvizsgálta, hogy ezek a nevek hol jelennek meg Kr. e. 79. után. Azokat a jellegzetes motívumokat is megvizsgálta, ame­lyek a pompeji és herculaneumi kultúrára voltak jellemzőek, mint Vulcanus, a tűz istenének vallási imádata, vagy a Pompeji védő­szentje, Venus Pompeiana iránti tisztelet, és felkutatta, hogy ezek hol bukkantak fel a kitörés után a környéken. Tuck szerint a korabeli állami inf­rastrukturális projektek tették lehe­tővé a hirtelen felbukkanó mene­kültáradat elhelyezését. A hamuvá lett két városban 15-20 ezer ember élhetett, túlnyomó részük túlélte a Vezúv katasztrófáját - mondta. A professzor kiderítette, hogy a túl­élők egyike Cornelius Fuscus volt, aki később a mai Románia terü­letén egy római hadjáratban halt meg. A férfi síremlékén szereplő fel­irat szerint Pompejiből származott, később Nápolyban élt, majd beállt katonának - tájékoztatott Tuck. A professzor a kutatás során buk­kant rá a pompeji Sulpicius csa­ládra, amely Cumaeban telepedett le a történelmi dokumentumok szerint. A régészek Pompejin kívül találták meg azt az ókori „trezort”, amely­ben fennmaradtak pénzügyi fel­jegyzéseik. Tuck úgy véli, a dobozt valaki kimenekítette, de aztán alig két kilométerre a várostól, az út mellett eldobta. A dokumentumok kölcsönökkel és adósságokkal, va­lamint ingadanokkal kapcsolatos több évtizednyi leírásokat tartal­maztak. A Sulpicius család tagjai valószínűleg azért telepedtek le Cumaeban, mert ehhez a vidékhez kötötték őket üzleti kapcsolataik - mondta Tuck. A professzor szerint kutatásai arra utalnak, hogy sokkal kevesebb római polgár menekülhetett el, mint korábban gondolta, viszont a menekültek között nagyon sok volt a más országból származó, a bevándorló és a rabszolga, akiknek a családneveit azonban nem jegyez­ték fel, ami rendkívül megnehezíti a felkutatásukat. Az infrastruktúrával kapcsolatban Steven Tuck kikutatta, hogy Ti­ms római uralkodó pénzzel látta el azokat a városokat, ahol a me­nekülteket befogadták. Ez a pénz ugyanakkor valójában Pompejiből és Herculaneumból származott, a kitörésben örökös nélkül elhuny­tak vagyonát használták fel arra, hogy házakat építsenek a mene­kültek elhelyezésére. Titushoz fű­ződött az infrastruktúra fejlesztése, de „azokat, akiknek a pénzéből tellett rá, meg sem említették” - mondta Tuck. (MTI) Több mint ezer ember földi maradványát találták meg Pompejiben a 18. század vége óta végzett ásatásokon. Nyolcvanhat holttest kiváló állapotban maradt fenn: megtekinthetők a pompeji ásatások területén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom