Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-02 / 52. szám
2 KÖZÉLET 2019. március 2. I www.ujszo.com Szinte biztos, hogy lesz második forduló Úgy tűnik, az első fordulóban az 5096 feletti eredmény sem lesz elég CZÍMER GÁBOR Pozsony. A felmerült kétségek ellenére a jogászok azt állítják, a legnagyobb valószínűség szerint meg kell majd tartani az államfőválasztás második fordulóját. Az alkotmány vonatkozó mondata azonban több értelmezést is megenged. A legfrissebb felmérések szerint a Progresszív Szlovákia (PS) államfőjelöltje, Zuzana Caputová már 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, ha egy jelölt az elnökválasztás első fordulójában a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerez, akkor ki kelle írni az államfőválasztás második fordulóját. Az alkotmány erről a kérdésről így rendelkezik: „Elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a jogosult választópolgárok érvényes szavazatainak több mint a felét megszerzi. Ha egyik jelölt sem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazattöbbséget, 14 napon belül újabb, második választási fordulót tartanak. A második fordulóba az a két jelölt jut be, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte meg. A második fordulóban azt a jelöltet választják meg köztársasági elnökké, aki a választáson részt vevő szavazók érvényes szavazatainak többségét szerzi meg.” A probléma a bekezdés első mondatával van, amelyet úgy is lehet értelmezni, hogy a második forduló csak akkor marad el, ha az ország összes választópolgárának 50 százaléka plusz egy választó voksolna az adott jelöltre. Szlovákiában 4,4 millióan jogosultak szavazni. Az alkotmány ezen értelmezése szerint így a második forduló csak akkor maradna el, ha az adott jelöltnek az első fordulóban 2,2 millió szavazatot sikerülne összegyűjtenie. A másik értelmezés azonban nem ilyen szigorú. Eszerint, ha az adott jelöltnek sikerül megszereznie az urnákhoz járuló polgárok szavazatainak 50 százalékát plusz egy szavazatot, akkor már nem kell második fordulót tartani. Mészáros Lajos volt alkotmánybíró, aki az alaptörvény vonatkozó cikkelyének kidolgozásában is részt vett, lapunknak azt mondta, a szóban forgó bekezdés valóban pontatlanul fogalmaz. Szerinte csak akkor nem kellene második fordulót tartani, ha az egyik jelölt az összes szavazópolgár 50 százaléka plusz 1 szavazatnak megfelelő mennyiségű voksot kapna. így Mészáros is az első, szigorúbb módon értelmezi a törvényt. Ezen a véleményen van Fiala-Butora János, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója is. Éva Chmelová a belügyminisztérium illetékes osztályának igazgatója a kérdésről azt nyilatkozta, második fordulóra akkor is sor kerül, ha az egyik jelölt az urnához járuló polgárok szavazatainak akár 53 százalékát szerezné meg. A köztársaságielnökválasztásokat azonban ennek ellenére is az alkotmányos bizonytalanság kíséri. Ha ugyanis valaki panaszt nyújt be az választások eredményével kapcsolatban, akkor azzal az Alkotmánybíróság plénumának kellene foglalkoznia. A taláros testület azonban most gyakorlatilag működésképtelen, miután a parlamenti pártok nem tudtak alkotmánybíró-jelölteket állítani azon bírák helyére, akiknek a mandátuma idén februárban lejárt. Az elnökválasztás első fordulójára március 16-án kerül sor. A második fordulót pedig március 30-án tarthatják. Zuzana Caputová (Somogyi Tibor felvétele) A Hidat is meglepte Danko AKO: a magyarok fele Caputovát támogatná a Zuzana választáson Pozsony. A Híd kormánypárt egy nyilatkozatban reagált Danko azon elképzelésére, mely szerint a cégek nyereségadóját 21 százalékról 15 százalékra, az élelmiszerek áfáját 20 százalékról 10 százalékra kellene csökkenteni. A közlemény szerint a párt nem szándékozik bekapcsolódni abba a versenybe, amelyet az ilyen javaslatok beterjesztése jelent. Ennél fontosabbnak tartják a kiegyensúlyozott államháztartást. Az ügyben megkerestük a Híd elnökét, Bugár Bélát, aki elmondta, az ilyen javaslatokat a koalíciós tanácson kell megbeszélni. Ha azok mégis a tanácsot megkerülve kerülnek a törvényhozás elé, akkor a kormánypártok képviselői nem kötelesek azokat megszavazni. Bugár hozzátette, szükségesnek tartja, hogy a jövő héten összehívják a koalíciós tanácsot. A Híd szakpolitikusa Ivan Svejna, a munkaügyi minisztérium államtitkára kérdésünkre elmondta, nyitottak arra, hogy az adók és járulékok csökkentéséről tárgyaljanak. Hozzátette, az ilyen összetett kérdés minden vonatkozását meg kell vizsgálni. Az SNS adócsökkentési csomagját nem előzte meg széleskörű szakmai vita, a tárcaközi egyeztetés is elmaradt, és eddig még a koalíciós tanácsban sem beszéltek róla. (czg) NAGYROLAND Zuzana Caputová támogatottsága csaknem megduplázódott, amióta Robert Mistrík visszalépett. Ez derült ki a legújabb felmérésekből, melyeket a Focus és az AKO közvélemény-kutató ügynökségek készítettek. A második helyért folytatott versengés azonban egyre szorosabbnak látszik. Pozsony. A legújabb felmérések 50 százalék körüli támogatottságot mértek Caputovának. Ehhez képest jócskán elmarad a 20 százalék körül mozgó Maros Sefcovic, akinek népszerűsége az elindulása óta inkább csak csökkent. Olyannyira, hogy az AKO felmérése szerint a harmadik helyen álló Stefan Harabin már 5 százalékon belülre került a Smer támogatottjához. Feltörekvőben Harabin Martin Slosiarik elemző szerint ez a különbség a közvéleménykutatásokban elenyészőnek tekinthető, vagyis Harabin komoly veszélyt jelenthet Sefcovic számára. Főként azért, mert Harabin éppen Sefcovic szavazóit igyekszik megszólítani. „Elképzelhető, hogy Sefcovic Martin Slosiarik (TASR-feivétei) szavazói szemében Harabin egyre hitelesebbé és elfogadhatóbbá válik. Gondoljunk csak a közelgő vitákra, ahol a jelöltek gyakran támadják egymás értékrendszerét. Ebből a szempontból Sefcovic keze jobban meg van kötve, hiszen ő az Európai Bizottság alelnöke” - nyilatkozta tegnap lapunknak Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója. A diplomáciai karrierjének biztosan nem tenne jót, ha egy liberális jelölttel szemben komoly sárdobálásba kezdene. Ezzel szemben Harabint nem kötik ilyen feltételek, ő tulajdonképpen „elengedheti magát”. „Véleményem szerint az SNS szavazói számára Harabin szimpatikusabb lehet, mint Sefcovic, hiszen a nemzetiek nem álltak be a Smer támogatottja mellé” - magyarázta Slosiarik. Harabin jövője a tót Az elemző hozzátette, hogy Harabin esélyein leginkább Kotleba ront. „Leginkább azok a szavazatok hiányoznak Harabinnak, amelyek Kotlebához vándoroltak. Úgy gondolom, hogy ezekkel a hiányzó voksokkal Harabin probléma nélkül behozná Sefcovicot. Azt azonban nem tudom elképzelni, hogy Kotleba visszalépjen Harabin javára. Nem is lenne logikus lépés, hiszen Harabin személyében Kotleba komoly politikai ellenfelet talált magának. Érdekes kérdés lesz a választások után, hogy Harabin nem tervez-e tartósabban a politikában maradni, esetleg próbálkozik-e majd egy párt megalapításával” - mondta lapunknak Slosiarik. Magyar voksok Lapunknak sikerült megszereznie az AKO-felmérés eredményein belül a magyar szavazók preferenciáit. Az adatok szerint a magyarok 55,7 százaléka támogatta Caputovát. Utána következik Bugár Béla, aki a magyar voksok 16,4 százalékát zsebelné be. Sefcovic és Harabin egyaránt 3,3 százalékot érne el. Frantisek Miklosko, Kotleba és Martin Dano a magyar szavazók 1,6 százalékát győzte meg. A többi jelöltre nem szavazna egyetlen magyar sem. Magas azonban a bizonytalan szavazók aránya: 14,8 százalék még nem döntötte el, hogy kit támogat. Az AKO a felmérést egy 800-as reprezentatív mintán végezte, melyből körülbelül 100 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az AKO-felmérés_ eredményeiről megkérdeztük Caputovát is. „Azt szeretném, hogy a magyarok és a szlovákok közt ne legyen szakadék. Egy országban élünk, ezért mindenki ugyanúgy megérdemli az esélyt a tanulásra, és a kulturális szokásainak ápolására” - mondta lapunknak Caputová. Az elnökjelöltek támogatottsága 1. Zuzana Őaputová 52,9 2. Maróé Seféovié 16,7 3. Stefan Harabin 11,4 4. Marian Kotleba 5,6 5. Bugár Béla 4,1 6. Frantiéek Mikloéko 3,1 7. Milan Krajniak 2,4 8. Eduard Chemlár 1,5 • Forrás: AKO Jelölt Preferencia (százalék* ban)
