Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-21 / 44. szám

W ' 1 A llatfarm A hideggel szem­beni érzékeny­ség állatfajok szerint változó, amit figyelembe kell venni. Jó, ha az állattartók száraz, tiszta, vastagon almozott és huzatmentes pihenőhelyet, istállót biztosítanak az állata­iknak. A gazdasági és a háztáji állataink többsége állandó testhőmérsékletű, ezért a takarmányból felvett energia jelentős részét a testhőmér­sékletük fenntartására fordít­ják. Az ezen felüli energiákat a tömeggyarapodásra, a tejtermelésre, a tojásterme­lésre illetve a hasznosítási irányuknak megfelelően használják fel. A hideg idő­szakban fokozottabban kell figyelni a takarmányozásra, az istállóklíma és az egészsé­gi állapot fenntartására. TAKARMÁNYOZÁS A takarmány biztosítása a betakarítással és vásárlással kezdődik. A gondos állat­tartók a mennyiség mellett a minőségre, az állag meg­óvására és a tartaléktakar­mány biztosítására is ügyel­nek. A takarmányok fedetlen tárolása, az esős idény utáni gombásodás és a penésze­sedéi a kártevők megjele­nése akár 30-40%-os vesz­teséget is okozhat. A vegetációs időszakban megtermelt takarmányok tartósítása szárítással és er­jesztéssel kitűnő takarmány­alapot biztosít a gazdasági állatok részére. Az állomány teleltetése alatt a szemes ta­karmány etetése szinte elke­­. rülhetetlen. Tartós hidegben haszon­állataink takarmányhaszno­sítása csökken, nő az étvá­gyuk, többet kell enniük. Ha a takarmány már nem fedezi az étvágyukat és a szükség­leteiket, akkor bekövetkezik a termeléscsökkenés. Téli időszakban ajánlom a sza­badban tartott állatok napi takarmányadagját meg­emelni, ugyanis testhőmér­sékletük fenntartásához több energiát igényelnek. Ez fokozottan vonatkozik a be­teg, legyengült állatokra. ITATÁS Legnagyobb figyelmet a fiatal állatok, a borjak, a bá­rányok, a malacok, a gidák igényelnek. A megszületést és a tökéletes felszáradást 2019. Február KERTgsUDVAR Cl miatt. Az istállóban kialakított szellőzőnyílások és- szellőző­­ventillátorok segítségével jól megoldhatjuk ezt a gondot. A téli időszakban fontos biztosítani az istálló meg­világítását is, mert a vilá­gítási idő hossza és a fény erőssége serkentőleg hat a szaporítószervek működé­sére (tojástermelés, ellési időszak, ivarzás...). BETEGSÉGMECELŐZÉS Az egészséges állatok job­ban viselik a stresszhelyze­tet és a hideget, mint beteg társaik. Az egészség meg­tartásában a legnagyobb hangsúly a pervencióra, a megelőzésre esik - ezt vi­jr A TEL meg nem ért Haszonállataink életében a téli időszak komoly stresz­­szel jár. A zord hidegtől óvni kell őket, az állattartónak ezért komoly felelőssége és érdeke, hogy átteleltetésre szánt tenyészállatai a legkisebb elhullási veszteséggel és testtömegfogyással érjék meg a tavaszt. követően a föcstej (kolost­­rum) itatására kell nagy gon­dot fordítani. Mesterséges itatáskor az itatóvödörbe adagolt tejet elő kell melegí­teni, és a tej melegítésénél arra is gondolni kell, hogy a külső hideg hőmérsékleten a tej visszahűlhet. A hideg időszakban a leg­nagyobb problémák egyike a jó minőségű ivóvíz biztosí­tása. Gondot okozhat a víz­vezetékrendszer elfagyása, ideális megoldást a tempe­rált víz biztosítása jelent az állatok számára. Elengedhe­tetlen az itatók rendszeres ellenőrzése a folyamatos vízmozgás fenntartása ér­dekében. Ha a víz megfagy az itatóban, akkor az állatok nem tudnak eleget inni, ami a termelés csökkenéséhez, kiszáradáshoz és akár elhul­láshoz is vezethet. ISTÁLLÓZÁS Hidegben az állatok a nap nagy részében az istállóban vannak, ezért nélkülözhe­tetlen részükre a megfelelő istálló. Az istálló legyen dél­délkeleti fekvésű, napfényes, világos, ideális páratartalmú, védjen az időjárás viszon­tagságaitól. Fontos a gyako­ri almozás és szellőztetés. A nedves, huzatos, túlzsúfolt istállóban az állatok étvágy­talanok, rosszul értékesítik a takarmányt, fogékonyabbak a betegségekkel szemben, és több az elhullás. A nagy kapa­citású istállókban elhelyezett kevés állat pedig képtelen kifűteni a pihenőhelyet, ilyen esetben az állatok a zord hi­degtől nagyon szenvednek. Hőszabályozási képességü­ket állataink a számukra op­timális istálló-hőmérsékleten tudják kifejteni. Az optimális istálló-hőmérséklet Celsius­­fokban faj, hasznosítási típus és korcsoport szerint változó. ■ Szarvasmarha: a száraz hidéget jól tűri, fejőstehe­neknél 8-15°C, hízómarhák­nál 5-15°C, a tehénistálló­ban 8-10°C elegendő. ■ Sertés: a sertésólban 8-14°C, a hizlaldákban 16- 18°C, de a fiaztató malac­fészkében 32-35°C-ot kell biztosítani. ■ Tyúkok: a tojótyúkoknál 12-16°C, a növendékbarom­­fi-ólban 16-18°C, a napos­csibe-nevelőkben pár napig 33-35°C- ot kell fenntartani. ■ Juhok: anyajuhoknál 10- 12°C, az ellető hodályban 18-20 °C szükséges. Fontos szem előtt tartani az istálló levegőjének az össze­tételét is a fokozott ammó­nia, kénhidrogén képződése szabadtartásos tejtermelő gazdaságokban figyelnie kell arra is, hogy a fejőállás­ra való terelés során az utak csúszásmentesítve legyenek. Fejéskor az elő- és utófertőt­lenítőt melegen kell tartani. Ajánlatos olyan utófertőtlení­tőket alkalmazni, amelyek a fertőtlenítés mellett ápolják és védik a bimbók bőrét. Komoly gondot okozhat a gazdának a takarmánytáro­zó hómentesítése, valamint a fagyott takarmánycsomók eltávolítása is. A takarmány ki­adagolásakor javasolt növel­ni a kiosztott mennyiségét, hi­szen télen az állatoknak több energiára van szükségük, s ez fokozottan vonatkozik a beteg állatokra. A falközi silók megbontásakor is óvatosab­ban kell dolgozni, kisebb fo­gásokban javasolt lemarni a szükséges mennyiséget. ÁLLATGONDOZÓK TÉLEN Télen megnövekednek az üzemi költségek, nagyobb az eszközök iránti igény, ne­hezebb az állatokkal végzett munka. A gépek üzemelte­tésekor figyelni kell az üzem­anyag dermedésének gátlá­sára, a fagyálló biztosítására. A munkaadónak figyelnie kell arra, hogy a szabadtér­ben dolgozóknak ebédszü­netben fűtött pihenőhelyiség álljon a rendelkezésükre, és meleg italuklegyen. Mivel az állattartó telepek rendszerint a lakott területektől távo­labb találhatók, gyakran a dolgozók munkahelyre való utaztatását is meg kell szer­vezniük. A sikeresen átteleltetett állo­mány nagymértékben befo­lyásolja a következő eszten­dő gazdasági eredményeit. Gáspár Julianna Aliattenyésztő mérnök .« véget! taminokban, ásványi anya­gokban gazdag, teljes értékű takarmányok etetésével biz­tosíthatjuk a tavasz megér­kezéséig. A gyapjút termelő juhoknál nélkülözhetetlen a szelén pótlása. Elkerülhetet­len feladat a parazitamente­sítés, a csülök és a pata ápo­lása. Az állataink számára biztosított friss levegő, nap­fény, sártalanított kifutók, kin­ti jártatás is növeli az ellenálló képességet a betegségekkel szemben. Idegen állat vásár­lása esetén karanténozással, esetenként vakcinázással te­hetünk a legtöbbet. TOVÁBBI TEENDŐK A hosszú téli időszakban a gazdasági udvarban lévő közlekedési utak csúszás­mentességére is gondot kell fordítani, ezeket homokkal, fűrészporral, szalmaszecská­val lehet biztonságosan ke­zelni. A vegyszeres kezelés, a sózás a paták, a körmök és a talpfekélyek megbetegedésé­hez vezethet. A kötetlen vagy WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM

Next

/
Oldalképek
Tartalom