Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-02 / 52. szám

www.ujszo.com I 2019. március 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Betonbiztos értékek Az egész politikai színtér a populista konzervativizmus felé indult el M it kínál nekünk Zu­­zana Caputová? A homoszexuálisok is fogadhassanak örökbe gyereket, az azonos neműek regisztrálhassák partnerségüket, engedélyezzék az abortuszt, mondja Juraj Blanár, a Smer kép­viselője, aki ezekkel az értelmetlen ötletekkel állt elő a köztársaságiel­­nök-választáson, és meghatározta, hogyan fognak Caputová ellen har­colni azok, akik nem értenek egyet a elnökasszony-jelölt nézeteivel. A Smer alelnökének nem volt elég kiemelnie Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energetikai kér­désekért felelős alelnökének ta­pasztalatait, és kijelenteni, hozzá képest Caputová mégiscsak ama­tőr. Nem, kéznél van a lejárt lemez, amelyről Harabin, Kotleba, sőt a Kollárékkal egy nótát fújó béké­sebb konzervatív politikusok, vagy mondjuk a KDH vagy az SNS hangja szól. Tehát a riogatás az LGBTI-vel (leszbikusok, gayek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok), menekültekkel, erkölcstelenséggel, túlzott libera­lizmussal. Igen, Caputová állítólag szélsőséges liberális—visszhang­zik a közösségi hálón ez a humoros megállapítás. A Smer nemrég még azt játszot­ta, hogy liberális párt. Néhány év­vel ezelőtt Blaha azzal dicsekedett a közösségi hálón, hogy megnézte a pride-ot, hogy „támogassa a tole­rancia és az egyenlőség értékeit” és fölbosszantsa a „konzerveket”. Ma Caputová rovására azt mondja: „Vallóval bejött, mert Szlovákiá­ban Pozsonyban összpontosul a legtöbb elszállt napsugár, de nem hiszem, hogy a melegekről és a multikultiról szóló meséikkel Szlovákia többi lakosát is el tudják bolondítani.” Mellesleg a 2013-as szivárvá­­nyos menetet támogatta Monika Benová európai parlamenti képvi­selő, Milan Ftácnik, Pozsony fő­polgármestere (Smer-j elölt), Eubos Blaha parlamenti képviselő (Smer), JozefViskupic parlamenti képvi­selő (OCaNO), Juraj Droba parla­menti képviselő (SaS) és az ameri­kai nagykövet. Milyen lenne a képviselet ma? Lehet, hogy tarkább lenne a szín­kép a hagyományos családért ren­dezett felvonuláson. Ez a gond Harabin, Kotleba kampányával, illetve a Caputová elleni antikampánnyal; gyűlöletet, xenofóbiát, azaz egyre több negatív érzelmet hintenek szét a társada­lomban, amelyek nem oszlanak el egyik napról a másikra az elnökvá­lasztás után sem. Beszennyezik a légkört. Mint ahogy a Smer a kon­zervativizmus felé közeledett — de nem értékekben, hanem populista formában -, kevés kivételtől elte­kintve - amilyen a Híd vagy a Progresszív Szlovákia-Együtt ko­alíció — az egész politikai színtér ebbe az irányba indult el. Mellesleg hasonló változáson ment keresztül Orbán Viktor ma­gyar kormányfő is, fiatal korában liberális volt, ma Brüsszel-ellenes konzervatív, aki bebetonozta magát a hatalomba. Ezért kell észnél len­ni! Az úgynevezett hagyományos értékek, illetve ezek karikatúrája olyan építőanyag, amely alkalmas a betonozásra. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Uj abb négy párt zárná ki a Fideszt A portugál Demokratikus 6s Szociális Centrum-Náppárt (CDS-PP) is indítványozta a Fidesz kizárását a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártból (ÉPP) - jelentette tegnap a Politico. A brüsszeli híroldal arról számolt be portugál sajtójelentések alapján, hogy a szintén EPP-tagpárt CDS-PP az európai pártcsalád elnökségének írt levelet a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését kérve. Indoklásként kiemelték: a Fidesz „nyilvánvalóan, szándékosan bomlasztja az Európai Néppárt egységét és közös céljait”, a nézet­­különbségek pedig túl nagyok ah­hoz, hogy fenntartható legyen a je­lenlegi állapot. Előző nap a flamand keresztény­­demokraták (CD&V), a vallon konzervatív Humanista Demokra­tikus Centrum (CDH), illetve a lu­xemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV) kérte hivatalos le­vélben Joseph Dault, az ÉPP elnö­két a Fidesz kizárására. Múlt héten két svéd konzervatív tagpárt, a Mérsékelt Párt és a ke­reszténydemokrata párt nyújtott be hasonló indítványt a magyar kor­mány legújabb plakátkampánya és a jogállamiság magyarországi helyzete miatt. A holland Keresz­ténydemokrata Tömörülés (CDA) pedig közölte, felkérték Dault, hogy folytassanak le vitát a Fidesz párton belüli helyzetéről. „A közelmúltbeli fejleményekre tekintettel arra jutottunk, hogy a Fi­desszel folytatott informális esz­mecseréknek nincs már meg a kí­vánt hatásuk” - mondta Rutger Ploum CDA-elnök a Politico be­számolója szerint. Az ÉPP alapokmánya értelmé­ben legalább öt különböző ország­ból hét tagpárt kezdeményezheti bármely másik tag kizárását. Hogy a hét párt formálisan is összejött-e, az még azért kérdéses, mert a finn Nemzeti Koalíció Pártját vezető Petteri Orpo csak Twitteren írt ar­ról, hogy terveznek fellépni. A Fidesszel szemben eddigi leg­keményebb néppárti fellépést a magyar kormány legutóbbi plakát­kampánya váltotta ki, melyben egyértelmű hazugságokra építve támadták az Európai Bizottságot, illetve a Bizottság néppárti elnökét, Jean-Claude Junckert. A kampánytól elhatárolódott már a Néppárt elnöke, az Orbánnal ko­rábban barátibb viszonyt ápoló Joseph Daul, a frakcióvezető Manfred Weber szerint pedig a Néppárt meglenne a Fidesz szava­zatai nélkül is az Európai Parla­mentben. (MTI) Kampányban hallgatnak a múzsák SZOMBATHYPÁL Május 26., vasárnap: Áder János államfő kitűzte az EP-választás magyarországi időpontját. Jön a kampány ezerrel, fókuszban a be­vándorlás és a demokrácia. „ Az elmúlt évszázadban ez már a harmadik alkalom, hogy Budapest­nek ilyen kritikus szerepe van az európai demokrácia alakulásában. Eu­rópa csatája az Orbán vs. Macron-mérkőzés lesz. ” (Bemard Henri-Levy baloldali francia filozófus az Indexnek) A híres francia értelmiségi fenegyerek Matteo Salvini bevándorlás­ellenes olasz vezetőt fasisztának tartja, Orbán Viktort pedig a rossz európai erők jelentős figurájaként diabolizálja. Ez már tényleg kam­pányhang és -stílus: Európa zajos tavasz elé néz. A francia filozófus ebben a csatában centrumnak gondolja Budapestet, hasonló erőköz­pontnak, mint a Habsburg Birodalom idején vagy a kommunizmus elleni harc forradalmi pillanataiban. Csak most szerinte a „nem de­mokratikus rezsimek irányába vezető hajtűkanyar legfontosabb városa”. Ebben a baloldali értelmezésben tehát Orbán egyszerre go­nosz demokráciaellenes és jelentős politikus. Miközben ellenfelei ál­talában inkább jelentéktelennek igyekeznek beállítani, aki erőn felüli ambíciókkal bír. Persze a csata előtt a vétélytárs felmagasztalása éppúgy a taktikai fegyvertár része, mint lefitymálása. És akár legyint­­hetünk is erre a Sartre-tanítvány-véleményre, mint amely Közép- Európa felületes ismeretéről tanúskodik. A francia baloldali értelmiség jó része már a sztálinizmus felismerésekor tévúton járt, Camus volt az ellenpélda. „ A Fidesz nem tartozik az Európai Néppárthoz. Hazudnak, de nem sokat lehet tenni ez ellen. ” (Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke) A közeledő tavasz első színfoltjai a barnás magyar tájban a kormány legújabb plakáterdői: a képen Juncker, mögötte Soros György, a felirat: „önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel”. Semmi egyéb, se jelző, se állítás. Persze, a kormány közben hozzáteszi, be akarják vezetni a kö­telező betelepítési kvótát, pénzt adnak a migránsoknak. Itt már az EU- kritikusok oldaláról is tömörített, egyszerűsített kampányüzenetek ér­keznek, így aligha várható érdemi vita. Baden-Würtemberg (zöldpárti, árnyaljuk ennyivel) tartományi mi­niszterelnöke egyenesen Európa-ellenes rágalmazásnak látja az akciót, ezért lemondta a magyar külügyminiszter látogatását. Mondjuk attól azért nem kell tartania a magyar kormánynak, hogy a svábfoldi Merce­des vagy a Bosch óriáscégek dühükben ki akarnának vonulni Magyar­­országról, amíg komoly támogatásokkal működhetnek ott - van a fecse­gő politikai felszín, főleg kampányidőszakban, s van a hallgatag mély, az üzlet más dolog, business as usual. „ Fontos választás előtt állunk, ezen a magyarok nem lepődnek már meg, hiszen hozzászoktunk ahhoz, hogy minden választási kampány előtt felforrósodik a levegő. Az európai elit elszokott attól, hogy szabad róluk bíráló dolgokat mondani." (Orbán Viktor miniszterelnök) A magyar kormány napilapja azt hja, nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros Györgynek több mint 20 alkalommal volt hivatalos ta­lálkozója a legfontosabb uniós biztosokkal, mióta Jean-Claude Junc­ker 2014. november 1 -jén hivatalba lépett. Az állítás súlyos, hiszen ez valóban érthetetlenül magas szám négy év alatt Európa vezetője és egy funkciót nem viselő amerikai milliárdos üzletember kapcsolatában. Eközben a következő költségvetési ciklusban a korábbi 5,6 milliárd euróról 18,8 milliárd euróra növelné a határvédelemre fordított össze­get az Európai Bizottság, ami Orbán kritikusai szerint Orbán állításait cáfolja, Orbán támogatói szerint meg a nemzeti szuverenitást gyengí­tené. Egy biztos: a Soros-szál és -befolyás magyar emlegetése rendkí­vüli módon dühíti az EU vezetőit. Ahogyan az is valószínű, hogy az európai polgárok májusban kétfajta dichotómia mint politikai narratí­­va közül választanak: bevándorláspártiak/bevándorlásellenesek vagy Európa-pártiak/demokráciaellenesek. A kampány tétje, hogy melyik felosztást tartja hitelesebbnek a többség. FIGYELŐ rendelkező nagykorú magyar ál­lampolgár, az EU más tagállamá­nak magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (ha magyar listára szavazna) és az a kb. 85 ezer nagykorú magyar ál­lampolgár, akinek sem Magyaror­szágon, sem az EU-ban nincs lak­címe. Utóbbiak csak választási re­gisztráció után szavazhatnak az EP-választáson és csak levélben. Azoknak a határon túli választó­­polgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, rációjuk érvényes erre a választásra is. (MTI) Voksolhatnak a nem az EU-ban élő határon túli magyarok Az európai parlamenti (EP-) vá­lasztás újdonsága, hogy regisztrá­ció után voksolhatnak azok a ma­gyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Eu­rópai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Az EP magyar tagjainak választásán választójog­gal rendelkezik 7,9 millió, Ma­gyarország területén lakóhellyel MÁRIUS KOPCSAY

Next

/
Oldalképek
Tartalom