Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-07 / 56. szám

minden ország teszi ezt meg. Az egészségeseknek pedig az Európai Unió által ajánlott kérdőívet kellene kitölteniük, s ennek alapján megtudhatjuk, hogy valaki veszélyeztetett-e. Ha igen, akkor kivizsgálásra külde­nénk. El kell azt is mondani, hogy nemcsak a migránsok­­ról-menekültekről van szó, hanem a lakosság országon belüli migrációjáról is. Pél­dául a Késmárki járásból egész családok költöztek a Nagykürtösi járásba, s egy­szer csak ott is megjelent tuberkulózis. A gyerek élhet Pozsonyban steril körül­mények között, ahol nincs tuberkulózis, de szünidőre elküldik a nagyihoz Kelet- Szlovákiába, ahol nagyobb a fertőzés kockázata is. Az abszolút számokat tekintve jól állunk, de résen kell len­nünk. Nem csak a kelet felől nyugat felé irányuló migrá­ció lehet a bűnös. Van egy új veszélyeztetett csoport, a Nagy-Britanniából haza­térők csoportja. Az angol városokban élő etnikai cso­portokban 100 000 lakos­ra számítva 100 tbc-s eset jut, nem úgy, mint nálunk: 5 eset 100 000 emberre. Tavaly öt olyan páciensünk volt, akik Nagy-Britanniá­­ban fertőződtek meg. ► Változott-e valami a tbc kezelésében? Régen a tuberkulózist amolyan úri betegség­nek tartották. Gyengeség, étvágytalanság, éjszakai izzadás, köhögés - szoká­sosnak tűnő jelenségek, pedig tbc-t is jelezhetnek. Az a veszélyes, hogy az em­berek a kezdeti tüneteket lebecsülik. Leggyakrabban már csak a véres köpet mi­att keresi fel az orvost a be­teg. Ez azonban már késő, mert a lelet kiterjedt lehet. Jó hír, hogy a tuberkulózis kezelhető, nem halálos be­tegség, de a multirezisztens formái nagy gondot jelen­tenek, ugyanis a szokásos gyógyszerek nem hatnak, hosszú távú gyógyrezsimet kell kidolgozni. Míg a tu­berkulózis hagyományos kezelése 200-300 euróra jön ki, az úgynevezett mul­tirezisztens tbc kezelésében csak egy gyógyszer ára 16-17 ezer euró. Az ilyen beteg kezelési költsége 25-30 ezer eurót tesz ki. Ha a beteget nem kezelik ki, a második és a harmadik ismétléskor a baktériumtörzsek "mutálód­­nak, nem reagálnak a szo­kásos gyógyszerekre. Nagy kockázatot jelent, ha a mu­­tálódott törzsek szaporodni kezdenek. ► A statisztikai adatok szerint Szlovákiában az utóbbi időben csökkent a dohányzók száma. A tüdőgyógyászok is észlelik ezt a pozitív trendet? Netán kevesebb a beteg? Abszolút számokban nem érezzük a csökkenést, azt viszont tapasztaltuk, hogy a dohányzás miatt kialakult betegségekben manapság már a nem do­hányosok is szenvednek, ami azt jelenti, hogy a tü­dőbetegség nem kizárólag a dohányzók betegsége. Lehet genetikai hatás kö­vetkezménye, bizonyos enzimek hiánya. Termé­szetesen továbbra is érvé­nyes, hogy a dohányzás a tüdőbetegség legfonto­sabb kockázati tényezője, de napjainkban fiatalok és nemdohányzók között sem ritka. ► Mit tehetnénk tü­dőnk egészségéért? Elsősorban egészsége­sen kellene élni. Hogyan védjük a tüdőnket? Ész­szerű életmód, rendszeres szellőztetés a téli hóna­pokban is, friss levegőn való tartózkodás - ezek a legfontosabb szabályok. Vannak mobilapplikációk, amelyek mérik a lépéseket. Aktív korban a szakembe­rek naponta 6000 lépést ajánlanak. Ez a minimum, amit megtehetünk egész­ségükért. Nagyon fontos, hogy kerüljünk minden olyan anyagot, ami káros a tüdőnek, vagyis nemcsak a dohányipari terméke­ket, hanem minden, úgy­nevezett nem dohányból készült cigarettát, amit sokan „a dohányzás kevés­bé ártalmas formájának" tartanak. Kérdezem: van „kevésbé ártalmas forma"? Vagy dohányzók, vagy nem dohányzók. Igen, a pára nem annyira káros mint a füst, de tegyük fel a kérdést: mennyi ideig bírjuk ki a gőzfürdőben? Legfeljebb 10-15 percet. Ám a párát lényegesen hosszabb ideig szívjuk be. Tudományosan ugyan nem bizonyított, ez az én személyes véleményem: az elektromos cigarettá­nak ugyan nincs rákkeltő hatása, de gyakori haszná­lata biztosan nem tesz jót a felső légutak egészségé­nek. A legtöbb, amit a tü­dőnkért tehetünk: kerüljük a káros anyagokat, ne do­hányozzunk, és minél töb­bet tartózkodjunk a friss levegőn. KovAcsIlona A történetet sokéves tapasztalat­tal rendelkező egészségügyi nővér írta, ám ez nem jelenti azt, hogy olvasóink érdekes, megtörtént élményeit nem közöljük. A személyi adatok védelme érdekében a neveket megváltoztatjuk. mindig lecyfm nT,AZ Mktam, D01.COZÖK Ax. 2S£CUCyi MÉSZETFS „ 1ZAMa^A TÉR­H°cyA b'etec^acv2705' AMIKOR A ROSSZ KOMMUNIKÁCIÓ GALIBÁT OKOZ... Pontatlan információ okozott tréfás helyzetet osztályunkon. Kolléganőmmel a nővéri pultnál ültünk a beteglátogatás alatt, és a napi admi­nisztrációt végeztük. Egyszer csak megjelent egy ötven év körüli úr, és érdeklődött, hogy hányas szobában találja feleségét, akit délelőtt váratla­nul hoztak be. Kolléganőm kurtán válaszolt: „a három per hármasban" és mutatott a majdnem a pulttal szembeni ajtóra. Azt viszont elfelejtette közölni a férjjel, hogy melyik oldalról számoljuk az ágyakat, vagyis hol találja a hármas ágyat. Közben megszólalt a csengő a hármas szobából. Gondoltam, biztos lefolyt a kétórányi antibi­otikum, megyek és leveszem az üres infúziós üveget. Elindultam a hármas szobába a látogató után. Vicces jelenetnek lettem így tanúja. Az úr beviharzott a szobába, odarohant az első ágyon fekvő, szemét pihentető hölgyhöz, és a szájá­ra nyomott puszival üdvözölte. A hölgy tágra nyitotta a szemét, és szóhoz sem tudott jutni. A hármas ágyon, az ablakná fekvő hölgy pedig csodálkozástól meglepett hangon megszólal: „Te Jani, hiszen én itt fekszem!" Én pedig hahotázva kirohantam a nővéri szobába. Később átgon­doltam a történteket, és rájöttem, hogy inkább sírnom kellett volna, mert nem szakszerűen kommunikáltam a beteg hozzátartozójával. Azt kellett volna mondanom, hogy a hármas szo­bában a hármas ágy az ablaknál van, mert az ágyak számozása az ajtótól kezdődik. ■HHHHHHHMHI Egészség EXTRA 2019. Március

Next

/
Oldalképek
Tartalom