Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-26 / 48. szám
www.ujszo.com | 2019. február 26. KÖZÉLET I 3 Rács mögött marad a polgármester A hatóságok szerint ÖSSZEFOGLALÓ Vasárnap vizsgálati fogságba hslyezta Alsóhatár (Dolny Chotár) hidas polgármesterét és fiát, valamint egy barátjukat a Besztercebányai Specializált Büntetőbíróság. A három férfit egybek mellett gyilkossággal gyanúsítják, a Sátor-maffia tagjai lehettek. „A három személyt vizsgálati fogságba helyeztük, mivel felmerült a szökés és a tanúk befolyásolásának, valamint a bűncselekmények folytatásának lehetősége” - tájékoztatta lapunkat Katarina Kudjáková, a Specializált Büntetőbíróság szóvivője. A vádlottak fellebbeztek, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) múlt héten csütörtökön vette őrizetbe D. Ferenc alsóhatári polgármestert, valamint a fiát, ifjabb D. Ferencet és közös barátjukat, A. Lászlót. A gyanú szerint a három férfi közreműködött a Sátor-banda által elkövetett bűncselekményekben. Egyebek mellett öt gyilkossággal, csalással és bűnszervezettel való együttműködéssel gyanúsítják őket. A hatóságok szerint maga a polgármester is megrendelt egy gyilkosságot, akárcsak fia, aki egy másik sze-Alsóhatár polgármestere szabadlábon elszökhetne vagy folytathatná a bűnözést D. Ferenc már 28 éve Alsóhatár polgármestere mély likvidálását kérte. A rendőröket az egyik gyilkosság áldozatának januárban Csallóközkürt határában megtalált holtteste vezethette nyomra. Felfüggesztett tagság D. Ferenc már hosszú ideje Alsóhatár polgármestere. A települést 28 éve vezeti, több cikluson át az MKP jelöltje volt, majd2014-ben és 2018-ban már a Hídjelöltjeként indult az önkormányzati választáson. Csady Zsuzsa, a Híd galántai járási szervezetének elnöke, Feketenyék polgármestere lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a rendőrségi akció után felfüggesztették a polgármester párttagságát. „Az alapszabály értelmében felfüggesztettük, mivel rendőrségi ügybe keveredett. Nem léphetünk, amíg nem zárul le a nyomozás” - közölte Csady Zsuzsa. Az üggyel kapcsolatban a Híd igazságügyi miniszterét, Gál Gábort is kerestük. A tárcavezető azonban szabadságon van, ezért nem értük utol, írásban feltett kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ. Tudtak a kapcsolatokról A Parameter.sk szerint a maffiagyilkosságok egyik károsultja, Raisz András már tavaly szeptemberben arról vallott a Specializált Büntetőbíróságon, hogy D. Ferenc kapcsolatban volt Sátor Lajossal, a Pápay-klán 1999-es lemészárlásának megrendelőjével, a dunaszerdahelyi alvilág egykori fejével. Sátort egyébként azóta szintén meggyilkolták. A maffiaper egy másik vádlottja, Bugár György beismerő vallomásában pedig már tavaly májusban elmondta, hogy az egyik Csótfán elkövetett gyilkosság előtt D. Ferenc és fia volt adta át Sátor Lajosnak a későbbi áldozatot - írja a Parameter.sk. A portál birtokába jutott vádirat szerint D. Ferenc 2008-(Fotó: Új Sző) ban együtt nyaralt Sátor Lajossal. A bandavezér a 2000-es évek legelején D. Ferenc alsóhatári telkén építtetett magának házat. Sátor ellen 2000 augusztusától egészen 2010 decemberi haláláig nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben. (béva, czg) Nincs sok külföldi munkavállaló A külügy állítja, Fico nem beszélt ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában viszonylag elhanyagolható a külföldi munkaerő mértéke - derült ki az UniCredit bank legújabb elemzéséből. Pozsony. Az összes munkavállaló mindössze 0,3 százalékát adják külföldi országok. Az adatokból kiderült, hogy az utóbbi öt évben mintegy 30 százalékkal növekedett a külföldi munkavállalók száma az országban, viszont a Nyugat- Európai országokhoz képest így is nagyon kevesen vannak. A külföldi dolgozók aránya Luxemburgban a legmagasabb: az összes munkavállaló több mint fele más országból érkezett. Szintén magas az arány Svájcban, ahol körülbelül 25 százalék külföldi dolgozó. Cipruson és Máltán a munkavállalók csaknem egyötöde külföldi. Ehhez képest az EÜ-s átlag mindössze 8,3 százalék, ami annak köszönhető, hogy a közép-és kelet-európai országokban nagyon alacsony a külföldi munkavállalók aránya. Ezekre az államokra inkább a hazai munkaerő elvándorlása jellemző. Az adatok alapján Szlovákia lakosságának csaknem 10 százaléka, vagyis körülbelül 350 ezer ember hagyja el az országot, hogy külföldön keressen megélhetést. „Az országot elhagyók száma valószínűleg elérte a csúcsot, így idén már várhatóan csökkenni fog”- vélik a bank elemzői. Szlovákiába főként Ukrajnából, Szerbiából és Romániából érkeznek dolgozók. Ezek jelentős része azonban csak átmenetileg marad az országban, ezért is ilyen alacsony a külföldi munkavállalók aránya. A legtöbb külföldi az ország déli régióiban telepszik le. Az elemzők szerint a külföldi dolgozók aránya 2019-ben már nem fog növekedni. „A gazdasági fejlődés idén várhatóan lelassul. Ennek hatása a munkaerőpiacon is érződik majd. A külföldi munkaerő iránti kereslet valószínűleg csökkenni fog” -közölték az elemzők. (nr.TASR) Vadalával Pozsony. A külügyminisztérium szerint Robert Fico exkormányfö, a Smer elnöke nem beszélt telefonon Antonino Vadalával. A tárca tegnapi közleményében azt írja, ellenőrizték azt a sajtóban megjelent értesülést, mely szerint Fico 2012-ben telefonon egyeztetett az olasz férfivel. A külügy szerint az olasz hatóságok arról tájékoztatták őket, nincs arról információjuk, hogy Fico telefonált volna Vadalával, aki előzetes letartóztatásban van Olaszországban. Az olasz La Repubblica szerint a ’Ndrangheta maffiához kötődő Vadalát pont kábítószerügyletei miatt hallgatták le, amikor Ficóval is telefonált. Az exkormányfő azonban tagadta, hogy ismerné az olasz férfit. (Denník N) Más uniós országokhoz képest Szlovákiában elhanyagolható a külföldről érkező munkavállalók száma (TASR-feivétei) Értékelték az uniés biztosok munkáját ÖSSZEFOGLALÓ Megjelent egy, az Európai Bizottság biztosainak munkáját értékelő jelentés, amiben 1769 szakembert kértek meg arra, hogy értékeljék az egyes európai uniés biztosok 2014 és 2019 közötti munkáját. Brüsszel. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke 30 százalékos eredményt ért el. Ezzel a 30 mért tisztviselőből a 9. helyezést szerezte meg. Sefcovic feladatai közé tartozott - államfőjelöltként jelenleg a kampány idejére fizetetlen szabadságon van - az energiapiac fejlesztése és az EU fuggetlenítése olyan beszállítóktól, mint Oroszország. 2015 júliusában 15 közép-, kelet- és délkelet-európai ország közötti megállapodást kötött, hogy felgyorsítsa a gázösszeköttetések létrejöttét, és hogy javítsa az ellátás biztonságát. Sefcovic azonban gyakran háttérbe szorult az energiaügyi biztos Miguel Arias Canete miatt. Nem tudott tárgyalásokat kieszközölni Moszkva és Kijev között a hosszú ideje tartó földgázvita témájában. Ehelyett Németországnak kellett közbelépnie, miután a Kreml nem ismerte el Sefcovicot megfelelő autoritású közvetítőnek. Egy rövid ideig a szlovák biztos nevét is emlegették azzal kapcsolatban, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége őt jelölheti majd az Európai Bizottság elnökének. A szövetség jelöltje végül azonban Frans Timmermans lett. A szlovák biztos januárban fizetetlen szabadságra ment, hogy a Smer által támogatott jelöltként részt vegyen a májusi államfőválasztáson. Egyetlen olyan biztos volt, aki a 20 százalékot sem érte el: a fideszes Navracsics Tibor egykori magyar miniszterelnök-helyettes kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos (19 százalék), amely csak az utolsó, 30. helyre volt elég. Navracsics annak ellenére sem érte el a 20 százalékot, hogy hozzá tartozik a legnépszerűbb program, az Erasmus+. A fideszes biztosnak még azt is sikerült elérnie, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban megduplázzák a programra fordított pénzt, így a jövőben 30 milliárd euró jut az Erasmusra. A legjobb értékelést a dán biztos, Margrethe Vestager (versenyjog, 50,2%), az olasz Federica Mogherini (külpolitika, 49,6%) és a holland Frans Timmermans (alapjogok, 46,9%) érte el. A jelentést a Burson Cohn & Wolfe kommunikációs és PR-ügynökség készítette egy közvélemény-kutatás alapján. Az összefoglalóban nem szerepel, milyen szempontok alapján választották ki, hogy kinek küldenek kérdőívet. Összesen 1769-en küldtek vissza válaszokat. Legnagyobb részben brit, francia, német, belga és olasz nemzetiségű válaszadók mondták el a véleményüket, akiknek azonban 38,5 százaléka Belgiumban lakik. (index, europedecides.eu, czg)
