Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-22 / 45. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. február 22. | www.ujszo.com Nem minden egészséges, ami természetes! Az Indiából származó lóretekfát (Moringa oleifera) nálunk is egyre növekvő érdeklődés övezi, miután gyakran csodafaként dicsérik (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Világszerte egyre többeket győznek meg az olyan hirdetések, amelyek a legkülönfélébb természetes összetevők felhasználásával készített termékeket gyógyító hatásúakként igyekeznek eljuttatni a vásárlókhoz. Tény, sok esetben csakugyan tudományosan alátámasztott áldásos hatásokról lehet beszélni. Ám eközben számolatlanul nő azon árucikkek sora, amelyek reklámja javarészt vásárlóbarát szavakkal csábít megvételre. Sokan, a kétely legcsekélyebb szikrájának híján, első szóra elhiszik, hogy ez vagy az a termék majd minden tünetet és betegséget legyőz. Pedig észben kellene tartani, a hasznosság mellett egészségkárosító következményei szintén lehetnek a természet adta alapanyagoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, növényi részeknek (mag, levél, gyökér, fakéreg, virág, termés) akkor is, ha az ilyesmit - sajnos - kevésszer hangsúlyozzák. És az sem feledhető részlet, az ember szervezetét megterhelő ráadásként labor-előállítású alkotóelemeket is tartalmazhatnak az egészségvédőnek, gyógyító erejűnek titulált kapszulák, porok, italok... Összeszámlálhatatlan mennyiségben plántálják el a köztudatba, dobnak a világpiacra korábban széles körben nem ismert növényekből készített újdonságokat. Ebben az írásban egyetlen példa alaposabb bemutatásával illusztrálom, hogy a kedvező hatások mellett valós és akár igen komoly veszélyeket is rejthetnek a természet szülöttei. Az Indiából származó lóretekfát (Moringa oleifera) nálunk is egyre növekvő érdeklődés övezi, miután gyakran csodafaként dicsérik. Afrika és Ázsia népi gyógyászatában sokféle felhasználása ismert, mert egyebek mellett állítólag hasznos fájdalomcsillapító, szoptatós anyukáknál fokozza a tejelválasztást, kezelnek vele asztmát, fertőzéseket, fekélyeket. Tudományos szintű, állatokon végzett és in vitro (élő szervezeten kívül, például Petri-csészében végzett) kísérletek hosszú sora azt mutatja, levél-, mag- és gyökérkivonata bizonyára jót tehet. Patkányoknál szerepet játszhat az Alzheimer-kór elleni védekezésben (Indian Journal of Medical Research, 2008. december), gyomorfekélyt gátló hatású (Phytomedicine, 2011. január), nőstény albínó patkányoknál májvédő hatást mutatott (Biological Trace Element Research, 2011. augusztus). Vérnyomás-, koleszterinszint- és vércukorszintcsökkentő, vizelethajtó. Virága májvédő hatású. Fontos megjegyezni azonban, molekuláris szinten mindezidáig nem tisztázott ezeknek a hatásoknak a háttere-mikéntje. És ami még fontosabb, egyelőre nagyon kevés az emberek bevonásával lefolytatott ezzel kapcsolatos kutatás. 2012-ben a Journal of Pharmacy & BioAllied Sciences oldalain jelent meg az a nigériai tanulmány, amelyben a kutatók azt írják, elsőként értékelték mag- és virágkivonata sarlósejt-gátló potenciálját, és a kapott eredményeikből arra következtetnek, pozitív hatása lehet a sarlósejtes vérszegénységben szenvedők kezelésében. E kutatás háttereként tudni kell: Nigériában a szegények körében sokféle betegséget máig a népi gyógyászat természetes anyagaival kezelnek, a nevezett örökletes betegség pedig az egész világot tekintve Nigériában vezet a legtöbb halálesethez. Egy dél-koreai vizsgálat szerint levélkivonata potenciálisan használható rákbetegségek kezelésére (PLOS ONE nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat, 2014. április). Malajziai kutatók a magjának kivonatánál emlőrák-sejtvonalon sejtszaporodást gátló hatást észleltek (African Journal of Traditional, Complementary and Alternative Medicines, 2017/2). Ételekben használható virága kalcium-, kálium- és antioxidáns-forrás. Megtévesztő azonban, hogy egyes megfogalmazások főleg azt hangsúlyozzák, minden része gond nélkül ehető, hasznos. Ez így nem igaz! A leveléből készült termékek nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést, hányingert válthatnak ki. Nem ajánlott orvos által felírt tablettákat szedőknek. Túlzottan lecsökkentheti a vérnyomást és a pulzusszámot. Árthat a termékenységnek. Levelei hatására patkánykísérletben megnőtt a máj- és vesekárosodás kockázata. Több tanulmány kimutatta, vérproblémákat okozhat: vérlemezke- és/vagy fehérvérsejtszám-csökkenést, fogínyvérzést, tűszúrásnyi bevérzéseket a bőrön. Gyökere és kivonata mérgező alkaloidokat is tartalmaz, amelyek bénuláshoz, halálhoz is vezethetnek. Azért sem jelenthető ki, hogy a lóretekfás termékek minden kétség nélkül biztonsággal szedhetők, mert napjainkig kevés az embereken végzett vonatkozó kutatás, a lefolytatottak pedig jelentős kockázatokat is feltártak. Például a 2007-ben a Medscape General Medicine oldalain megjelent tanulmány szerzői egyfelől leírják, hogy a lóretekfa hatékonyságot mutat a petefészekrák kezelésében, de egyszersmind figyelmeztetnek, a fa kérge heves méhösszehúzódásokat okozhat, ami végzetes lehet (értsd: abortuszhoz vezethet), a gyökerében pedig, még annak mérgező kérge lehántása után is, jelen van az idegbénulást okozó spirochin alkaloid. Más kutatások arra utalnák, virága szintén árthat a terheseknek. Mindezek alapján leszűrhető, az hogy egy táplálékkiegészítő-készítmény valódi növényi részeket tartalmaz, még nem feltétlenül jelent csak és kizárólag pozitív előnyöket. Mielőtt valaki ilyesmit készül vásárolni, nemhogy nem árt, hanem egyenesen tanácsos utánaolvasni, hogy ismeretesek-e az adott növényről kutatási eredmények és amennyiben igen, kimutattak-e velük kapcsolatban egészségre ténylegesen ártalmas vagy akár csak gyaníthatóan káros hatásokat. Összegzésképpen elmondható, nem minden csak annyi, aminek elsőre mutatkozik. A természetes sem mindig csak egészséges! Tizenkét évbe is telhet a korallzátonyok teljes regenerálódása MTI-H(R A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után - állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói. A szakemberek a nyugat-csendesóceáni Palau vizeiben lévő korallzátonyokat vizsgálták, ezeket ugyanis 14 éven át nem érték jelentős természeti behatások, ami lehetővé tette a regenerálódásuk hosszú távú nyomon követését. „A koralltelepek világszerte pusztulnak az emberi behatás közvetlen eredményeként, ám a világ korallzátonyainak nagy részével ellentétben a palaui zátonyok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy több mint 14 éven át nem érte őket súlyos behatás” — mondta Marine Gouezo, a tanulmány vezető szerzője. 1998-ban a szigetország 315 korallzátonyát érintette a Csendesóceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenséggel összefüggő tömeges korallfehéredés, elpusztítva a virágállatok csaknem 50 százalékát. 2001-re a Palau körüli korallzátonyok több mint 80 százalékán mindössze 0-5 százalék között mozgott az Acropora korallnem képviselőinek aránya. Az Acropora fajok a legfontosabb zátonyalkotó koraitok közé tartoznak, vagyis kulcsfontosságú szerepet játszanak a kalcium-karbonát (mészkő) váz felépítésében. A palaui zátonyokat ezután nem érte jelentős természeti behatás egészen 2012—2013-ig, amikor két 5-ös erősségű szupertájfun söpört végig a térségben, elpusztítva a keleti zátonyok élő korallborításának nagyjából 60 százalékát. A kutatók megállapították, hogy bár a regenerálódás üteme eltérő volt az egyes korallcsoportok között, „a lárvák összekapcsolódása és a fiatal koraitok magas száma fontos tényezői voltak a gyorsan fejlődő Acroporák regenerálódásának”. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány szerint összességében nézve azokra a korallzátonyokra volt jellemző a gyors regenerálódás, amelyeknél megfelelő volt a virágállatok összekapcsolódása, magas volt a fiatal koraitok túlélési aránya, kis mértékben fordultak elő a zátonyokra ártalmas nagy méretű, „húsos” algák és magas volt a papagájhalfélék előfordulási aránya. Gouezo szerint a tanulmány eredményei felbecsülhetetlenek, hiszen világszerte egyre kiszámíthatatlanabbul jelentkeznek a különböző természeti katasztrófák. A világ korallzátonyai évek óta szenvednek a - nagyrészt a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, a környezetszennyezés és az óceánok savasodása által okozott - tömeges korallfehéredéstől, valamint a virágállatokat elpusztító ciklonoktól és a töviskoronás tengericsillagok invázióitól. Palau tavaly jelentette be, hogy a világon elsőként betiltja a fényvédőszerek használatát 2020-tól a korallzátonyai megvédése érdekében. 1998-ban a szigetország 315 korallzátonyát érintette a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenséggel összefüggő tömeges korallfehéredés, elpusztítva a virágállatok csaknem 50 százalékát (Fotó: Shutterstock)
