Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-20 / 43. szám

www.ujszo.com I 2019. február 20. KULTÚRA Játékon is születnek dalok Lemezbemutató koncertre készül az Arizona zenekar, hétfőn jelent meg új videóklipjuk Az Arizóna: Kovács Dodi, Gasparik Fecó, Sütöri Patrik, Lépes Gábor, Gasparik Maja (Fotó: Hören) BALOGH MÁRTA Az Arizóna januárban volt 10 éves. A dunaszerdahelyi pop­rock zenekar énekesnőjével, Gasparik Majával beszélgettünk a kezdetekről, dalokról, a készülő Xév című nagylemezről és a közelgő lemezbemutató koncertről. Feleség vagy, anya, műsorvezető a rádióban, hírolvasó a tévében és énekesnő, aki épp új lemezén dol­gozik, Hogyan győzöd mindezt? Ez az egyik kérdés, amit leggyak­rabban feltesznek nekem. Tinédzser­­korom óta saját lábamon állok, meg­szoktam, hogy egyszerre sok min­dennel foglalkozom. Valakiknek egy munka tölti ki az egész napjukat, he­tüket, nálunk még a munkán belül is munkamegosztás van. A férjemmel úgy oldjuk meg, hogy amikor ő dol­gozik, akkor én nem, ha pedig én dol­gozom, akkor ő vigyáz Zalánra, a kis­fiúnkra. Amikor pedig mindketten dolgozunk, például az új lemezen, akkor főként a húgom bújik a fővi­gyázó keresztanyuka szerepbe. A te­levíziós napokat, mikor híradózni megyek, egyelőre úgy oldjuk meg, hogy Zalánt is visszük magunkkal. Mesélj az Arizóna kezdeteiről. Kinek a fejéből pattant ki az ötlet, hogy zenekart alapítsatok? Tizenöt éves voltam, amikor kita­láltam, hogy zenekart szeretnék ala­pítani. Egy alkalommal énekeltem zenekarral, és annyira megfogott, hogy úgy éreztem, ezt akarom csi­nálni! Nagyon zöldfülűek voltunk, persze még most is van mit tanulni, van hova fejlődni, de gyakran emle­getjük azokat a laza és felhőtlen kez­deti éveket, amikor csak azzal törőd­tünk, hogy jól érezzük magunkat. Gasparik Fecó már gyakorlott zenész volt, több zenekarban játszott azelőtt, ő volt közülünk a legtapasztaltabb, így vált ő a banda motoijává, és egy­ben dalszerzőjévé, menedzserévé. Miért pont Arizóna? Esetleg jár­tatok már ott? Csak 1-2 éve kezdett foglalkoztat­ni a gondolat, hogy illő lenne, ha egy­szer elutaznánk oda, úgyhogy most már szerepel a bakancslistán. Ami pedig a zenekar nevét illeti, félévesek voltunk, amikor beneveztünk egy versenyre, de nevünk még nem volt. Beugrott az azonos nevű kávézó, ahol leraktuk a zenekar alapkövét. Mon­danám, hogy Arizonában jártam, és annyira megfogott, hogy a zeneka­romat is így neveztem el, de a való­ság ennél egyszerűbb. Sok zenekar nem éli túl a tag­cseréket. Nektek ez is sikerült, többször is. Van ennek valami tit­ka, hogyan lehet átvészelni a nehe­zebb időszakokat is? Nem ismerek a közelben még egy olyan zenekart, ahol ennyi tagcsere lett volna! Ezek nagyon nehéz idő­szakok. Mire összeszoktok, megcsi­náltok egy lemezt, megismerik a ta­gokat az emberek, addigra jön a bumm. Elkap az érzés, hogy megint hiába dolgoztál. Már tudjuk, hogy ez csak rövid távon igaz. Hosszú távon viszont előnyt tudtunk belőle ková­csolni. Gasparik Fecóval a kezdetek­től az Arizonához tartozunk, a har­madik „legöregebb” tagunk Sütöri Patrik, két éve csatlakozott Lépes Gábor, tavaly pedig Kovács Dodival gazdagodtunk. Sokféle témával foglalkoztok - komolyabbakkal és könnyedeb­bekkel egyaránt -, de a beteljesült szerelem csak a tavaly megjelent Egy című számotokban jött elő. A legtöbb zenekar a szerelmes dalok­ra épít. Ti miért vártatok ezzel? Pont ezért, mert sokan a szerelem­re építenek. Annyi téma foglalkozta­tott, hogy nem éreztük szükségét an­nak, hogy ilyen formában zenéljük meg a szerelmet, de két éve ennek is eljött az ideje. Major Esztert hívtuk segítségül a gondolatok szavakba ön­téséhez. 2013-ban Lombos Marci a Szürke és rózsaszín dalunkba azért belecsempészte a témát, bár ez egy más tematikájú dal. Hogyan születnek a dalaitok? Fecó fejéből, zongorájából, gitár­jából jönnek a dallamok. Mivel kis­fiúnknak már vannak zenélő játékai, így születtek már dallamok egy ze­nélő elefánt billentyűin, na és a kis pi­ros zongorán is. Nem viccelek! De­mót gyúr az elképzeléseiből, amit mindenki megkap, hogy szépen ma­gára szabhassa a dalt. Utána jön a dal­szöveg. Az új lemezen együtt dol­goztunk Lombos Marcival, Major Eszterrel, de én is írtam szövegeket Patrikkal. Ezt követi a stúdiózás, és ha úgy érezzük, hogy a dal megkívánja, akkor jön hozzá a videóklip! Március 29-én lesz az Xév lemezt bemutató nagykoncertetek Duna­­szerdahelyen. Mit lehet tudni erről a koncertről, készültök esetleg va­lamilyen meglepetéssel? Lesznek meglepetésvendégek, a lemezen egy rapformáció, a 307 mu­sic is közreműködik, de Sipos Dávid szaxofonjátéka sem hiányozhat az eseményről, valamint Bertók Tóth Kati, s ha minden igaz, Lombos Mar­ci is színpadra áll. Egyébként jóté­konysági koncert lesz, a bevételt egy családnak ajánljuk fel. Mik a zenekar tervei? Mindenképpen arra szeretnénk fó­kuszálni, hogy minél többen megis­­meijék az Xév lemezünket, és minél több helyen koncertezhessünk. Középpontban a bolygók Andrásy Tibor kiállításán Február 26-ig tekinthető meg Andrásy Tibor festőművész Agónia - eksztázis című kiállítása a Somorjai Városi Művelődési Központ Tallés Prohászka István kiállítótermében. Somorja. Andrásy Tibor 1932- ben született Tornaiján. A Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. Sokat utazott a világban, a bejárt he­lyeket meg is örökítette festménye­in. Művei egyebek mellett megta­lálhatók a dunaszerdahelyi Csalló­közi Múzeum és a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményében. Andrásy Tibor 1970 óta él Somorján. A festőművész most kiállított al­kotásain a nonfiguratív alap egészül ki fogalmi-tárgyi elemekkel, ábrák­kal. Az ábrázolás középpontjában az A legtöbb festményen motívumként jelen van a Mars, a Nap, a Hold, különféle bolygók, aszteroidák, a fekete lyuk (Képarchívum) égitestek, bolygók, a világegyetem, az úton levés, az emlékek állnak. A legtöbbjükön egyebek mellett a Mars, a Nap, a Hold, különféle boly­gók, aszteroidák, a fekete lyuk sze­repel. Ezek, a világegyetemben lévő égitestek szimbolizálhatják az éle­tet, az elmúlást, az agóniát - ahogy a kiállítás címe is utal rá - és az örök­kévalóságot. A művek címei is pesszimista érzetet keltenek, példá­ul Magányos bolygó, Sebzett boly­gó, Elhagyatott bolygó, Naplemen­te, Vízözön. A színhasználattal is ezt az érzést erősíti a festő - a fekete fe­lületek a komor, sötét űr képzetét keltik, a múlandóságot -, de ezt kontrasztba állítja a meleg színek­kel, a vörössel és a sárgával. Erre a Kontrasztok című alkotás a legjobb példa. A víz mint az egyik alapvető lételem is megjelenik a vásznakon, hangsúlyosan a Hullámzás és A fe­néken című, egymáshoz kapcsolódó műveken. (bm) RÖVIDEN Márairól ad elő Fried István Kassa. Pénteken, február 22-én Fried István irodalomtörténész, egyetemi tanár tart előadást Márai Sándor halálának 30. év­fordulója alkalmából az állandó Márai Sándor Emlékkiállítás helyszínén (Mészáros utca 35.). Fried a kassai születésű író munkásságának egyik legszak­avatottabb ismerője, Márai Sándor, a huszadik század ko­ronatanúja címmel tanulmány­­kötetet is írt róla. Ez nem csak a műveiről szól, hanem bemutatja a Márai Sándort ért szellemi ha­tásokat is, vagy - az emigráció éveiben - ezek fájó hiányát. A 16.30-kor kezdődő rendezvény moderátora Ötvös Anna törté­nész, aki Márai feleségéről, Lo­láról írt könyvet. (luk) A Queen is fellép az Oscar-gólán Los Angolas. Az Adam Lam­­berttel kiegészült Queen is zenél a 91. Oscar-gálán vasárnap este. Eddig ők voltak az utolsó kér­déses fellépők, mivel az eredeti filmdal kategóriában jelöltek mindegyikével leszerződött már egy-egy élő fellépésre az ame­rikai filmakadémia. A Bohém rapszódia - amely a zenekar né­hai énekese, Freddie Mercury életét dolgozta fel - összesen öt Oscar-jelölést kapott, a legjobb film díjára is esélyes. Adam Lambert, az az American Idol egykori sztárja 2009-ben éne­kelt először a Queen eredeti tagjai, Brian May és Roger Taylor társaságában, és 2012-től turnézott is az együttessel. John Deacon basszusgitárost nem ér­dekelte ez a projekt, és a film készítése körül sem bábásko­dott, ahol May és Tay lor társ­producerek voltak. (MTI, juk) Lehet, hogy Danny Boyle ötletet lopott Sydney. Egy ausztrál író, Nick Milligan sok hasonlóságot vél felfedezni saját, 2013-as regénye és Danny Boyle bemutatás előtt álló filmje, a Yesterday között. A filmben egy Jack nevű fiatal ze­nész balesetet szenved, miköz­ben az egész világon elmegy az áram. Amikor felébred, minden ugyanolyan, egy kivétellel: a Beatles sosem létezett. Saját da­laiként prezentálja a Beatles­­slágereket, és természetesen ha­talmas sikert arat velük. Milligan, aki látta a film előzetesét, arról beszélt a Guardiannek, hogy Enormity című regényében is Jacknek hívják a főhőst, aki egy másik, a Földhöz hasonló boly­gón ébred. Az ottaniak sok földi vívmányt nem ismernek, többek közt a Beatlest sem. A fiú szintén saját dalaiként adja elő a Lennon- McCartney szerzeményeket, majd lelkiismeret-fúrdalás gyötri emiatt. Milligan regénye 20 ezer példányban kelt el az Amazonon, és az író szerint sokkal sötétebb, nyomasztóbb, mint amilyennek a trailer alapján a film tűnik szá­mára. Milligan nem záija ki, hogy másnak is eszébe jutott ez az ötlet, de a további lépésekhez jogi segítséget fog kérni. (luk) I 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom