Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-27 / 49. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 'ww.ujszo.com I 2019. február 27. 7 Ketten maradtak \kit egy exérsek ajánl, az családilag is rendben kell, hogy legyen 'ERES 3TVÁN kolléga ■J T hünunö-P j \ß göttmég JKLm^ y szeptem­berben tuzana Caputová kapcsán: én nem :rtem, minek indul ez a nő, amikor :gyértelmű, hogy semmi esélye tincs. Nem is volt. Most meg ott tar­unk, hogy a közvélemény-kutatások izerint ő a legesélyesebb arra, hogy Szlovákia következő államfője le­gyen. És ezek a felmérések még ak­­cor készültek, amikor Robert Misi­ik is versenyben volt. Mistrík vi­szont tegnap visszalépett Caputová javára, mert mint mondta, számára nem a személyes ambíció a lényeg, hanem hogy Szlovákiának a követ­kező évben olyan elnöke legyen, aki demokratikusan gondolkodik, ne pedig olyan, aki a Smer meg­hosszabbított kezét, vagy épp a HZDS meghosszabbított életét je­lenti. Maros Sefeoviéra és Stefan Harabinra gondolt. Hiszen Sefcovic, bár függetlenként indul, a Smer támogatását élvezi, Harabint pedig még Meciar apánktól kaptuk (amellett a sok minden jó mellett, aminek eredményét unokáink is látni fogják). Amellett, hogy a választási kam­pány végre kettővel magasabb se­bességi fokozatra kapcsolt, Mistrík visszalépése nem nevezhető megle­petésnek. Eddig sem tűnt túl moti­váltnak, az utóbbi hetekben pedig Caputová meggyőzőbben és határo­zottan mondta ki mindazt, amit talán épp Mistrík is elmondhatott volna. Vagy el is mondta, csak valahogy nem ütött be. így van ez a jótaná­csokkal is: valakinek elhisszük, va­lakinek nem. Úgy tűnik, Caputovának elhiszik, és egyre töb­ben hiszik el. Többen, mint tíz éve Iveta Radicovának. Pedig. Végül is ketten maradtak: Isten és a bor - kezdi Hamvas Béla a Bor fi­lozófiáját. így jártak emezek is: az első forduló két nagy esélyese Zu­­zana Caputová jogász, a Progresszív Szlovákia nevű teljesen új politikai mozgalom jelöltje, aki néhány éve sikeresen megakadályozta a bazini szemétlerakat létrehozását, és Maros Sefcovic, aki ugyan függet­lenként indul, viszont tudjuk, hogy a legutóbbi európai parlamenti vá­lasztáson a Smer listavezetője volt, és így került az EP-be, ahol az Eu­rópai Bizottság energiaügyekért fe­lelős alelnöke. Hogy Sefcovic pla­kátjain miért nem jelzik, hogy a Smer támogatja, nem mondták meg. A tavalyi önkormányzati választá­son az eddigieknél sokkal több füg­getlenjelölt volt sikeres, több nagy­városban ütöttek ki pártjelölteket, köztük sok smerest is. A Smer csil­laga tizenhét év után leáldozóban van, Robert Fico pártelnök kijelen­tései egyre vállalhatatlanabbak. Egy ilyen párt lógója egy magát komo­lyan vevő államfőjelölt plakátjairól senkinek sem hiányzik. A Smer vi­szont még nagyon is él, és mindent meg is tesz, hogy tartsa pozícióit, így a fő kérdés a következő hetek­ben, milyen témával próbálja meg a legnagyobb kormánypárt lefaragni Caputová esélyeit. Az eddigiek alapján ez a konzervatív választók Sefcovic irányába való terelése lesz olyan témákkal, mint a család. Caputovának ugyanis nincs férje, van viszont két lánya. Nyilván megkérdezik majd tőle, hogyan akar így példát mutatni az ország első embereként, azt a látszatot keltve, mintha ez jelentene valamit, vagy nem lenne az illető magánügye. Egyébként Kiska mellett sincs first lady, mert a felesége már az elején megmondta, hogy neki ehhez semmi kedve. Az ő dolga, és hát aki az el­nökjelöltek közül aszerint választ, ki az illető felesége vagy a férje, annak tudunk ajánlani egy jó pszicholó­gust. És bár éppen e sorok írója he­­herészett azon tavaly, hogy a közben Pozsony főpolgármesterévé válasz­tott Matús Valló mellett Caputovát is támogatta Róbert Bezák volt nagyszombati érsek az indulásban, akkor ezt a kérdést ezzel meg is vá­laszolhatjuk. Hisz akit egy exérsek ajánl, az családilag és a keresztény értékek terén is rendben kell, hogy legyen. De majd a választók eldön­tik. Hisz ahogy az étteremben a vendégnek mindig igaza van, az or­szágban a választónak szintén. Mindenesetre a Smer asszisztálásá­­val nyakunkba sózott két Gasparovié-ciklus után talán meg­érdemeljük, hogy a következő öt évben is normális elnökünk legyen. Ki nevet a végén? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kim átverheti ma Trumpot Hanoiban Donald Trump jó ideje túlságo­san optimistán nyilatkozik Észak-Korea atomfegyver­mentesítésének esélyeiről, pedig az elnököt könnyen rá­szedhetik Hanoiban - állapítja meg elemzéseiben szinte az összes amerikai lap Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető mai találkozója előtt. A The Washington Post felidézte, hogy Trump, aki korábban csak „ra­­kétás embernek” nevezte Kim Dzson Unt, tavaly már arról beszélt, „bele­szeretett” az észak-koreai vezetőbe. A két vezető tavaly júniusban Szinga­púrban tartott találkozóját ugyan tör­ténelminek minősíti, de hozzáteszi, kevés konkrétumot eredményezett. Trump és Kim Szingapúrban csak ál­talánosságban állapodott meg arról, hogy szükség van az egész Koreai­félsziget és ezen belül Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére, de sem részletekről, sem az ellenőrzés mód­jairól, sem az USA kínálta ellentéte­lezésről nem esett szó, legalábbis a nyilvánosság előtt. A The Wall Street Journal szerint némi előrehaladás a két ország viszonyában valóban tör­tént. Hazaszállították például az USA-ba a koreai háborúban életüket vesztett amerikai katonák földi ma­radványait, és szabadon bocsátották az Észak-Koreában fogva tartott amerikai állampolgárokat. Ez azon­ban csak kezdeti gesztus lehet, ennél több kell - írja. Mint a The Washing­ton Post fogalmazott: a hanoi talál­kozón az atomfegyver-mentesítés lé­nyeges elemeiben kell vagy kellene megállapodni, és ehhez menetrendet kell összeállítani. Amerikai kutató­­intézetek adatai és elemzései szerint Phenjan nem kezdte meg atomléte­sítményei leszerelését. Az észak­koreai fenyegetés tényét a hanoi tár­gyalásokon jelen lévő Mike Pompeo külügyminiszter minap egy tévéin­terjújában is megerősítette. (MTI) Gyengélkedik az európai gazdaság DUDÁSTAMÁS év hosszú idő, különösen a világgazdaság­­■J ~T han- Míg 2018 elején az európai gazdaság il . m 9 «/ remek teljesítményének örültünk, ma az y elemzők hétről hétre pesszimistábban látják a kontinens gazdasági jövőjét. Európa leg­nagyobb gazdaságai gyengélkednek, és a pozitív gazdasági adatok lassan hiánycikknek számítanak. Különösen aggasztó a német gazda­ság teljesítménye, amely az elmúlt év végén csak egy hajszállal kerülte el, hogy hivatalosan is recesszióban legyen. A gazdasági statisztika szabályai szerint akkor beszélhetünk recesszióról, ha egy gazdaság két egymást követő negyedévben gazdasági visszaesést produkál. A német gazdaság 2018 harmadik negyedévében 0,2 százalékos visszaesést könyvelt el, ezért az év utolsó negyedévének adatait mindenki feszül­ten várta. A várt visszaesés végül nem következett be, a német gazda­ság 2018 utolsó negyedévében stagnált, azaz 0 százalékos növekedést ért el az előző negyedévhez képest. A csipkelődő elemzők szerint a né­met gazdaság csak azért kerülte el a recessziót, mert 2018 utolsó ne­gyedéve egy nappal hosszabb, mint a harmadik. Mindenesetre az EU legnagyobb gazdaságának legtöbb mutatója a gazdasági tevékenység gyengülését mutatja. A német ipari termelés az év utolsó hónapjaiban esett, és a gazdaságba vetett bizalom is többéves mélypontot ért el. Csökkenni látszik a Kínába tartó export is, és a gyengülő autóeladások a kulcsfontosságú autóiparban is problémákat jeleznek. Összességében az első adatok szerint a német gazdaság csak 1,5 százalékkal nőtt 2018- ban, és szinte biztos, hogy a gazdasági növekedés 2019-ben ezt a kiáb­rándító szintet sem fogja elérni. Olaszország esetében nem szükséges vitáznunk arról, hogy az olasz gazdaság recesszióban van-e. Az EU negyedik legnagyobb gazdasága 2018 utolsó negyedévében nyilvánvalóan recesszióba került, immár harmadszor az utolsó évtizedben. 2019-ben Olaszország az eurózóna leggyengébben teljesítő tagországa lesz, mely gazdasági növekedése csak 0,2 százalék körül fog mozogni. A szinte nem létező gazdasági nö­vekedés más megvilágításba helyezi az olasz államadósságot is, amely már meghaladja a GDP 130 százalékát. Ha az olasz gazdaság elvesztené a nemzetközi befektetők bizalmát, az olyan válságot eredményezne az eurózónában, melyhez képest Görögország mentése könnyű kis nyári piknik volt. Olaszország gondjait tetézi a két populista pártból álló kor­mány is. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga nemcsak az EU-val folytat hosszú vitákat, de a két párt egymással sincs a legjobb viszonyban. Olaszországról jelenleg nem a dolce vita jut az eszünkbe. Habár Franciaország és Spanyolország gazdasági helyzete valamivel jobb, a nagy gazdaságoknak köszönhetően az euróövezet 2018-ban csak 1,8 százalékkal növekedett. Szlovákia számára ez rossz hír, ugyanis a szlovák gazdaság szorosan kötődik az EU-hoz. A szlovák export mint­egy 85 százaléka az EU tagállamaiba irányul, és legfontosabb export­­partnerünk Németország. Az olyan kis nyitott gazdaságok, mint Szlo­vákia erősen ki vannak téve a külső gazdasági sokkoknak, ezért az euró­zóna gyengélkedése bennünket is érzékenyen érint. A pénzügyminisz­térium elemzői már reagáltak is a változásokra és fél százalékponttal csökkentették Szlovákia GDP-növekedésének prognózisát 2019-re. Ez ugyan még így is 4 százalék, de egy rendezetlen brexit esetén az elemzők szerint a növekedés egy újabb százalékponttal csökkenhet. További csökkenést okozhatnak Donald Trump védővámjai is, melynek hatásai a német autóiparon keresztül érhetik el Szlovákiát. A szlovák gazdaság­­politikának ezért óvatosnak kell lennie az elkövetkező hónapokban, tá­ján nem ez az időszak a legalkalmasabb további szociális csomagokra és a minimálbér gyors emelésével való kísérletezésre. FIGYELŐ Kiszállnak Schmidt Máriáók a Figyelőből A Figyelő szerkesztőbizottsága, azaz Schmidt Mária, Lánczi Tamás és Berecz Kristóf közleményt adott ki, ami szerint lemondanak és át­adják az irányítást a hetilap új tu­lajdonosának, a Liszkay Gábor irányításával megalakult fideszes médiaholdingnak. »A mai nappal a Figyelő szerkesztőbizottsága le­mond és átadja a lap irányítását az új tulajdonosnak. Köszönjük, hogy munkatársaink segítségével ilyen színvonalas és korszerű lapot tud­tunk létrehozni. Öröm és megtisz­teltetés volt a közös munka. Kö­szönjük olvasóink támogatását, biztatását, kitartását. Minden erőnkkel igyekeztünk azt meg­szolgálni. A Figyelő jövőjéről az új tulajdonos fog határozni. A mi munkánk itt befejeződött., Jó mu­latság, férfimunka volt!”« A Fi­gyelő 2016 decemberében került Schmidt Mária egyik cégének tu­lajdonába, miután a nagy múltú gazdasági hetilap már évek óta sú­lyos pénzügyi gondokkal küzdött. 2017. február 1 -én az addigi fő­szerkesztő, Lambert Gábor beadta a felmondását, és ezzel egy időben az eredeti független szerkesztőség tagjai is szinte kivétel nélkül ott­hagyták az újságot. Az új főszer­kesztő, Lánczi Tamás politológus kormányközeli irányba fordította a lapot, amely az elmúlt két évben többször is botrányokba kevere­dett; például amikor listázták Soros György állítólagos hazai kiszolgá­lóit, vagy - fél évvel megelőzve az intézmény elleni frontális kor­mányzati támadást - a MTA kuta­tóit vették célkeresztbe. A Figyelő 2018. november 28-án a többi kor­mányközeli sajtótermékkel együtt a Fidesz új médiabirodalmának, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványnak a része lett. (i ndex)

Next

/
Oldalképek
Tartalom