Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-28 / 50. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. február 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Semmisnek számít a rendkívüli állapot Washington. Semmisnek mondta ki a rendkívüli állapot Donald Trump amerikai elnök általi kihirdetését az amerikai képviselőház. A szavazáson 13 republikánus képviselő a de­mokratákkal együtt voksolt, ám nem sikerült a határozatot két­harmados arányban megszavaz­ni, amely felülírta volna az eset­leges elnöki vétót. Trump elnök már korábban jelezte: élni fog vétójogával. A határozati javas­latot előteijesztő demokrata párti politikusok azzal érveltek, hogy az elnök állításával ellentétben a déli határokon nincs rendkívüli állapot, és egyoldalúan hozott döntésével az elnök elindult a diktatúra felé vezető úton. (MTI) Kövesi lehet az európai főügyész Brüsszel. Laura Codruta Köve­­sit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi veze­tőjét tartja a legalkalmasabbnak a három bennmaradt jelölt közül az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága. A belügyi, állampol­gárijogi és igazságügyi szakbi­zottság (LIBE) tegnap szavazott a kérdésről, miután kedden meg­hallgatta a jelölteket, a román kormány szemében tüskének számító Laura Codruta Kövesi mellett Jean-Francois Bohnert francia és Andres Ritter német ügyészt. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején megkezdi működé­sét, az EU pénzügyi érdekeit sér­tő bűncselekményekkel szemben jár majd el. A szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyaror­szág nincs köztük. (MTI) Buhari marad az elnök Nigórióban Abuja. Muhammadu Buhari hi­vatalban lévő államfő nyerte meg az elnökválasztást Nigériában - közölte a közép-afrikai ország választási bizottsága. A nigériai elnök a második államfői ciklu­sáért szállt versenybe. Buhari a voksok 56 százalékát kapta, leg­főbb kihívója, az ellenzéki Atiku Abubakar volt alelnök 40%-ot szerzett. Az utóbbi elutasította az elnökválasztás eredményét, és bejelentette, hogy bírósághoz fordul az ügyben, mivel szerinte a voksolás csupán a választások paródiáj a volt. (MTI) Maduro találkozna Donald Trumppal Caracas. Találkozót javasolt Nicolás Maduro venezuelai és Donald Trump amerikai elnök között Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter a dél-amerikai országot sújtó válság rendezése érdekében. A külügyminiszter ugyanakkor élesen bírálta Wa­shingtont a Venezuelát sújtó szankciói és lebegtetett katonai beavatkozása miatt. A hivatal­ban lévő venezuelai elnök tavaly szeptemberben már felvetette egy csúcstalálkozó lehetőségét, de Trump elutasította azt. (MTI) Kasmír: atomhatalmak harca A pakisztáni légierő lelőtt két indiai harci repülőgépet, az indiaiak pedig egy pakisztánit ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi/lszlámábád. A pakisz­táni légierő lelőtt két indiai harci repülőt, miután azok be­hatoltak az ország légterébe. A pakisztáni vezérkari főnök hozzátette, az egyik gép indi­ai, a másik pakisztáni ellen­őrzés alatti területre zuhant. A történtek után Pakisztán lezárta a teljes légterét, a kereskedelmi járatok sem szállhatnak fel. India pedig egy pakisztáni gépet lőtt le. A pakisztáni légierő tegnap lelőtt két indiai, az ország légterébe beha­toló harci repülőgépet, két indiai pi­lótát elfogtak, többen meghaltak - közölte a pakisztáni hadsereg szóvi­vője. A pakisztáni légierő is elvesz­tett egy gépet - jelentették be később Újdelhiben. A súlyos incidens azzal kezdődött, hogy 3 pakisztáni harci gép a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területét támadta. Az indiai lé­gierő gépei, miközben feltartóztatták a behatoló vadászgépeket, Újdelhi megfogalmazása szerint „áttévedtek” a szomszédos légtérbe, ahol azonban a pakisztáni erők lelőttek két indiai gépet. Az egyik megsemmisített har­ci gép Kasmír indiai területén zuhant le - két pilóta és egy civil meghalt. A másik gép a terület pakisztáni oldalán csapódott be. Ennek két pilótája a he­lyi erők fogságába került. Újdelhi ed­dig csupán egy MiG-21-es típusú harci gép elvesztését erősítette meg. Lezárt légtér és reptér A pakisztáni külügyminisztérium közleményében azt írta, az ország­nak nem áll szándékában a konflik­tus kiterjesztése, de teljes mértékben készen állnak erre, ha rákényszerül­nek. A közlemény szerint a pakisz­táni légitámadást nem katonai cél­pontok ellen hajtották végre, és el­kerülték az emberi veszteséget, de közben bebizonyították, hogy „ké­pesek az önvédelemre”. Az indiai légierő lezárta Kasmír legjelentő­sebb repterét Szrinagarban és három másikat a szomszédos államokban. Pakisztánban további utasításig le­zárták az ország teljes légterét - je­lentette be a pakisztáni polgári légi forgalmi hatóság. Minden légitársa­ságot utasítottak, hogy függessze fel gépeinek üzemeltetését. Merénylettel kezdődött Az incidensek előzménye, hogy kedden indiai repülőgépek intéztek megelőző csapást Pakisztán terüle­tén iszlamista fegyveresek táborai ellen. India és Pakisztán kapcsolata az után vált ismét feszültté, hogy feb­ruár 14-én öngyilkos merénylő vég­zett Kasmír indiai felügyelet alatt ál­ló részén az indiai rendőrség 40 tar­talékosával. A merényletet a Dzsais­­e-Mohamed (Mohamed hadserege) nevű iszlamista katonai csoport kö­vetted, ám Újdelhi azzal vádolta meg a pakisztáni titkosszolgálatot (ISI), hogy köze volt a merénylethez. Új­delhi azt állítja, megdönthetetlen bi­zonyítékkal rendelkezik arról, hogy Pakisztánnak köze volt a támadás­hoz. Iszlámábád váltig állítja, hogy semmi köze nem volt a támadáshoz. Narendra Modi indiai kormányfő a merénylet után azonnal figyelmez­tette Pakisztánt, hogy kemény vá­laszra számíthat. A Dél- és Közép- Azsiában gazdaságilag és politikai­lag is egyre aktívabb Kína is azonnal reagált a súlyos incidensre, és vissza­fogottságra szólította fel a feleket. Jó lenne tárgyalni Tárgyalásokat kezdeményezett az Indiával kialakult konfliktus rende­zésére Imran Hán pakisztáni kor­mányfő. A televízió élő adásában a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy „diadalmaskodik a józan ész”, és a kölcsönös légicsapásokat köve­tően csökkentik a feszültséget. Imran Hán beszédében kifejtette, történelmi tapasztalat szerint a háborúk teljes mértékben tévutat jelentenek. A kér­dés az jelenleg, hogy azoknak a fegy­vereknek a birtokában, amelyekkel rendelkeznek, megengedhető-e egy ilyen tévedés. Le kell ülni és tárgyal­ni kell - tette hozzá a pakisztáni mi­niszterelnök. 70 éve harc Kasmírért Kasmírban egyébként több mint 7 0 éve tart az ellenségeskedés. India és Pakisztán függetlenné válásuk óta három háborút is vívott a Himalája nyugati vonulatait elfoglaló herceg­ség megszerzéséért, ám a konfliktust több mint hetven éve nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a muszlint többségű tartomány szeparatistái pe­dig 1989 óta harcolnak az indiai ura­lom ellen. Az ezredforduló és 2005 között olyan sok pokolgépes táma­dást hajtottak végre, hogy India kénytelen volt bombabiztos páncé­lozott járműveket venni Kasmírban szolgáló katonái számára. Atombomba birtokában Mivel mindkét ország rendelkezik atomfegyverrel, ezért távolról sem mindegy, hogy elfajul-e a konfliktus vagy sem. 1974-ben India felrob­bantotta a „békés nukleáris eszköz­nek” titulált, „Mosolygó Buddha” nevű atombombáját, ami a szomszé­dos Pakisztánt különösen aggasztot­ta. A kínai támogatásra épülő pakisz­táni atomprogram eredményeként 1998-ban öt kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. A sikeres kísérletek­kel Pakisztán lett a muzulmán világ első atomhatalma. Korábban pakisz­táni katonai tisztségviselők bejelen­tették, hogy használnák az ország nukleáris fegyverarzenálját, miután India katonai parancsnoka elismerte, hogy léteznek olyan titkos terveik, melyek számolnak azzal, hogy egy válság esetén hogyan támadnák meg a szomszédos országot. (MTI, ú) Az első nap egymásnak hízelgett Trump és Kim Egymásra találtak. Donald Trump és Kim Dzsong Un kézfogása. (TASR/ap) Négyszemközti megbeszélés­sel kezdődött Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2 na­pos csúcstalálkozója a viet­námi Hanoiban. Trump a kamerák előtt azt mondta: bízik a sorrendben második csúcstalálkozó sikerében. Hanoi. A Sofitel Legend Metropo­le luxusszállóban tartott bizalmas ta­lálkozót követően a vezetők tanács­adókból és miniszterekből álló kísé­retükkel együtt díszvacsorán vettek részt, amin amerikai oldalról Mike Pompeo külügyminiszter és Mick Mulvaney megbízott kabinetfőnök volt jelen. Kim Dzsong Un mellett a rezsim egyik erős embere, Kim Jón Csői és Ri Jong Ho külügyminiszter vett részt a megbeszélésen. Észak- Korea hatalmas és határtalan gazda­sági lehetőségeket rejt - hangsúlyoz­ta Trump., Alig várom, hogy lássam, ahogy ez megtörténik, és segíthessek benne” - tette hozzá. ,3iztos vagyok benne, ez alkalommal jelentős ered­ményeket mutathatunk fel, amelye­ket mindenki üdvözölni fog. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ez így legyen” - bizakodott Kim is. A diplomáciai esemény legna­gyobb kérdése, hogy sikerül-e áttö­rést elérni Észak-Korea nukleáris le­szerelése és a Koreai-félsziget atom­mentesítése ügyében, amelyről a fe­lek a tavaly júniusi első, szingapúri csúcstalálkozójukon egyeztek meg. Az elmúlt hónapokban azonban ki­derült: Trump és Kim eltérően kép­zeli el a leszerelés menetét. Az USA azt követelte, Észak-Korea egyolda­lúan adja fel nukleáris arzenálját, míg Phenjan egyenértékű gesztusokat vár Washingtontól cserébe. Az elmúlt időszakban „több megfontolásra, erőfeszítésre és türelemre volt szük­ségünk, mint valaha”, hogy létrejö­hessen ez a találkozó - hangsúlyozta Kim, dicsérve Trump bátor, párbe­szédet kezdeményező döntését. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott, hogy Phen­­jannak esze ágában sincs megválni atomfegyverétől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az ÜS A-val folytatott tárgyalásain. Az észak-koreai sajtó beszámolója szerint Phenjanban máris hiányolják Kim Dzsong Unt. Egyben a lapok felkérték az embereket, hogy új mun­kasikerekkel várják vissza az ország vezetőjét. A Rodong Színműn egész oldalas cikkéből kiderült, hogy sokan álmatlanul töltik éjszakáikat azóta, hogy Kim Dzsong Un elutazott Vi­etnámba, és máris várják haza a po­litikust. „Őszinte leszek, máris hi­ányzik” - mondta egy asszony az ál­lami médiumnak. „Végtelen izgalom és érzelem érezhető. Kétjük, hogy dolgozzanak még keményebben, hogy amikor Kim Dzsong Un haza­tér, újabb győzelmekről számolhas­sunk be neki” - írta a lap. Az észak­koreai médiumok a korábbi gyakor­lattal szakítva már akkor beszámol­tak a vietnámi útról, amikor még tart a látogatás, sőt azt is elárulták, hogy Kim Dzsong Un a hétvégére is Viet­námban marad, hogy folytassa „jó­­szolgálati” útját. A beszámolókból az is kiderült, hogy a vietnámi nép ha­talmas lelkesedéssel fogadta az észak-koreai vezetőt. (MTI, hvg.hu, ú) A lelőtt indiai repülőgép roncsai. Ez a negyedik kasmíri háború kezdete? (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom