Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-09 / 58. szám

www.ujszo.com I 2019. március 9. KÖZÉLET I 3 Az elnöknek nem lehet kettős mércéje Bugár Béla: Mi vagyunk Európa, mi vagyunk az unió. Az uniós értékek a mi értékeink is. Európára változások várnak SÁNTA SZILÁRD Interjú Bugár Bála államfőjelölttel. A Híd első emberét - mások mellett - a köztársasági elnök szerepvállalásáról, Kiskáról, a közvélemény-kutatások eredményeiről, az unió jövőjéről és az EP-választás tétjéről kérdeztük. Ha röviden össze kellene fog­lalni az elnökjelölti kampány fő üzenetét, akkor hogyan hangza­na? Tekintettel arra, hogy milyen helyzetben van az Európai Unió és Szlovákia, egy politikailag tapasz­talt köztársasági elnökre van szük­ség. Olyan emberre, aki már hozott döntést éles helyzetben, és nem áll a politikai térfél egyik vagy másik oldalán - a megosztott, szétbom­lasztott társadalmat megpróbálja egyesíteni. Bárki lesz a következő köztársasági elnök, ezt fel kell vál­lalnia. Mondok egy példát: egy olyan rendkívüli helyzetben, mint amilyen a Kuciak-gyilkosság utáni időszak volt, az elnök nem állhat az egyik politikai térfélen, mert ezzel csak növeli a feszültséget. Ez csak erre az egy konkrét helyzetre vonatkozik? Nem, ez általában érvényes. Megváltozott a politikai reprezen­táció, a politikusok keményebben fogalmaznak a parlamentben és a parlamenten kívül is, a mediális térben sértegetnek, feszültséget okoznak. A köztársasági elnöknek az lesz a feladata, ha probléma vagy feszültség van a társadalomban, akkor a megoldást keresse. És ha komoly krízis van a tár­sadalomban, az elnök nem vállal­hatja fel a konfrontációt? Vegyük újra a már említett ese­tet, hogy érthetőbb legyen. A Kuciak-gyilkosság után a köztár­sasági elnöknek egyetlen dolgot kellett volna tennie: összehívni a parlamenti pártok vezetőit, és meg­beszélni, mit fogunk tenni, hogyan fogunk kommunikálni, azért hogy minél korábban kivizsgálják ezt a bűnügyet. Megvitatni, hogyan le­het olyan változásokat végrehajta­ni, például a belügyben, amelyek elősegítik a gyilkosság felderítését. Ilyen értelemben kell felvállalnia a konfrontációt, és nem valamelyik oldal mellé állni. A lassan leköszönő Andrej Kis­­ka döntései közül ki tudna emelni egyet, amivel egyetértett, és egy olyan döntést, amivel nem? Van több olyan döntése is, pél­dául amikor visszaadott egy tör­vényt, mert úgy gondolta, hogy nem segít az állampolgároknak. Meg­jegyzem, ez nemcsak alkotmányos lehetősége, hanem kötelessége is. Viszont nem használhat kettős mércét. Ha a Kuciak-ügy nyomo­zati anyagából szivárognak ki in­formációk, akkor azt mondja az el­nök, hogy a társadalomnak joga van megtudni ezeket a részleteket, ha az ő ügyeivel kapcsolatban kerülnek nyilvánosságra információk, akkor azt mondja, ez egy maffiaállam. így nem viselkedhet Szlovákia első polgára, neki példát kell mutatnia, akkor is, ha ez néha fájdalmas. Bugár Béla Andrej Kiska és Robert Fico legújabb konfliktusába a köztár­sasági elnök önt is bevonta azál­tal, hogy azt nyilatkozta, ön köz­vetítette a Smer elnökének üze­netét, hogy az Alkotmánybíróság elnöke szeretne lenni. Ézt hogy fogadta? Ügy vélem, az elnök gyerekesen viselkedett, ezt a konfliktust nekik kellett volna lerendezni egymás között. Az elmúlt időszakban több­ször voltam mediátor és békebíró alkotmányos szereplők között, és már elég volt ebből. Tény, hogy be­széltünk az elnök úrral, más ügyek­ről is, de ha valaki egyszer magán­­beszélgetésből nyilvánosságra hoz részleteket, függetlenül attól, hogy igaz állításról van-e szó, akkor az­zal a személlyel már nem lehet ilyen jellegű beszélgetést folytatni. Ren­geteg politikussal volt hasonló ma­gánbeszélgetésem, Merkellel, Or­bánnal, Dzurindával és még sorol­hatnám. Lehetne ebből egy bestseller... Megírja ezeket valaha? Soha, mert szerintem ez tisztes­ségtelen lenne. A korábbi, az elnökjelöltek esélyeit mérő felmérésekben na­gyon jól szerepelt, szinte meg­duplázta a pártjának mért ered­ményt. Aztán ez a szám fogyni, olvadni kezdett. Mi történt? Ezt még a politológusok sem tudják megmagyarázni. Nekem van egy elképzelésem, de meghagyom nekik az értelmezést. Gondoljunk csak bele, hogy Caputová hogyan emelkedett fel az elmúlt hónapban, még Mistrík visszalépése előtt el­kezdődött az emelkedés. Nem tar­tom jónak, ha a média csinálja a po­litikát. Várjuk meg az eredményt, majd utána értékeljünk. Rendelnek még közvélemény­kutatást a választásig? Közvé­lemény-kutatást lehet készíteni, de az eredményt nem lehet nyil­vánosságra hozni... Eddig sem rendeltünk és ezután sem fogunk. Ha az utolsó felmérések ered­ményeire tekintünk, amelyek vi­szonylag alacsony támogatást mutatnak, akkor hogy látja, jó döntés volt indulni az elnökvá­lasztáson? Igen, jó döntés volt. Jó, ha tudják, hogy van magyar jelölt. Nincs még egy olyan jelölt rajtam kívül, aki Köztársaságielnök­választás 2019 már 29 éve járja a régiókat. Van olyan jelölt is, aki csak most fedez­te fel, hogy Szlovákia nem Pozsony határánál ér véget. Hirtelen rájön, hogy vannak kisebbségek is, és a szavazatokra számítva elkezd kommunikálni a kisebbség nyel­vén. A másik magyar jelölt, Meny­hárt József, az MKP elnöke ko­rán visszalépett. Mi a véleménye erről, illetve arról, hogy Robert Mistrík javára lépett vissza? Menyhárt József visszalépése azért meglepő, mert amikor elin­dult, azt mondta, hogy a magyar té­mákat akarja napirenden tartani, akkor ezt meg kellett volna tennie. És éppen az első tévévita előtt tette ezt meg. De ez az ő döntése, nem akarom értékelni. Robert Mistrík javára lépett vissza, aki pedig ugyanezt tette Zuzana Caputová ja­vára. Kérdés, hogy a szlovákiai magyar konzervatív szavazók szá­mára mennyire elfogadható jelölt. Megpróbálja megszólítani azokat a szlovákiai magyar sza­vazókat is, akik az MKP jelöltjére szavaztak volna? Én nem teszek különbséget a szlovákiai magyar szavazók között, konkrét eredményekkel kívánom őket megszólítani, azokkal, amiket mi tettünk le az elmúlt időszakban az asztalra, és nemcsak a kisebbségek­nek értünk el eredményeket, hanem vállalkozóknak, nyugdíjasoknak, fiatal házasoknak stb. A fogadóirodáknál jelenleg a legesélyesebb jelölt Caputová. A két koalíciós partner, a Smer és az SNS nagyon alacsony nívón kezd­te el támadni, például azért, mert nő. Ezt elfogadhatónak tartja? Ezt butaságnak tartom. Azért nem szabad támadni valakit, mert nő. Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy Caputová komoly kérdések­ben, amelyekben állást kellene fog­lalnia, de számára kényelmetlenek, kitér a válaszadás elől - általában azt válaszolja, hogy nem tud vagy nem hallott az esetről. Andrej Kiskát is sok magyar választotta, később pe­dig sokan csalódtak benne, mert magyar témákkal egyáltalán nem foglalkozott. Nem elég a magyar szavazatokat begyűjteni, hanem ezért valamit nyújtani kell, mi ezt már megtettük. A köztársaságielnök-választás után májusban az európai parla­menti választás vár ránk. Ön sze­rint milyen állapotban van az unió, mi lesz ennek a választás­nak a tétje? Sokan úgy állítják be, hogy va­gyunk mi és van az unió — ilyen nincs. Mi vagyunk Európa, mi va­gyunk az unió. Az uniós értékek a mi értékeink is. Az Európai Unióra változások várnak. Nem tudjuk, lesz-e brexit, ha igen, akkor mi­lyen. Ha valaki az unión kívül van, nem élvezhet ugyanolyan jogokat, mint aki tag. A legnagyobb tétje az EP-választásnak, hogy elkerüljük a populisták csapdáját, nehogy úgy járjunk, mint az angolok. Az Európai Néppárton belül — amelynek a Híd is a tagja — szá­mos vita van. Az egyik éles konf­liktus a Fidesz miatt. Több tag­ország néppárti frakciója csatla­kozott ahhoz a kezdeményezés­hez, melynek célja, hogy szüntes­sék meg a Fidesz tagságát. Önök hogyan foglalnak állást ebben a kérdésben? Azt, hogy ez a kezdeményezés meddig jut el, még nem tudjuk. A Néppárt vezetése kíváncsi a véle­ményünkre, folynak egyeztetések. Egy biztos, nem lehet kétféle nyel­vet beszélni, egyet Brüsszelben, a másikat pedig otthon. Talán ez a fi­gyelmeztetés későn érkezik. Végig lehet követni azt a folyamatot, ho­gyan jutott el az Orbán-kormány idáig. Rájöttek arra, hogy könnyen lehet ellenségképet kreálni, és ezt fel lehet használni a kampányban, ez az ellenségkép-kreálás folyik Magyarországon. Az Európai Unióban milyen szerep jut a visegrádi négyeknek, ha a térség országai közül többen Brüsszel ellen fordulnak? A visegrádi négyeket fenn kell tartani, de hatni kell az országokra. A szomszédok példáján is lehet okulni, hogy milyen irányban nem szabad elindulni. A Focus ügynökség legutolsó, pártokra vonatkozó felmérése azt mutatja, hogy ha most tartanák a parlamenti választást, akkor a Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS), Kotleba pártja lenne a második legerősebb párt. Tervez-e vala­milyen lépést a kormánykoalíció, hogy megakadályozza a szélső­jobb további erősödését? Koráb­ban éppen a kormánykoalíció je­lentette ki, hogy gátat szab a szél­sőjobbnak. Ha valaki azt gondolja, hogy a kormány ezt az ellenzék vagy a mé­dia nélkül meg tudja csinálni, akkor téved. Hadd hivatkozzam Sona Szomolányiová szociológusra, aki azt mondta, Kotleba pártja akkor tud növekedni, ha egyszerű válaszokat adhat. Mire lehet egyszerű választ adni? A korrupcióra. Ha mindenre azt mondjuk, hogy korrupció, ak­kor azzal jönnek, hogy majd ők ezt megszüntetik. Meg kell várni a következő fel­méréseket, egy eredményből még nem lehet tendenciáról beszélni. Ami viszont az ilyen típusú rend­­szerellenes pártok erősödését hoz­hatja, az a populizmus. Viszonylag egyszerű, ha populista módon, egyszerű válaszokkal reagálunk mindenre. (bomogyi I ibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom