Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-27 / 49. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 'ww.ujszo.com I 2019. február 27. 7 Ketten maradtak \kit egy exérsek ajánl, az családilag is rendben kell, hogy legyen 'ERES 3TVÁN kolléga ■J T hünunö-P j \ß göttmég JKLm^ y szeptemberben tuzana Caputová kapcsán: én nem :rtem, minek indul ez a nő, amikor :gyértelmű, hogy semmi esélye tincs. Nem is volt. Most meg ott tarunk, hogy a közvélemény-kutatások izerint ő a legesélyesebb arra, hogy Szlovákia következő államfője legyen. És ezek a felmérések még akcor készültek, amikor Robert Misiik is versenyben volt. Mistrík viszont tegnap visszalépett Caputová javára, mert mint mondta, számára nem a személyes ambíció a lényeg, hanem hogy Szlovákiának a következő évben olyan elnöke legyen, aki demokratikusan gondolkodik, ne pedig olyan, aki a Smer meghosszabbított kezét, vagy épp a HZDS meghosszabbított életét jelenti. Maros Sefeoviéra és Stefan Harabinra gondolt. Hiszen Sefcovic, bár függetlenként indul, a Smer támogatását élvezi, Harabint pedig még Meciar apánktól kaptuk (amellett a sok minden jó mellett, aminek eredményét unokáink is látni fogják). Amellett, hogy a választási kampány végre kettővel magasabb sebességi fokozatra kapcsolt, Mistrík visszalépése nem nevezhető meglepetésnek. Eddig sem tűnt túl motiváltnak, az utóbbi hetekben pedig Caputová meggyőzőbben és határozottan mondta ki mindazt, amit talán épp Mistrík is elmondhatott volna. Vagy el is mondta, csak valahogy nem ütött be. így van ez a jótanácsokkal is: valakinek elhisszük, valakinek nem. Úgy tűnik, Caputovának elhiszik, és egyre többen hiszik el. Többen, mint tíz éve Iveta Radicovának. Pedig. Végül is ketten maradtak: Isten és a bor - kezdi Hamvas Béla a Bor filozófiáját. így jártak emezek is: az első forduló két nagy esélyese Zuzana Caputová jogász, a Progresszív Szlovákia nevű teljesen új politikai mozgalom jelöltje, aki néhány éve sikeresen megakadályozta a bazini szemétlerakat létrehozását, és Maros Sefcovic, aki ugyan függetlenként indul, viszont tudjuk, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a Smer listavezetője volt, és így került az EP-be, ahol az Európai Bizottság energiaügyekért felelős alelnöke. Hogy Sefcovic plakátjain miért nem jelzik, hogy a Smer támogatja, nem mondták meg. A tavalyi önkormányzati választáson az eddigieknél sokkal több függetlenjelölt volt sikeres, több nagyvárosban ütöttek ki pártjelölteket, köztük sok smerest is. A Smer csillaga tizenhét év után leáldozóban van, Robert Fico pártelnök kijelentései egyre vállalhatatlanabbak. Egy ilyen párt lógója egy magát komolyan vevő államfőjelölt plakátjairól senkinek sem hiányzik. A Smer viszont még nagyon is él, és mindent meg is tesz, hogy tartsa pozícióit, így a fő kérdés a következő hetekben, milyen témával próbálja meg a legnagyobb kormánypárt lefaragni Caputová esélyeit. Az eddigiek alapján ez a konzervatív választók Sefcovic irányába való terelése lesz olyan témákkal, mint a család. Caputovának ugyanis nincs férje, van viszont két lánya. Nyilván megkérdezik majd tőle, hogyan akar így példát mutatni az ország első embereként, azt a látszatot keltve, mintha ez jelentene valamit, vagy nem lenne az illető magánügye. Egyébként Kiska mellett sincs first lady, mert a felesége már az elején megmondta, hogy neki ehhez semmi kedve. Az ő dolga, és hát aki az elnökjelöltek közül aszerint választ, ki az illető felesége vagy a férje, annak tudunk ajánlani egy jó pszichológust. És bár éppen e sorok írója heherészett azon tavaly, hogy a közben Pozsony főpolgármesterévé választott Matús Valló mellett Caputovát is támogatta Róbert Bezák volt nagyszombati érsek az indulásban, akkor ezt a kérdést ezzel meg is válaszolhatjuk. Hisz akit egy exérsek ajánl, az családilag és a keresztény értékek terén is rendben kell, hogy legyen. De majd a választók eldöntik. Hisz ahogy az étteremben a vendégnek mindig igaza van, az országban a választónak szintén. Mindenesetre a Smer asszisztálásával nyakunkba sózott két Gasparovié-ciklus után talán megérdemeljük, hogy a következő öt évben is normális elnökünk legyen. Ki nevet a végén? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kim átverheti ma Trumpot Hanoiban Donald Trump jó ideje túlságosan optimistán nyilatkozik Észak-Korea atomfegyvermentesítésének esélyeiről, pedig az elnököt könnyen rászedhetik Hanoiban - állapítja meg elemzéseiben szinte az összes amerikai lap Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető mai találkozója előtt. A The Washington Post felidézte, hogy Trump, aki korábban csak „rakétás embernek” nevezte Kim Dzson Unt, tavaly már arról beszélt, „beleszeretett” az észak-koreai vezetőbe. A két vezető tavaly júniusban Szingapúrban tartott találkozóját ugyan történelminek minősíti, de hozzáteszi, kevés konkrétumot eredményezett. Trump és Kim Szingapúrban csak általánosságban állapodott meg arról, hogy szükség van az egész Koreaifélsziget és ezen belül Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére, de sem részletekről, sem az ellenőrzés módjairól, sem az USA kínálta ellentételezésről nem esett szó, legalábbis a nyilvánosság előtt. A The Wall Street Journal szerint némi előrehaladás a két ország viszonyában valóban történt. Hazaszállították például az USA-ba a koreai háborúban életüket vesztett amerikai katonák földi maradványait, és szabadon bocsátották az Észak-Koreában fogva tartott amerikai állampolgárokat. Ez azonban csak kezdeti gesztus lehet, ennél több kell - írja. Mint a The Washington Post fogalmazott: a hanoi találkozón az atomfegyver-mentesítés lényeges elemeiben kell vagy kellene megállapodni, és ehhez menetrendet kell összeállítani. Amerikai kutatóintézetek adatai és elemzései szerint Phenjan nem kezdte meg atomlétesítményei leszerelését. Az északkoreai fenyegetés tényét a hanoi tárgyalásokon jelen lévő Mike Pompeo külügyminiszter minap egy tévéinterjújában is megerősítette. (MTI) Gyengélkedik az európai gazdaság DUDÁSTAMÁS év hosszú idő, különösen a világgazdaság■J ~T han- Míg 2018 elején az európai gazdaság il . m 9 «/ remek teljesítményének örültünk, ma az y elemzők hétről hétre pesszimistábban látják a kontinens gazdasági jövőjét. Európa legnagyobb gazdaságai gyengélkednek, és a pozitív gazdasági adatok lassan hiánycikknek számítanak. Különösen aggasztó a német gazdaság teljesítménye, amely az elmúlt év végén csak egy hajszállal kerülte el, hogy hivatalosan is recesszióban legyen. A gazdasági statisztika szabályai szerint akkor beszélhetünk recesszióról, ha egy gazdaság két egymást követő negyedévben gazdasági visszaesést produkál. A német gazdaság 2018 harmadik negyedévében 0,2 százalékos visszaesést könyvelt el, ezért az év utolsó negyedévének adatait mindenki feszülten várta. A várt visszaesés végül nem következett be, a német gazdaság 2018 utolsó negyedévében stagnált, azaz 0 százalékos növekedést ért el az előző negyedévhez képest. A csipkelődő elemzők szerint a német gazdaság csak azért kerülte el a recessziót, mert 2018 utolsó negyedéve egy nappal hosszabb, mint a harmadik. Mindenesetre az EU legnagyobb gazdaságának legtöbb mutatója a gazdasági tevékenység gyengülését mutatja. A német ipari termelés az év utolsó hónapjaiban esett, és a gazdaságba vetett bizalom is többéves mélypontot ért el. Csökkenni látszik a Kínába tartó export is, és a gyengülő autóeladások a kulcsfontosságú autóiparban is problémákat jeleznek. Összességében az első adatok szerint a német gazdaság csak 1,5 százalékkal nőtt 2018- ban, és szinte biztos, hogy a gazdasági növekedés 2019-ben ezt a kiábrándító szintet sem fogja elérni. Olaszország esetében nem szükséges vitáznunk arról, hogy az olasz gazdaság recesszióban van-e. Az EU negyedik legnagyobb gazdasága 2018 utolsó negyedévében nyilvánvalóan recesszióba került, immár harmadszor az utolsó évtizedben. 2019-ben Olaszország az eurózóna leggyengébben teljesítő tagországa lesz, mely gazdasági növekedése csak 0,2 százalék körül fog mozogni. A szinte nem létező gazdasági növekedés más megvilágításba helyezi az olasz államadósságot is, amely már meghaladja a GDP 130 százalékát. Ha az olasz gazdaság elvesztené a nemzetközi befektetők bizalmát, az olyan válságot eredményezne az eurózónában, melyhez képest Görögország mentése könnyű kis nyári piknik volt. Olaszország gondjait tetézi a két populista pártból álló kormány is. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga nemcsak az EU-val folytat hosszú vitákat, de a két párt egymással sincs a legjobb viszonyban. Olaszországról jelenleg nem a dolce vita jut az eszünkbe. Habár Franciaország és Spanyolország gazdasági helyzete valamivel jobb, a nagy gazdaságoknak köszönhetően az euróövezet 2018-ban csak 1,8 százalékkal növekedett. Szlovákia számára ez rossz hír, ugyanis a szlovák gazdaság szorosan kötődik az EU-hoz. A szlovák export mintegy 85 százaléka az EU tagállamaiba irányul, és legfontosabb exportpartnerünk Németország. Az olyan kis nyitott gazdaságok, mint Szlovákia erősen ki vannak téve a külső gazdasági sokkoknak, ezért az eurózóna gyengélkedése bennünket is érzékenyen érint. A pénzügyminisztérium elemzői már reagáltak is a változásokra és fél százalékponttal csökkentették Szlovákia GDP-növekedésének prognózisát 2019-re. Ez ugyan még így is 4 százalék, de egy rendezetlen brexit esetén az elemzők szerint a növekedés egy újabb százalékponttal csökkenhet. További csökkenést okozhatnak Donald Trump védővámjai is, melynek hatásai a német autóiparon keresztül érhetik el Szlovákiát. A szlovák gazdaságpolitikának ezért óvatosnak kell lennie az elkövetkező hónapokban, táján nem ez az időszak a legalkalmasabb további szociális csomagokra és a minimálbér gyors emelésével való kísérletezésre. FIGYELŐ Kiszállnak Schmidt Máriáók a Figyelőből A Figyelő szerkesztőbizottsága, azaz Schmidt Mária, Lánczi Tamás és Berecz Kristóf közleményt adott ki, ami szerint lemondanak és átadják az irányítást a hetilap új tulajdonosának, a Liszkay Gábor irányításával megalakult fideszes médiaholdingnak. »A mai nappal a Figyelő szerkesztőbizottsága lemond és átadja a lap irányítását az új tulajdonosnak. Köszönjük, hogy munkatársaink segítségével ilyen színvonalas és korszerű lapot tudtunk létrehozni. Öröm és megtiszteltetés volt a közös munka. Köszönjük olvasóink támogatását, biztatását, kitartását. Minden erőnkkel igyekeztünk azt megszolgálni. A Figyelő jövőjéről az új tulajdonos fog határozni. A mi munkánk itt befejeződött., Jó mulatság, férfimunka volt!”« A Figyelő 2016 decemberében került Schmidt Mária egyik cégének tulajdonába, miután a nagy múltú gazdasági hetilap már évek óta súlyos pénzügyi gondokkal küzdött. 2017. február 1 -én az addigi főszerkesztő, Lambert Gábor beadta a felmondását, és ezzel egy időben az eredeti független szerkesztőség tagjai is szinte kivétel nélkül otthagyták az újságot. Az új főszerkesztő, Lánczi Tamás politológus kormányközeli irányba fordította a lapot, amely az elmúlt két évben többször is botrányokba keveredett; például amikor listázták Soros György állítólagos hazai kiszolgálóit, vagy - fél évvel megelőzve az intézmény elleni frontális kormányzati támadást - a MTA kutatóit vették célkeresztbe. A Figyelő 2018. november 28-án a többi kormányközeli sajtótermékkel együtt a Fidesz új médiabirodalmának, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványnak a része lett. (i ndex)
