Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-11 / 59. szám

4 KÜLFÖLD 2019. március 11. | www.ujszo.com Guaidó venezuelai körútra indul, hogy híveit Caracasba gyűjtse Juan Guaidó a tüntetőkhöz szólva arról beszélt, hogy hamarosan a venezuelai vezetés ellenállásával kell szembenéz­(TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Marosvásárhelyi autonómiatüntetés Marosvásárhely. Marosvásár­helyiek és Erdély számos más településéről érkezett de­monstrálok ezrei gyűltek össze tegnap Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkal­mából rendezett megemléke­zésre és autonómiatüntetésre. Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél már a meghirdetett kezdés előtt fél órával ünnepi hangulatban gyülekezett a tömeg, magyar és székely zászlókat lengetve. Többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indu­lókat játszanak. A demonstrálok a Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót készültek át­adni a kormány helyi képvise­letét ellátó megyei prefektus­nak. (MTI) Weber találkozna Orbán Viktorral Berlin. Budapesti találkozót kezdeményez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) európai parla­menti frakcióvezetője és EP- választási csúcsjelöltje a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban. A bajor politikus a Welt am Sonntag című vasár­napi német lapot tájékoztatta tervéről. (MTI) Radikálisok tüntettek Kijev. Megsérült 15 rendőr Uk­rajnában szombaton radikális jobboldali tüntetők megfékezése közben. A tüntetők Cserkasziban félbeszakították Petro Porosen­­ko ukrán elnök választási kam­pánybeszédét, többen megpró­báltak feljutni az emelvényre, melyen Porosenko szónokolt. A rendőrség könnygázt is beve­tett, hogy visszaverje őket. Pár órával korábban Kijevben tá­madtak rendőrökre—többüknek szintén sérüléseket okozva - jobboldali radikálisok, akik tüntetésükön katonai korrupciós botrány gyanújába keveredett tisztségviselők letartóztatását követelték. Az ukrán média a múlt héten adott hírt arról, hogy feltehetően sikkasztásokat kö­vettek el az ukrán hadiiparban, egyebek közt abban az üzem­ben, mely Porosenko kezében van. Ukrajnában március 31-én elnökválasztás lesz. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Mintegy húszezren gyűltek össze szombaton a venezuelai ellenzék tünteté­sén a Caracas belvárosában levő Victoria sugárúton. A rendőrség jelentős erőkkel volt jelen a kormányellenes megmozdulás helyszínén. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint ro­hampajzsot és sisakot viselő rend­őrök hármas sorfala zárta el a belvá­ros felé vezető utat. Bár a tüntetők Ni­­colás Maduro hivatalban levő elnök kormányát sértegető jelszavakat skandáltak, nem próbálkoztak meg összetűzésekbe bocsátkozni a rend­védelmi szervekkel, s a rendőrök sem léptek fel erőszakosan. A magát Venezuela ideiglenes el­nökének nevező, ellenzéki Juan Gu­aidó a tüntetőkhöz szólva arról be­szélt, hogy hamarosan a venezuelai vezetés ellenállásával kell szembe­nézniük. „A rezsim miatt nehéz idők­re lehet számítani, meg akarnak majd osztani minket” — idézte az ellenzéki vezetőt Gabriel Bastidas újságíró Twitter-oldalán. „Bárhogy alakulja­nak is a dolgok, egységesnek kell ma­radnunk, és késznek lennünk a cse­lekvésre” - hangoztatta Guaidó, aki szerint a kormány ki akarja majd fá­rasztani az ellenzéket. Guaidó emellett bejelentette, hogy venezuelai körútra indul, hogy híveit Caracasba gyűjtse. Hangsúlyozta: a tömegtüntetések addig fognak tarta­ni, míg az ellenzék céljai - Maduro Nem kell olyan európai uniés hadsereg, amely helyettesí­tené a NATO-erőket - mondta Andrej Babié cseh kormányfő tegnap Varsóban a visegrádi négyek NATO-belépésónek évfordulója alkalmából a magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök részvételével rendezett ünnepségen. Varsó. Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999. március 12- én, Szlovákia pedig 2004-ben csat­lakozott a NATO-hoz. A Varsó egyik külső kerületében, Wesolában állomásozó I. Páncélos Dandár bázisán zajlott rendezvény niük menesztése, egy ideiglenes kormány létrehozása és a szabad választások megtartása - nem teljesülnek. „Hogy véget érjen a borzalom, az éhínség és a szegénység, véget kell érnie a dik­tatúrának és a hatalom bitorlásának” -jelentette ki Guaidó. A tüntetések térségében akadozik a mobiltelefon-hálózat, de azt egyelőre nem tudni, hogy a hatóságok blokkolják-e az összeköttetést, vagy ennek az országos áramkimaradá­sokhoz van köze. A TASZSZ közlése szerint a venezuelai főváros egyes ré­szeiben továbbra sincs áram, nem megnyitóján Babis a NATO előtt álló kihívásokról beszélve megállapítot­ta, hogy új követelmények fogalma­zódtak meg „valamiféle európai had­sereg létrehozására, amely helyette­síthetné a NATO-erőket”. „Ezzel nem értek egyet” - mondta, hozzáfűzve, nem szeretné, hogy az európai védelmet „valamiféle euró­pai titkár irányítsa, és a védelmi lé­péseket olyan kaotikus módon koor­dinálják, mint például az euróövezet esetében”. Elmondta: tervek vannak a hibrid fenyegetésekre, a dezinfor­­mációra és a kibervédelemre össz­pontosító új uniós ügynökségek lét­rehozására. Szerinte ezekkel az ügyekkel a NATO-nak kell foglal­müködnek a jelzőlámpák, nincs fény az alagutakban, sem az üzletekben. Ennek ellenére Maduro mintegy ötezer híve gyűlt össze a Miraflores elnöki palota előtt és további ötezren a közeli Libertador sugárúton, hogy részt vegyenek az antiimperialista felvonuláson. Jorge Arreaza venezuelai külügy­miniszter élesen bírálta az ellenzéket. A tárcavezető hangsúlyozta: Guaidó Donald Trump amerikai elnök „nagykövete” V enezuelában. Az ellenzéki és kormánypárti tün­tetések három-négy kilométerre vol­koznia, szorosan együttműködve az EU-val. A biztonság zálogának ne­vezte a NATO-t Mateusz Morawiec­­ki lengyel kormányfő. Beszédében kiemelte: a NATO vonzó a demok­ratikus országok számára,„közös vé­delmet biztosít anélkül, hogy akár­mennyire is csökkentse a tagállamok szuverenitását”. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök felszólalásá­ban a V4 kötelességének nevezte, hogy erősítse a NATO-t, és „közös nyelvet keressen a szomszédokkal való kapcsolatokban”. „Felértékelődik a NATO szerepe, mert Európa biztonsága ma törékeny lábakon áll” — hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Em­tak egymástól és rendőrségi ellenőr­zőpontok felügyelték a rendet a két politikai tábor aktivistáinak meg­mozdulásai között. A súlyos politi­kai, gazdasági és társadalmi válság­gal küzdő Venezuelában hatalmi harc zajlikNicolás Maduro és Guaidó kö­zött. A világ kormányai megosztot­tak Guaidó elismerésében: míg Oroszország, Kína és Törökország is Madurót támogatja, addig az Egye­sült Államokkal az élen mintegy 50 állam, köztük számos európai ország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes elnöknek. lékeztetett: az észak-atlanti szövet­ség azzal a céllal jött létre, hogy bé­két, biztonságot, stabilitást és jólétet teremtsen előbb az atlanti térségben, majd az egész világon. „Ezt akarjuk megőrizni ma is” - mutatott rá. Or­bán Viktor hangsúlyozta: hosszú évtizedek óta nem kellett szembe­nézni olyan zavaros nemzetközi helyzettel és terrorfenyegetéssel, mint manapság, de „nemcsak sza­vakkal veszünk részt” a terrorelle­nes küzdelemben, hanem katoná­inkkal is. Mint mondta, olyan szint­re akarják fejleszteni a hadsereget, hogy meg tudja védeni Magyaror­szágot és a NATO-ban is megállja a helyét. (MTI) Babis: nem kell olyan európai hadsereg, amely helyettesítené a NATO-erőket A német CDU elnökének válasza Macron államfő javaslatára Az EU külső határának védelme és a schengani övezet kiteljesítése mellett a közös­ség közép-európai tagorszá­gainak tiszteletét is hangsú­lyozta Annegret Kramp- Karrenbauer, a kormányzó német CDU elnöke az EU reformjáról szélé írásában. Berlin. Ezt az írást Emmanuel Macron francia államfő javaslatára válaszul tette közzé a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap­ban. A politikus kiemelte, hogy a pártokon alapuló reprezentatív de­mokráciára, a jogállamiságra, az egyén szabadságára és a szociális piacgazdaságra épülő „európai életforma” határozott, „offenzív” képviseletéhez meg kell erősíteni az EU-t. Az erősebb EU-hoz elenged­hetetlen a tisztelet a közép- és kelet­európai országok „megközelítés­módjai és a közös európai történel­münkhöz és kultúránkhoz adott kü­lönleges hozzájárulásuk” iránt. Ugyanakkor nem férhet kétség az alapértékekhez és -elvekhez, ezek nem képezhetik alku tárgyát - írta Annegret Kramp-Karrenbauer. A Kereszténydemokrata Unió elnöke gazdasági kérdésekről írva elutasította Emmanuel Macron programjának egyik fő elemét, az EU-s szinten egységes minimálbért és a szociális ellátórendszerek egy­ségesítését. „Az EU közös migrációs politi­káját a jövőben a közlekedő edé­nyek elve alapján kell újjászervez­ni”, vagyis minden tagországnak hozzá kell járulnia a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemhez, a határvé­delemhez és a befogadáshoz, de minél többet tesz egy ország az egyik területen, annál kisebb hoz­zájárulást kell teljesítenie a többi területen - fejtette ki Annegret Kramp-Karrenbauer. Macron ja­vaslatának központi fogalmával, az „európai újjászületés” gondolatá­val kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy ez az újjászervezés elkép­zelhetetlen a nemzetállamok nél­kül, ezért „két egyenrangú oszlop­ra”, a kormányközi együttműkö­désre és az ún. közösségi módszer­re, az EU bevett döntéshozatali el­járására kell építkezni. A CDU el­nöke azt is kifejtette, hogy számos tagállamra vár az a „kihívás, hogy összetartsa a bevándorlás révén he­terogénné váló társadalmat”. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom