Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-15 / 63. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. március 15 3 Rengeteg „sztárvendég” március 15-én KÓSAANDRÁS Budapest. Ember legyen majd a talpán, aki végighallgatja Budapesten az összellenzéki demonstráció húsz felszólalóját. Orbán Viktor a lengyel kormányfővel ünnepel. Fodor Tamás színművész, Deák Dániel egyetemi tanár, civil aktivista, Molnár Péter Fidesz-alapító, slammer, Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Káposznyák Iván SZOLIDARITÁS mozgalom, Fehér Tibor aktivista, A Város Mindenkié csoport, Sipos Ferenc Norbert egyetemista, Lakatos Béla „roma közéleti személyiség”, Márki-Zay Péter, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Dobrev Klára, Demokratikus Koalíció, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Jakab Péter, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Turcsán Szabolcs, Lehet Más a Politika, Bősz Anett Liberálisok, Kálló Dániel, MSZP, Donáth Anna, Momentum Mozgalom, Jávor Benedek, Párbeszéd Magyarországért - még végigolvasni sem könnyű a március 15-i közös ellenzéki mozgalom felszólalóinak névsorát, az pedig minden bizonnyal embert próbáló lesz, hogy végig is állják az érdeklődők a demonstrációt, amin egyébként a fellépők mellett még diákok fogják felolvasni az ellenzék 12 pontját, meghallgatható lesz a Magyar Anyák mozgalom videóüzenete, végül pedig a Szabadságkórus zárja majd a programot. Nehéz elképzelni, hogy a szervezők végiggondolták, jó-e, ha ennyi felszólaló van (ráadásul közülük többen - elnézést a megfogalmazásért - enyhén szólva nem éppen „húzónevek”), de legalább abban bízhatnak, hogy az idő nem lesz nagyon rossz, mérsékelt felhőzet mellett 9-15 fokot ígér a nemzeti ünnepre a meteorológia. Fogjunk össze Az összellenzéki demonstráció színhelye immár hagyományosan a Szabad sajtó útja lesz az Erzsébet hídnál, a szervezők „Kiáltvány a magyar néphez” címmel fogalmazták meg meghívójukat. Eszerint „a magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!”. Ezért „fogjon össze minden magyar határokon belül és kívül, mert ezeket a feladatokat egyetlen csoport vagy párt sem tudja egyedül megvalósítani, csak a nemzet egyesült ereje! Mindenkire szükség van ahhoz, hogy közös országot teremtsünk”. A felhívás közös elhatározásokra is felszólít; például „határozzuk el együtt, hogy: saját környezetünkben mindannyian fellépünk a megosztottsággal, a manipulációval és a gyűlöletkeltéssel szemben; ellenállunk az elnyomó, kizsigerelő, rabszolgasorba taszító intézkedéseknek; megvédjük nemzeti jelképeinket, anyanyelvűnk szavait, nem engedjük azok méltatlan kisajátítását megosztó pártpropaganda célokra”. Új 12 pont Az ellenzék az „ellenzéki erőktől azt várja el”, hogy „az egykori ellenzéki kerekasztal mintájára állítsanak fel nemzeti egyeztető fórumot, és ott dolgozzák ki azokat a nemzeti minimumokat, stratégiákat és cselekvési terveket, amelyek a 12 pont megvalósításához szükségesek”; „az ország jövőjét szívükön viselve, elkötelezetten, együttműködve vegyenek részt a májusi európai parlamenti és az őszi önkormányzati választáson”, végül, hogy „mutassák meg, mit ajánlanak a mai viszonyok helyett, hogy annak ismeretében választhasson a nép”. Orbán a múzeum előtt Orbán Viktor hagyományosan a Nemzeti Múzeumhoz várja a kormányt támogatókat, várhatóan több száz lengyel is érkezik majd a megemlékezésre. A kormányfő némileg szokatlanul, videóüzenetben, maga hívott minél több résztvevőt a demonstrációra. „Itt kopogtat az ajtón március 15-e, nemzeti ünnepünk napja, a magyar szabadság napja, amelyben azokra a hősökre emlékezünk, akik, ha kellett, mindenüket, sőt az életüket is odaadták a magyar szabadságért” - mondja a miniszterelnök a saját Facebookoldalán közzétett videóban. „Kérjük jöjjenek el, ünnepeljünk együtt” - zárul a rövid üzenet, majd Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő következik, aki a lengyel-magyar barátságról beszél. O személyesen is jelen lesz. Igaz, mivel Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető tárgyalásain a jelek szerint sikerült megelőzni a Fidesz kizárását-kilépését, azt egyik miniszterelnök sem fogja tudni bejelenteni, hogy „új szövetséget” kötnek - mint erre a Magyar Nemzet felszólította előzőleg Orbán Viktort. Több ezren sztrájkoltak Országszerte 7500 köztisztviselő vett részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett tegnapi sztrájkban. A megmozdulással fel kívánták hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy össze kell fogniuk a közszférában és a versenyszférában működő szakszervezeteknek, mert ha nem így tesznek, leszalámizzák a munkavállalókat. A tegnapra meghirdetett, eredetileg országos sztrájkként beharangozott munkabeszüntetés az érdekképviseletek szándéka ellenére nem sikerült a legjobban, a szociális dolgozók végül nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A kisebbik tanárszakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kétórás szolidaritási sztrájkkal akart csatlakozni az akcióhoz, azonban az utolsó pillanatban az állami iskolafenntartó, a Klebelsberg Központok (KK) megtiltotta a munkabeszüntetést. Március 15. tiszteletére tegnap Kossuth-szobrot avattak a honfoglalás korától lakott Geszteréden (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (MTl-felvétel) Az ellenzék új 12 pontja 1. demokráciát és jogállamot; 2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését; 3. független ügyészséget és bíróságokat; 4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségrevonását; 5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását; 6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban; 7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését; 8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel; 9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek; 10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt; 11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét; 12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást! Lassan felzárkóznak a leszakadó régiók NAGY ROLAND A munkaügyi minisztérium pozitívan tekint a Európai Bizottság legutóbbi jelentésére, melyben Szlovákia keleti és nyugati régiói közti gazdasági különbségre hívták fel a figyelmet. A tárca azzal érvelt, hogy a munkanélküliség még sosem volt olyan alacsony az országban, mint idén. Pozsony. Az Európai Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati és keleti országrészek közt óriási a gazdasági különbség. Míg Pozsony és környéke Európa legfejlettebb régiói közé tartozik, addig a keleti területeken a gazdasági problémák egyre nagyobb méreteket öltenek. Elemzők szerint hatalmas eltérések vannak az egyes gazdasági mutatók tekintetében: nyugaton - főként Pozsony megyében és környékén - jóval nagyobb a külföldi befektetések aránya, magasabbak a fizetések, alacsonyabb a munkanélküliség, és a közúthálózat is fejlettebb. A fiatal és képzett munkaerő elvándorlása a közeljövőben még inkább elmélyítheti a régiók közötti különbségeket. A tárca bizakodó A munkaügyi minisztérium viszont optimista. A tárca hangsúlyozta, hogy Szlovákiában rekordalacsony a munkanélküliség aránya, és ez többek között annak köszönhető, hogy sikerült teljesíteniük az Európa 2020 nevű uniós gazdasági stratégia több pontját is. „Jövő év végéig várhatóan sikerül elérnünk a 72%-os foglalkoztatottságot a 20 és 64 év közti lakosság körében, ez az uniós stratégia egyik fontos kitétele. Ez egyrészt köszönhető az ország gazdasági teljesítményének, másrészt pedig a minisztérium intézkedéseinek: új munkahelyeket létesítettünk a hátrányos helyzetű munkavállalók számára, támogattuk ezek átképzési lehetőségeit, és sikerült motiválnunk néhányukat, hogy fogadjanak el alacsonyabb fizetési ajánlatot is” - közölte Veronika Husárová, a tárca sajtóosztályának munkatársa. 66 ezer tartóean állástalan Husárová hozzátette, a tartósan munkanélküliek száma is csökken. „Az utóbbi évben 20 361-gyei csökkent a számuk, az utóbbi 4 év alatt több mint 106 ezer tartósan munkanélküli állt munkába. Ezeknek az embereknek több mint a fele már legalább 4 éve munkanélküli volt. A nyilvántartásban további 66 ezer tartósan munkanélkülit jegyzünk. Velük a munkaügyi hivatalok továbbra is próbálnak intenzíven együttműködni” - mondta a tárca munkatársa. Felzárkózó keleti régiók A minisztérium szerint a régiók közti problémákkal is intenzíven foglalkoznak. „A problémás területeken több új munkahelyet teremtettünk. A Rimaszombati járásban az utóbbi 2 évben 8,43 százalékponttal csökkent a munkanélküliség, a Nagyrőcei járásban 8,89 százalékponttal, a Rozsnyói járásban pedig 7,01 százalékponttal” - állítja Husárová. A romák foglalkoztatása A romák munkanélkülisége nagy problémát jelenti a keleti régiók számára. Az utóbbi években a romák foglalkoztatottsága átlagban 20 százalék körül mozgott. A minisztérium állítja, már több intézkedést is hoztak, melyek kifejezetten a romák munkába állítását célozzák meg. „Elindítottuk az „Út a munkapiacra” nevű programunkat, mely kifejezetten a gazdaságilag fejletlen régiók számára nyújt segítséget. A projekt főként a tartósan munkanélkülieken és az elszigetelt közösségekben élő romákon segít. A programra 100 millió eurót különített el a tárca” - tájékoztatott Husárová. Olasz kézben levő textilgyár Borsiban (Tőketerebesi járás). A leszakadó régióknak nyújtott szűkkeblű állami támogatás mellett jól jön a külföldi tőke. (Tasr/ap)
