Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-14 / 62. szám

Í12 UTAZAS ■ 2019. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com Rangun 2040-ben a Kelet New Yorkja lehet (Fotó: Shutterstock) A távolabbi jövő turisztikai célpontjai úsz év múlva di­vatos turisztikai célpont lehet az a város, ahol ma még polgárhá­ború dúl, kábítószerközpontként működik, vagy netán fejleden. A turisták mindig vevők az új országok felfedezésére, feltéve, ha elég biztonságosak, és európai értelemben viszonylag fejlett infrastruktúrával bírnak. Ez ma még nem mondható el mondjuk a majd tízmillió lakost számláló Kinshasáról, a Kongói Demok­ratikus Köztársaság fővárosáról, Limáról, Peru fővárosáról, vagy az 5,5 millió lakosú Rangunról, mely Mianmar legnagyobb városa. De a távlatokban gondolkodó beruházók már azokra az évekre gondolnak, amikor ezek a telepü­lések békések lesznek, fejlettek és kevésbé veszélyesek, és azon fognak az ott élők vitatkozni, hol épüljön új szálloda vagy nyíljon még egy kiállítóterem - elmélkedik a New Amsterdam magazin cikkírója. Rangun 2040-ben a Kelet New Yorkja lehet. Már ma is rengeteget fejlődött ahhoz képest, hogy mond­juk milyen képet festett 50 évvel ezelőtt. A városban számos művész dolgozik, egyre több galéria nyílik, és ahogy egyikük nyilatkozta, a világ megtanította őket már arra, hogyan kell üzletelni, de arra saját maguk­nak kell megtalálni a választ, mikép­pen kell felépíteni egy új, a katonai rezsimtől és diktatúrától mentes, szabad társadalmat. Kinshasa 2025- re Afrika Párizsa lehetne, igazi divatközpont, hiszen már ma is ezrek látogatnak el minden évben az itteni Fashion Weekre. Lima pedig a gasztronómiájával tűnik majd ki egyre inkább - ez az, ami összeköti az itt élőket, társadalmi osztálytól és nemzetiségtől függet­lenül. Peru fővárosa öt éven belül a kulinária latin-amerikai központjá­vá válhat. (Turizmus) Sminkkel vagy smink nélkül? Több légitársaság úgy döntött, hogy nem teszi köte­lezővé a sminket a stewardessek számára, sőt, még a női nadrágvi­selés bevezetését is fontolgatják A stewardesseknek mind a mai­­napig kötelező sminkelni a világ legtöbb légitársaságánál, ami 2019-ben önmagában is anak­ronisztikus dolog, meg persze ad egy pofont az egyenjogúság­nak, hiszen a (többnyire férfi) pilótáknál nem szempont, hogy jóképűek-e vagy sem. A napokban nemzetközi szakmai vitát váltott ki, hogy a Virgin Atlantic légitársaság új, liberálisabb politikát vezetett be a személyzet külső megjelenése terén. Pedig a Virginnél eddig szinte kötelező volt a vörös rúzs használata, amely oly jól illett a légitársaság gépeinek alapvető színéhez meg a formaruhákhoz is. A nadrágot ma már lassan természetesnek tartják, korábban ugyanis a női légiutas-kísérőknek erre csupán egyéni megrendelés keretében volt módjuk. Hamaro­san a British Airways is üdvözli a személyzet nadrágviselését - írja az alltomresor.se. A legtöbb légitársaságnak ma is különleges előírásai vannak a sminket, a frizurát és a ruházatot illetően. Ami az uniformist illeti, ez érthető, hiszen a ruházat része a légitársaság imázsának. A SAS-nál viszont a stewardess döntheti el, hogy sminkel-e vagy sem - nyi­latkozta Freja Annamatz, a SAS képviselője, ami illik a skandináv liberalizmus eszméjéhez. A Norwegian sajtófőnöke, Charlotte Holmbergh Jacobsson szerint a legideálisabb, ha a légi­utas-kísérő hölgyek enyhe smin­ket viselnek: könnyű alapozó, némi szempillaspirál és egy kis rúzs természetes. Ez az ápoltság fogalomkörébe tartozik, ami ugye kötelező mindkét nem esetében. A hölgyek bármikor viselhetnek nadrágot. A stewardessek külső megjelené­sének szabályozása a régmúltba nyúlik vissza, amikor a nők csak fedélzeti pincérként vehettek részt a légi közlekedésben, meg egyben arra szolgáltak, hogy szépségükkel magukra vonják a figyelmet, és meghódítsák az utasokat, akik persze eleinte többnyire férfiak voltak. (Turizmus) A stewardesseknek mind a mai napig kötelező sminkelni a világ legtöbb légitársaságánál (Fotó: Shutetrstock) Szerényebb évet jósolnak a világ turizmusa számára 2018-ban 5,5 száza­lékkal nőtt világszerte a nemzetközi utazá­sok száma és elérte az 1,4 milliárdot - adta hírül az IPK piacku­tató cég 60 országban végzett legfrissebb kutatásainak eredmé­nyeit a World Travel Monitorban. rW adatokat, a /% W globális turiz- JL ■ ■ ti mus legújabb trendjeit Európa egyik legnagyobb utazási vásárán, a berlini ITB-n mutatták be, amely tegnap kez­dődött és vasárnapig tart - írja a Turizmusonline.hu magazin. A turizmus idén is a világ gazgasági növekedésének egyik motorja, amely tavaly 3,7 százalékkal bő­vült. Ehhez minden régió hozzá­járult, egyebek között Európa és Észak-Amerika is, de a legnagyobb gyarapodást az ázsiai és dél-ameri­kai piacok nyújtották. 2019-re a világgazdaság és ezzel párhuzamo­san a nemzetközi turizmus növe­kedésének lassulását prognoszti­zálja az IPK. Az elemző szerint a túlturistásodás (overtourism) egyre növekvő problémát jelent, az uta­sok sok helyen szembesülnek majd a zsúfoltság élményével. 2018-ban a legnagyobb ütemben fejlődő régióként Ázsia 7 százalékos A túlturistásodás (overtourism) egyre növekvő problémát jelent, az utasok sok helyen szembesülnek majd a zsúfoltság élményével (Fotó: Shutterstock) növekedést produkált a nemzetkö­zi utazások számában. Őt követte Latin-Amerika 6 százalékkal, és 5-5 százalékkal Európa és Eszak-Ameri­­ka álltak a dobogó hamadik helyén. A fogadóterületek versenyében ugyancsak Ázsia állt az első helyen 6 százalékos bővüléssel Európá­val osztva meg a dobogó csúcsát. Észak- és Dél-Amerika csak 3 szá­zalékos bővülést realizált a nemzet­közi beutazó forgalomban. Az úti célok tekintetében Spanyolország okozta a legnagyobb meglepetést, az utóbbi időben dübörgő dél-eu­rópai államban tavaly stagnált a nemzetközi turistaérkezések száma. Törökországban ennek a fordítottja történt: a közelmúltban a turisták által hanyagolt országha 8,5 millió­an jöttek többen 2018-ban, mint az azt megelőző évben. A szabadidős utak idén is meghaladták az üzleti utak mértékét, mivel a hagyomá­nyos business tripek műfaja egy ideje már leszállóágban van. Ugyan­akkor a konferencia- és rendez­vényturizmus továbbra is fejlődik. Megfigyelhető, hogy kis mérték­ben, de globálisan nő a nemzetközi utasok tartózkodási ideje, akárcsak a költésük, és ez tavaly 8 százalékkal növelte a nemzetközi turizmusból származó bevételeket. Az IPK International már második éve igyekszik feltérképezni, hogy hogyan érinti a nemzetközi utaso­kat az overtourism jelensége. Leg­utóbbi megállapításuk szerint min­den 10. utas szenved a túlzsúfoltság és az ezzel járó következmények miatt, ami 30 százalékos növeke­dést jelent az elmúlt 12 hónapban. A problémával leginkább sújtott helyszínek: Peking, Mexikóváros, Velence, Amszterdam, Isztambul és Firenze. Az ázsiaiak különösen ér­zékenyek erre, sokkal inkább, mint az európaiak, és az is érdekes tény, hogy a fiatalabbakat jobban zavarja a tömegnyomor a népszerű turista­­célpontokban, mint az idősebbeket. 2018-ban a nemzetközi utazók 38 százaléka mondta azt, hogy a politikai instabilitás és a terrorfe­nyegetettség befolyásolja 2019-es utazási terveit. Az idei évre 4 szá­zalékos növekedést jósol az IPK a világ turizmusa számára. Ázsiának ennél valamivel többet, 6 százalé­kot, a két amerikai kontinensnek 5, Európának pedig csak 3 százalé­kot. (Turizmusonline) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Új Szó - Utazás, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom