Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-14 / 62. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2019. március 14.1 www.ujszo.com Bérbeadás és ingatlaneladás Vannak, akik nem dolgozhat­nak, s a gyerekeik tartják el őket, nekik ajándékozzák a házukat, esetleg eladják, és hozzájuk köl­töznek, mások pedig bérbe adják az ingatlanukat. Sok szenior úgy próbál némi pluszpénzre szert tenni, hogy al­bérlőt fogad, bérbe adja a lakását, a háza egy részét, sokszor csak egyetlen szobát. A bérbeadásból származó bevételt 500 euróig nem kell bevallani, csak az azt meg­haladó összeggel kell elszámolni, és adót fizetni. Az adóbevallásba már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell írni. Aki több ingat­lant ad bérbe, a lakások, házak számától függetlenül csak egy­szer számítja le az 500 eurót. Néhány an, hogy ne éljenek magányosan, öregotthonba vagy a gyerekeikhez, rokonaikhoz költöznek, s eladják a házukat, la­kásukat. Az ebből származó be­vétel csak az eladástól számított 5 év után mentesül az adó alól. Az összegből nem kell adót fizetni, ha közvetlenül az eladás előtt legke­vesebb 2 évvel ott állandó lak­hellyel rendelkeztünk. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszer­zési és eladási ára közötti külön­­bözete alapján számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az in­gatlanba fektetett. Ha olyan in­gatlant ad el valaki, melyet még a szüleitől vagy a házastársától örökölt, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Fel­tétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökha­gyó tulajdonában. Az eladásból származó bevételből nem kell adózni, ha az örökhagyónak ott legalább 2 évig volt állandó lak­helye. Ha nem egyenes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan el­adása esetén szintén van lehető­ség adómentességre - attól füg­gően, az örökös mennyi ideig bir­tokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lak­hellyel. Olyan is előfordul, hogy az idős személy odaajándékozza a lakását, házát a gyerekeinek vagy az unokáinak. Az ajándé­kozási szerződés alapján átruhá­zott ingatlan nem adóköteles be­vétel, a megajándékozott sze­mély nem köteles feltüntetni az adóbevallásában. Ha viszont el­adja vagy bérbe adja az ajándék­ba kapott lakást, abból már adóznia kell. (sza) Nyugdíjból nem kell adót fizetni ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíj összes típusa men­tesül az adó alól. Sok szenior a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozik, s akinek a tavalyi adóköteles jövedelme megha­ladta az 1915,01 eurót, el kell számolnia a bevóteleivel és az adóval. A Szociális Biztosító adatai szerint a múlt hónapban csaknem 1,4 millió nyugdíjas volt az országban. Körül­belül egymillió öregségi, 15815 kor­­engedményes, 1400 szociális és több mint 237 ezer rokkantsági járandó­ságot folyósítottak. Az átlag öregségi nyugdíj ugyanebben a hónapban 456,79 euró, az átlagos rokkantsági járandóság 378 euró, a szociális nyugdíj pedig mindössze 255 euró volt. Sokan képtelenek megélni a ha­vi járadékukból, és a nyugdíj mellett dolgoznak. Aki pedig dolgozik, an­nak a fizetéséből adót is levonnak, s évente egyszer el kell számolni a munkáért kapott jutalomból lecsip­pentett adóelőlegekkel. Aki rendes vagy megbízási szer­ződésre alkalmazottként dolgozik, minden évben megkérheti a munka­adóját, hogy végezze el helyette az éves adóelszámolást. Aki februárban ezt elfelejtette megtenni, vagy a mun­kaadója más okokból nem készítette el az elszámolást, akkor ezt most sa­ját magának kell elvégeznie legké­sőbb március 31-éig. Ez alól a nyug­díjasok sem képeznek kivételt. Rá­adásul az esetek többségében a sze­nioroknak megéri az első ránézésre bonyolultnak tűnő nyomtatványokat kitölteni, mert az adóhivatal vissza­adhatja az adótúlfizetést. Kótfóle űrlap Az A típusú űrlapot választják azok, akiknek a nyugdíjon és az al­kalmazotti fizetésen kívül nem volt más bevételük. A B típusú azokra vo­natkozik, akiknek egyéb bevételfor­rásuk (is) volt - például nem pénzbeli nyeremény, bérbeadásból, ingatlan értékesítéséből vagy vállalkozásból származó jövedelem, értékpapírok­ból, részvényekből származó haszon stb. Ha a nyugdíj melletti bevétel ke­vesebb 1915,01 eurónál, nem köte­lező adóbevallást kitölteni, ám ha a munkaadó a fizetésből levont adóel­őleget, előnyös lehet önkéntes alapon felvenni a kapcsolatot az adóhivatal­lal, ugyanis minden bizonnyal adó­túlfizetés keletkezik, amit most A nyugdíjból nem, de a pluszjövedelemből a nyugdíjasoknak is adót kell fizetniük (Fotó: Shutterstock) visszaadhatnak, ha azt az idős sze­­mély visszakéri, és ha az összeg ma­gasabb 5 eurónál. Több munkaadó Ha valakinek év közben több állá­sa volt, több alkalmi munkát vállalt (egy időben vagy egymás után), ak­kor is csak egy adóbevallást dolgoz ki. A nyomtatvány kitöltéséhez szükség van a munkaadó(k) igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetése, és a bruttó bérből mennyi adót és járu-Téma: — nyugdíjasok adóbevallása lékot vontak le. Ezt az igazolást mel­lékelni kell az adóbevalláshoz. Az űrlapon fel kell tünteti az összes mun­káltató adatait. Aki tavaly több cég­nél is dolgozott, előbb össze kell ad­nia, hogy összesen mennyit keresett, és a munkaadók összesen mennyi adót és járulékot vontak le. Azok az idősek, akiknek 2018-ban egész év­ben folyósítottak nyugdíjat, vagy visszamenőleg jóváhagyták számuk­ra év elejétől, az adóbevallásban fel­tüntetik- az egész évi járandóságuk összegét is - de nem a bevételek kö­zött, hanem az adóalap csökkentésére vonatkozó részben. Csak a rendes nyugdíjat kell bevallani, a karácsonyi nyugdíj-kiegészítést nem, arra ugyanis úgy tekintenek, mint egyfaj­ta szociális segélyre, ami nem minő­sül saját jövedelemnek. Az adóbe­valláshoz nem kell csatolni igazolást a nyugdíj nagyságáról. A járandóság összege annak a megítélése szem­pontjából fontos, hogy az adott sze­mély jogosult-e valamilyen adómen­tes részre. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy az idősebbek is vállaltak a nyá­ri hónapokban külföldi idénymun­kát - ez esetben a külföldről szár­mazó bevételt is be kell vallani. Adóbónusz Ha a nyugdíjassal egy háztartás­ban él egy vagy több eltartott gyer­mek, érvényesítheti az adóbónuszt, de csak akkor, ha 2018-ban a nyug­díj mellett munkaszerződés alapján vagy vállalkozásból legkevesebb a minimálbér 6-szorosának megfe­lelő, azaz legalább 2880 euró be­vételre tett szert. Az adóbónusz összege 258,72 euró évente. Un. passzív bevételekre ezt a kedvez­ményt nem lehet érvényesíteni. Passzív bevételnek számít például a bérbeadásból, nem pénzbeli nyere­ményből, ingatlan eladásából, ér­tékpapírokból származó jövede­lem. A szükséges nyomtatvány besze­rezhető az adóhivatalban a papírbol­tokban vagy az adóhivatal honlap­járól. A kitöltött űrlapokat elektro­nikusan, személyesen vagy postai úton kell legkésőbb március végéig eljuttatni az adóhatósághoz. (sza) Nyugdíjjal csökkentett adómentes rész Minden adózó jogosult arra, hogy az adóalapjában órvó­­nyesítsen bizonyos adómentes részt. Ez alól csak a nyugdíja­sok képeznek kivételt, ese­tükben az adómentes részt csökkenteni kell a nyugdijuk összegével. A 2018. évre vonatkozó adómen­tes rész 3830,02 euró. Az egész évre vonatkozó tétel akkor is érvényesít­hető, ha valaki nem egész évben dol­gozott, illetve nem volt egész évben jövedelme. Az adóbevallást készítő nyugdíja­sok csak akkor érvényesíthetik az adózóra vonatkozó adómentes részt, ha a nyugdíjuk annál alacsonyabb volt. Vagyis akinek tavaly egész év­ben folyósítottak járandóságot, vagy a nyugdíjat visszamenőleg 2018. ja­nuár 1-jei dátummal hagyták jóvá, csak akkor jogosult az adómentes részre, ha az egész évi nyugdíja ke­vesebb volt 3830,02 eurónál. Mivel az átlag öregségi nyugdíj Szlovákiában jelenleg 456 euró, tavaly pedig 430 euró körül mozgott, sok nyugdíjas nem jogosult semmilyen adómentes részre. Aki 2018-ban vált nyugdíjassá, az teljes mértékben érvényesítheti az adómentes részt, azaz 3830,02 eurót leírhat az adóalapjából, ha az adó­alapja nem lépte túl a 19 809 eurót. Amennyiben az adóalap ennél ma­gasabb, érvénybe lép az ún. millio­mosadó, ami azt jelenti, hogy az adó­mentes rész 8817,016 euró (a létmi­nimum 44,2-szerese) és az adóalap negyedének a különbözete. Minél magasabb jövedelme volt valakinek, annál alacsonyabb az adómentes rész. Az adómentes részt csak azon dol­gozó nyugdíjasok esetében kell csök­kenteni a kifizetett nyugdíjjal, akik­nek az SP egész évben folyósította a nyugdíjat. Akinek év közben hagyták jóvá a járandóságot, az egész 2018-as évre vonatkozóan érvényesítheti az adómentes rész teljes összegét - még akkor is, ha nem dolgozott egész év­ben. Az új nyugdíjasoknak feltehe­tően adótúlfizetésük lesz. Például Pista bácsinak a Szociális Biztosító tavaly egész évben 400 eu­ró öregségi nyugdíjat folyósított ha­vonta, azaz 2018-ban összesen 4800 (12 x 400) eurót kapott. Nem jogosult semmilyen adómentes részre, mert az egész évi járandósága meghaladta a 3830,02 eurót. Ezzel szemben Erzsi néninek tavaly mindössze 300 euró volt a havi nyugdíja, 2018-ban össze­sen 3600 (12 x 300) eurót kapott az SP-től. Mivel ez kevesebb 3830,02 eurónál, az adóalapjából leírhat 230,02 (3830,02 - 3600) euró adó­mentes részt. A dolgozó nyugdíjasok ugyancsak érvényesíthetik a házastársukra vo­natkozó adómentes részt, ám a férj/feleség saját jövedelmeként fel kell tüntetni a számára folyósított nyugdíjat is, mellyel ugyancsak csökkenteni kell az adómentes részt. Még ha a házastárs egész évi járan­dósága alacsonyabb is volt 3830,02 eurónál, a házastársra vonatkozó kedvezménnyel csak akkor lehet élni, ha a házastárs eltartott gyermekről gondoskodott, gondozói hozzájáru­lásban részesült, vagy egészségkáro­sodott személynek minősült. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: A DIÁKOK ADÓBEVALLÁSA ■ MILYEN ADÓKEDVEZMÉNYRE JOGOSULTAK ■ HOGYAN KELL VISSZAIGÉNYELNI AZ ADÓT

Next

/
Oldalképek
Tartalom