Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-08 / 57. szám
8 I KULTÚRA 2019. március 8.1 www.ujszo.com PENGE 2 ini Borgos Anna új kötete illeszkedik a korábbi nőtörténeti kutatásaihoz: egy teoretikus (Nőiségés pszichoanalízis) és egy iskolatörténeti (Női pszichoanalitikusok a budapesti iskolában) bevezető fejezet után több mint harminc, a 20. század elején induló női pszichoanalitikus karriertörténetébe enged bepillantást. Az első fejezet NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA elsősorban a nőiség és az intellektuális tevékenység összefüggésére vonatkozó korabeli nézetekből válogat, kiemelten kezeli Freud álláspontját, és felvillantja (nagyobb arányban) a női és (kisebb merítésben) a férfi kollégák és tanítványok meglátásait. A második fejezet a korai pszichoanalitikus mozgalom alakulástörténetére koncentrál, egyrészt az informális, a nézetek hasonlósága és elkülönülése mentén leírható, másrészt a formális, intézményesülési folyamatok, illetve a nők szerepvállalása szempontjából. A harmadik rész konkrét példákat vonultat fel, huszonhét pszichológusról lexikon-szócikkszerüen ír, Hajdú Lilly, Gyömrői Edit, Bálint Alice, Kovács Vilma és Rotter Lillán portréja azonban nemcsak biográfiai tényeket közöl, hanem a pszichológusnők tevékenységének fókuszpontjára, az elért eredményeikre is rávilágít. Borgos mind a mozgalmak alakulása, mind pedig a karakterek bemutatása szempontjából fontos adatokat közöl. Azonban egy kiadványon belül talán túl sokra vállalkozik, mintha két kötet került volna egymás mellé. Az első két átfogó fejezet ilyen kis terjedelemben csak felvillantani képes a problémákat, a résztémák teljes körű feltárásától eltekint, és a gondolatmenet és a hivatkozások logikája is esetlegesnek tűnik: monográfiává bővítve tudna alkalmassá válni a tudományos szempontú felhasználásra. A portrék pedig párhuzamos életrajzokként működnek, de a fél-, egyoldalas, vagy csak néhány soros, lexikonszerű leírások, amelyek a nem kiemelt pszichológusok pályáját ismertetik, csak regisztrálják a biográfiai adatokat: a kapcsolódási pontok erőteljesebb érzékeltetése minden bizonnyal a korszak és az iskola leírását is árnyalná. Borgos Anna: Holnaplányok. Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában. Budapest, Nórán Libro, 2018,312 oldal Értékelés: 6/10 a psiickoAHAlűii buáApmi ískolÁjÁbin RÖVIDEN Nap a hálóban - a nézők is voksolhatnak Pozsony. A szlovák filmek kedvelői szavazhatnak arról, hogy harminc játékfilm, dokumentumfilm és animációs film közül melyik kapj a idén a Nap a hálóban közönségdíját. A Szlovák Filmakadémia 18 kategóriában osztja ki a Nap a hálóban nemzeti filmdíjat, a közönségdíjról szavazással a nézők dönthetnek. A díjátadó A pince című szlovák-orosz-cseh drámára is szavazhat a közönség. A bűnügyi történet főszerepét Jean- Marc Barr francia színész alakítja. (Itafilm) április 5-én lesz, melyet a Szlovák Televízió egyes csatornája élőben közvetít. Szavazni ezen a weboldalon lehetséges: www.slnkovsieti.sk/divackacena. (bm) Korábbra várható a Demóna folytatása Los Angolos. Az eredetileg tervezettnél hét hónappal korábban, már októberben mozikba kerül a Demóna című mesefilm folytatása - közölte a Disney. Az Angelina Jolié főszereplésével készült filmet eredetileg 2020 májusában mutatták volna be, akkor azonban a Halálos iramban 9 cimű filmmel egy időben került volna a mozikba. A nagy sikerű Disney-film folytatásában Jolié mellett ismét szerepet kap Elle Fanning, Sam Riley, Imelda Staunton, Juno Temple és Lesley Manville, új szerepekben pedig Ed Skrein, Michelle Pfeiffer és Chiwetel Ejiofor is látható lesz. A rendezést Robert Strombergtől a norvég Joachim Ronning vette át. A folytatás négy évvel az eredeti film sikere után készült, bár a Disney már évekkel korábban bejelentette, hogy nekilátnak a második résznek. Jolié utoljára 2015-ben szerepelt a filmvásznon, A tengernél című melodrámában. Ezt követően a kambodzsai népirtásról szóló, First They Killed My Father című filmet rendezte. (MTI) Bolyai geometriájáról, Pszeudoszférájáról Borgó már több mint 70 képet készített (A szerző felvétele) Törvényt bont, hogy új törvényt alkosson Borgó képeiből látható kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézetben BALOGH MÁRTA Pozsony. Kedden nyílt meg Borgó Munkácsy-díjas képzőművész Bolyai Pszeudoszféra című kiállítása a Pozsonyi Magyar Intézetben. A kiállított műalkotások színeitől pompázó teremben Pető Tibor Magyarország pozsonyi nagykövete arról beszélt, hogy a kultúra a nyelvek megértése nélkül is összeköt minket itt, a Kárpát-medencében. Anélkül is megértjük egymás művészetét, hogy értenénk egymás nyelvét-mondta. Borgó (György István Csaba) Marosvásárhelyen született. Itt töltötte gyermekkorát egy olyan házban, melynek fűtési rendszerét Bolyai Farkas tervezte. Szülővárosában a Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségizett. A személyes érintettségére vezethető vissza a művész Bolyai család iránti érdeklődése. Bolyai János matematikai képletekkel kísérelte meghatározni az univerzum formáját. Saját számításai alapján fából megalkotta a Pszeudoszféra modelljét. Borgót ez a modell inspirálta a művészi alkotásban. Ennek a tökéletes formának a lehetőségei izgatják, igyekszik belehelyezni saját gondolatait, kifejezni általa érzelmeit, különféle szimbólumokat használva, melyeket újra és újra értelmez a maga nyelvén. „Borgó Pszeudoszférájának nincs vége, az ember szíve szerint folytatná a képet a szimmetriatengely mentén a vásznon túl is. Csak a vászonnak van vége, a Pszeudoszféra végtelen - mondta Borgó képeiről a megnyitón L. Simon László író, országgyűlési képviselő. - Borgó a kaotikus állapotokban lévő szabályosságokat vizsgálja, törvényt bont, hogy új törvényt alkosson, akárcsak Bolyai tette.” Aradszki András országgyűlési képviselő - aki szintén jelen volt a pozsonyi megnyitón - arra buzdította a jelenlévőket, hogy merjenek gyermekek lenni, és fedezzék fel, találják ki, mi rejtőzik Borgó müvein, ahogy ezt a saját gyermekei tették, amikor hazavitte az első Borgó-képet. Bolyai geometriájáról, Pszeudoszférájáról Borgó már több mint 70 képet készített, ennek a sorozatnak egy részét tekinthetjük meg most Pozsonyban. A kiállítás március 29- ig tart. A Jókai Színház a MITEM fesztiválon A Komáromi Jókai Színház A félkegyelmű című előadását beválogatták az idei MITEM fesztivál műsorába, egyedüli határon túli magyar produkcióként. Komárom/Budapest. A Nemzeti Színház VI. Madách Nemzetközi Színházi Találkozója (MITEM) április 11-én kezdődik és május 5-ig tart a budapesti Nemzeti Színházban. 13 ország 23 produkciója képviselteti magát a rangos fesztiválon, melynek mottója, Madách Imre Az ember tragédiája című művéből származik: „Őrjöngő röptűnk mondd, hová vezet?” A MITEM idei programját orosz, ukrán, szerb, litván, német, kazah, dán, portugál, cseh, francia és svéd előadás színesíti. A Komáromi Jókai Színház május 3-án játssza a Nemzeti Színházban Dosztojevszkij A félkegyelmű című produkcióját. A előadást a szlovák színházi élet ikonikus alakja, a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, Martin Huba rendezte, aki rendezőként visszatérő vendége a komáromi teátrumnak. Az imposztor 2003-as bemutatója óta nyolcadik alkalommal (Karamazov testvérek - 2007, Három nővér - 2009, Cseresznyéskert - 2011, III. Richárd - 2013, Alszentek összeesküvése - 2015, Rómeó és Júlia -2017) tért vissza alkotói stábjával a komáromi társulathoz, hogy Dosztojevszkij világhírű regényének adaptációját színre vigye. Az előadás tavaly már bizonyított a Magyar Színházak XXX. Kisvárdai Fesztiválján, ahol megkapta a közönségdíjat, Bandor Éva, a társulat Jászai Mari-díjas színésznője pedig a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat nyerte el Lizaveta Jepancsina megformálásáért. A MITEM fesztiválon pedig a darab rangos nemzetközi mezőnyben lesz látható. Az előadásban Lev Nyikolajevics Miskin herceget Szabó Viktor, Nasztaszja Filipovnát Holocsy Katalin, Rogozsint Tóth Tibor, Lizaveta Jepancsinát Bandor Éva alakítja. A MITEM Szlava Polunyin előadásával, a Slava’s Snowshow-val kezdődik április 11-én; ezt a produkciót a Fővárosi Nagycirkuszban láthatja a közönség. (tb) A Komáromi Jókai Színház A félkegyelmű című előadását Martin Huba rendezte (Kiss Gábor Gibbó felvétele)
