Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-12 / 60. szám

www.ujszo.com | 2019. március 12. KÖZÉLET Ma eldőlhet a Fidesz sorsa KÓSAANDRÁS Még mindig több esély van rá, hogy végül távoznia kell a Fidesznek az Európai Néppártból, de ma egy találkozó keretében Orbán akár vissza is hozhatja a maradás esélyét. Négyszemközt tárgyal egymással ma Manfred Weber az Európai Nép­párt (ÉPP) frakcióvezetője és Orbán Viktor Fidesz-elnök - ezt maga We­ber jelentette be a Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő német lap­nak adott inteijújában. A frakcióve­zető maga kezdeményezte a találko­zót, mint mondta, azért, hogy nyo­­matékosítsa Orbánnak, „az út, amin most jár, kifelé vezet a Néppártból”. „Titkos" megbeszélés Hogy ez mennyire lesz eredmé­nyes, arról valószínűleg csak egy rö­vid utólagos sajtónyilatkozatból ér­tesülhet a nagyközönség, a találkozó ugyanis nem lesz sajtónyilvános, így sajtótájékoztatót sem tartanak utána. Ez arra utal, hogy maguk a felek sem bíznak nagyon a sikerben, elvégre, ha pozitív végkimenetelre számíta­nának, nyilván szívesen kiállnának az újságírók kérdéseire válaszolni. Változó vélemény Az elmúlt napokban nehezen ki­számítható kacskaringókat járt be ezzel kapcsolatban a magyar kor­mánypolitika. Szerdán Orbán Viktor azt nyilatkozta, „a Fidesz az Európai Néppárt tagja és az is akar maradni”, majd csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisz­ter bejelentette, hogy a kormány a következő héttől eltávolítja a közte­rületekről a Jean-Claude Junckert gyalázó plakátokat - ezek hétfőn reggel még mindenhol láthatóak voltak -, és a helyükre nem a koráb­ban beígért Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke kerül, hanem a „családvédelmi akcióterv” részleteit népszerűsítik majd. Weber akkor maga üdvözölte és pozitív gesztusnak nevezte a dön­tést. Mellesleg a hárompontos ulti­mátumából ez volt az egyik. Igaz, a másik kettő, miszerint Orbán ismer­je el, hogy a kampánnyal kárt oko­zott a Néppártnak és kérjen bocsá­natot, valamint biztosítsa a CEU to­vábbi zavartalan működését Buda­pesten, vélhetően nem teljesül majd. Muppet-show A Fidesz több vezetője azt nyilat­kozta ugyanis, hogy nincs miért bo­csánatot kérni, maga Orbán, amikor női újságírókat fogadott március 8-a alkalmából a hivatalában, azt nyilat­kozta nekik: „Muppet-show­szerűen” akarták ábrázolni Junckert és eszébe sem jutott, hogy ezt vala­kik ennyire komolyan veszik majd. A CEU-val kapcsolatban pedig a kormány részéről megismételték a korábbi nyilatkozatokat, miszerint az, hogy az egyetem részben elköl­tözik, valójában azt jelenti, hogy Budapesten marad. A CEU vezetése úgy reagált, hogy a kormány hazu­dik, és Orbán személyes garanciáját várják a működési engedélyük meg­hosszabbítására ahhoz, hogy való­ban garantáltnak lássák a zavartalan működést. Fegyveres segítség Pénteken aztán már maga Orbán Viktor mondta azt a Kossuth rádió­ban, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a Néppárt vezetésével folyta­tott vitájuk a Fidesz távozásával zá­rul majd. Ehhez képest Trócsányi László igazságügyi miniszter, a ma­gyar kormány jelöltje az uniós biz­tosi pozícióra, a Frankfurter Allge­meine Zeitungnak azt mondta, „nincs B terv”, a Fidesz maradni akar, a Junckert ábrázoló plakátok pedig valójában nem is az Európai Bizott­ság elnökét támadják, hanem „a bi­zottság véleményvezéreinek rossz döntéseit”. Az obiigát migránsozás egyébként nem maradt el Orbán Viktor részéről még a közép-európai államok NATO-csatlakozásának 20 éves évfordulójára rendezett varsói megemlékezésen sem, a magyar mi­niszterelnök kiemelten fontosnak tartotta megköszönni, hogy „a len­gyel a cseh és a szlovák nép fegyve­res segítséget küldött Magyarország déli határaira, amikor a migránsin­­vázió támadása alatt álltunk”. Új formáció Bár hivatalosan nincs B terv, Or­bán már bevallottan tárgyalt a len­gyel Jog és Igazságosság Párt veze­tőivel egy esetleges új politikai for­máció létrehozásáról. Valószínűleg ez volt az egyik témája Gulyás Ger­gely legutóbbi bécsi tárgyalásainak is az Osztrák Szabadságpárt veze­tőivel. I 3 RÖVIDEN Titkolódzik a belügyminisztérium Pozsony. Péntekig jelentkezhet­tek az országos rendőrfökapitá­­nyi, illetve a belső ellenőrzés ve­zetői poszt betöltésére kiírt pá­lyázatokra az érdeklődők. A bel­ügyminisztérium tájékoztatása szerint hatan jelentkeztek a fő­­rendőri posztra. A kiszivárgott hírek szerint Milan Lucansky je­lenlegi főrendőr is beadta pályá­zatát. A belső ellenőrzés élére öten jelentkeztek. A tárca jelen­leg azt ellenőrzi, hogy a jelent­kezők megfelelnek-e a törvény­ben előírt elvárásoknak, addig pedig nem hajlandó nyilvános­ságra hozni a jelentkezők névso­rát. ' (ie) Kezdődnek az írásbeli érettségik Pozsony. 700 középiskola több mint 43 ezer diákja számára ma elkezdődnek az érettségi írásbe­lik. A vizsgák március 15-ig tar­tanak. A diákok matematikából, szlovák nyelvből, idegen nyelv­ből és a magyar tanítási nyelvű iskolát látogató diákok pedig magyar nyelvből írásbeliznek. (ie) Több elnöki vita is lesz a héten Pozsony. Az utolsó szakaszba lépett a kampány az államfövá­­lasztás első fordulója előtt. Az utolsó nagy viták szerdán lesz­nek. A TA3 csatornán 19 óra 50 perckor találkozik Zuzana Caputová, Maros Sefcovic, Stefan Harabin és Milan Krajni­­ak. Az RTVS-en 20 óra 15-től a felsorolt jelöltek - Krajniak ki­vételével - Bugár Bélával és Marian Kotlebával kiegészülve szállnak szembe egymással, (nar) EB: Továbbra is kettészakadóban az ország A roma telepek rossz helyzetére is figyelmeztet az EB ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint hatalmas a gazdasági különbség Szlovákia keleti és nyugati részei között. A keleti régiék elmaradottsága a gazdasági mutatókban ás az életszínvonalban is megmutatkozik. Pozsony. Bár az ország gazdasági mutatói folyamatosan növekednek, a régiók közti különbség továbbra is jelentős. A keleti országrészek gaz­dasági szempontból nagyon elma­radnak a nyugati területektől, főként a főváros környékétől. Pozsony me­gye az európai uniós átlaghoz képest is nagy tempóban fejlődik: az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján a főváros és környéke az EU 8. leggazdagabb régiója, 2016-ban az uniós átlaghoz mérve 184 száza­lékos szinten állt. Ehhez képest a ke­leti régiók mindössze az átlag 53 százalékán állnak. A fiatalok menekülnek A hatalmas különbség a többi gazdasági mutatónál is megnyilvá­nul: a pozsonyi régióban jóval na­gyobb a külföldi befektetések ará­nya, magasabbak a fizetések, ala­(TASR-fotó) csonyabb a munkanélküliség és a közúthálózat is sokkal jobb, mint a keleti országrészeken. Ennek kö­vetkeztében a középiskolát vagy egyetemet végzett fiatalok egyre na­gyobb mértékben költöznek el nyu­gati régiókba, vagy pedig végleg el­hagyják az országot, hogy jobb munkalehetőséget találjanak. A je­lentés készítői szerint fennáll a ve­szély, hogy az elvándorló munkaerő mértéke a közeljövőben megsok­szorozódik. Rosszabb életminőség A pozsonyi régió kivételével 2010 és 2016 között az összes megyében alacsonyabb volt a népesség növe­kedése, mint az EU-s átlag. A lako­sok egészségügyi állapotában, vala­mint az egészségügyi ellátáshoz va­ló hozzáférésben is jelentős különb­ségek vannak az ország két része közt. A jelentés készítői szerint a nagy regionális különbségek kialakulá­sában több tényező is szerepet ját­szik. „Ide tartozik a gyengébb inf­rastruktúra, a fejletlen vállalkozói közeg, az innovációk alacsony ará­nya, valamint az oktatási lehetősé­gek nem megfelelő elosztása. Az egyes régiók más-más problémák­kal szembesülnek. Példaként meg lehetne említeni a felső-nyitrai ré­giót, mely a szénkitermelés leállí­tásának következményeivel küsz­ködik, más területeken pedig a pe­remre szorult roma közösségek helyzetét kellene megerősíteni” - olvasható a bizottság jelentésében. Ördögi kör Ol’ga Gyárfásová szociológus szerint az utóbbi években több kor­mány is ígérgette, hogy megoldják a problémát, viszont számottevő változás továbbra sem történt. „Emiatt egyre nagyobb a frusztrá­ció a keleti régióban élő lakosság körében. Az az érzésük, hogy a fő­városi politikai elit nem törődik ve­lük” - mondta Gyárfásová. Hozzá­tette, hogy a fiatal munkaerő elván­dorlása egy ördögi kört eredmé­nyez, hiszen minél többen hagyják el a régiót, annál inkább csökken az esély a pozitív változásra. Magyarország gyengébb A keleti országrészek a nagy kü­lönbségek ellenére sem tartoznak az EU legszegényebb régiói közé. A 281-es lista utolsó 20 helyén nem szerepel szlovákiai régió, ellenben négy magyarországi országrész igen: az Észak-Alföld, a Dél- Dunántúl, az Észak-Magyarország és a Dél-Alföld. (nar, Pravda) Manfred Weber még megpróbálja az Európai Néppártban tartani Orbánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom