Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-19 / 42. szám

www.ujszo.com I 2019. február 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Tánc az erőszak ellen Még egyszer a Valentin-napról -BOLEMANT LILLA V-Day-amifebruár 14-én a Valentin-napot jelenti, 1998 óta a nők elleni erőszak felszámolásának szimbóluma is. Eve Ensler amerikai írónő, A va­gina monológok című, kultikussá vált könyvének megjelenése nyomán alakult ki a V-nap mozgalma, amely angolul még Violence Day, Victory Day, Vagina Day néven is ismert, és Egymilliárd nő ébredésének is neve­zik. Célja felhívni a figyelmet arra, hogy a világon minden harmadik nőt ér élete során erőszak, és hangosan tiltakozzon ez ellen. A Föld lakosságára lebontva ez éppen egymilliárd nőt jelent - ezért az Egymilliárd nő elnevezés -, értük táncol február 14-én minden évben a világ több mint 200 országában idős, fiatal, városban, falvakban, sport­csarnokban és a szabad ég alatt. A zeneszám (minden évben más) és a másképpen! koreográfia az interneten is elérhető, bárki megtanulhatja és eltáncolhatja, ezzel fejezve ki támogatását. A globális figyelemfelhívó akció mára mozgalommá vált, és különféle módon lehet csatlakozni az egész év folyamán. Akár egy színházi felol­vasóest formájában is, amellyel az egész történet huszonegy éve elkez­dődött, amikor Eve Ensler A vagina monológok című darabját először adták elő. A szöveg azt a kettős mér­cét érvényteleníti, miszerint kultú­ránkban a fallosz a hatalommal, a di­csőséggel egyenlő, míg a női nemi szerv szégyellnivaló, és nem illik a nevén nevezni. A darab megírására az írónőt valós beszélgetések inspirálták, célja az volt, hogy autentikus pozitív és ne­gatív női tapasztalatokat mutasson be az önmegismeréstől és a szexuális felszabadulástól a nemi erőszakig. Különböző korú és kulturális hátterű nők mesélnek a darabban vaginájuk­hoz való viszonyukról. Már az első előadások hatalmas sikert arattak, sztárok vállalták a szereplést, és minden alkalommal további történe­teket ismert meg a szerző, mert az előadások után több nő kereste meg, hogy a saját történetét elmondja. Eve Ensler azóta több könyvet írt e törté­netekből válogatva, amelyek meg­döbbentő tényekkel szolgálnak a női test kiszolgáltatottságáról. Magyar­­országon és Szlovákiában is bemu­tatták a darabot, szintén sztárszerep­lőkkel. A V-Day arra biztatja a nőket, hogy tudatosítsák: a testi épségük, a szabadságuk, az önrendelkezésük elidegeníthetetlen emberi joguk. A testükkel csak és kizárólag ők ren­delkeznek: a nemi erőszaknak, a nemiszerv-csonkításnak, a repro­duktívjogok csorbításának, a nemiszerv-plasztika veszélyes di­vatjának, az elkövetőmentegetésnek, az áldozathibáztatásnak, a nők és lánygyermekek minden típusú bán­talmazásának meg kell szűnnie! Ezért táncolt az idei Valentin­­napon is a világ. Szlovákia és Ma­gyarország nőjogi szervezetei is ak­tívan bekapcsolódnak, akár tánccal, akár felolvasóestekkel, beszélgeté­sekkel. A szerelmesek napján tehát arra is van lehetőség, hogy kifejezzük támogatásunkat azoknak, akiket gyakran éppen a hozzájuk legköze­lebb állók bántalmaznak. Allyally, fojt. köv? Kunhalmi Ágnes (balra) mintha azt mondaná, hogy de igenis ellipszilon, pedig nem. Kellemetlen he­lyesírási hibával indult tegnap a magyar ellenzék tiltakozó akciója - a fojtani szót nem sikerült helyesen leírni. Kun­halmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó egy-egy papírlappal érkezett az Országgyűlés mentelmi bizottsága ülésére, amely több ellenzéki képviselő megbírságolásáról tárgyalt. (MTi-feivétei) Májusban is szavazunk MÓZES SZABOLCS A márciusi államföválasztásnak erősebb a sajtója, ám magyar szempontból a májusi EP-választásnak komolyabb tétje lesz. Idén háromszor szavazhatunk és kétszer választunk. Az ál­­lamföválasztás két fordulója az idei csúcs: nekünk sem mind­egy, milyen elnökünk lesz a következő öt évben. Smeres, „rendszerelle­nes”, vagy jobboldali? Ám ennek a két körnek az árnyékában május végén újabb választásra kerül sor, amelyen eséllyel indulnak magyar jelöltek - akik a magyar ügyeket is meg tudják jeleníteni az összeurópai fórumon. Az MKP egy hete, a Híd most hétvégén véglegesítette EP-választási listáját. Az európai parlamenti választás több szempontból is specifikus. Országos, listás szavazás, 5%-os bejutási küszöbbel - ebben a hazai parla­menti választás leképezése. Am a hagyományosan alacsony részvétel és a „messzi ügy” átrajzolja az erőviszonyokat. A választás így leginkább a stabil táborral rendelkező pártoknak kedvez, sikerük pedig a tematizálás mellett nagyban függ a mozgósítástól. A déli járásokra az utóbbi tíz évben jellemző csökkenő szavazókedv mellett is ebben sikeresek voltak a ma­gyarjelöltek eddig. Tíz éve a szakadás előtt álló MKP 11,3%-kal két man­dátumot szerzett, öt éve pedig e két képviselői helyen megosztozott a Híd és az MKP. Sőt, utóbbi 6,5%-a az évtized legjobb listás eredménye volt a párt részéről, és csak pár ezer voks hiányzott ahhoz, hogy elcsípjen még egy mandátumot. Most hasonló ambíciókkal indul az MKP és a Híd, a korábbi eredmé­nyek optimizmusra is adhatnak okot, ám nehéz kiszámítani az esélyeket. Öt éve rekordalacsony, 13%-os országos részvételnél sikerült ezt az ered­ményt elérni, de egyáltalán nem biztos, hogy idén is ilyen alacsony, vagy még kisebb lesz a szavazókedv. Márpedig az országos alacsony részvétel a siker kulcsa a két párt számára - ám ez az, amire nincs hatásuk, legfeljebb a saját táboruk mozgósítására. Teljesen kiszámíthatatlan, hogyan fog hatni a márciusi elnökválasztás a májusi részvételre: akik most elmennek, azok májusban „pihennek”, vagy fordítva, felvillanyozódnak az újabb válasz­tási lehetőségtől? Mik lesznek az EP-választás témái? Mindenki rávetíti a hazai ügyeket - ahogy eddig is -, vagy a migráció, esetleg a további integ­­ráció/központosítás lesz a fókuszban? Ha igen, ez kiknek fog kedvezni? Egy sor olyan kérdés, amelyre felelős választ még nem lehet találni. Ä két párt listáját átfutva elmondható, mind az MKP, mind a Híd igye­kezett biztosra menni: a listákat az eddigi EP-képviselők vezetik. Ez az MKP-nál meglepetés, eredetileg belső csata volt kilátásban Csáky Pál és Berényi József között, végül utóbbi magától kérte a második helyet. A Hídban 2014-gyel szemben egy fajsúlyosabb név maradt, Nagy József pozícióját csak az alacsony mozgósítás veszélyeztetheti. És pont ez lehet a Híd egyik gyengéje. Öt éve a listavezető Simon Zsolt és a második helyről őt ostromló kihívója, Nagy József kemény csatát vívott, a két jelölt inten­zív egyéni kampánya pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Híd egy­általán megugoija a bejutási küszöböt (5,8%). A belső rivalizálás ezúttal az MKP listáját segítheti, már ha Csáky és Berényi is masszív egyéni kam­pányt fog vinni. Öt éve az EP-választás „félidős” volt a hazai parlamenti ciklushoz képest, most viszont a 2020-as parlamenti választási kampány nagy nyitánya lesz a májusi szavazás. Egy utolsó, ám elnagyolt felmérés az erőviszonyokról, amely alapján a pártok még egyszer átgondolhatják, ho­gyan futnak neki a 2020-as nagy meccsnek. FIGYELŐ Újra összefirkáltók az Ady líceumot Ismét román nacionalista felira­tokat firkáltak a bukaresti, magyar tannyelvű Ady Endre Lícium ke­rítésére, az „aláírás” szerint a Di­namo klub szurkolói. Az inci­densről a Maszol.ro hírportál szá­molt be, a közzétett fotókon az „Erdély egy roman fold”, és a „Női suntem romani, női suntem aici pe veci stapani” (Románok vagyunk, e föld urai mindörökké mi vagyunk) felirat látható. Trif Olga, a líceum igazgatója el­mondta, hogy feljelentést tett a rendőrségen, és a firkákat azonnal eltüntették. Az elkövetők náci horogkeresztet és a Dinamo jelét és felfestették a kerítésre. (MTI) Az izraeli miniszterelnök udvarol a visegrádi lázadóknak Bár a tegnapi csúcstalálkozó a lengyel-izraeli vita miatt végül elmaradt, de a folyamat, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök keresi a közép-európai országok kegyeit, jól megfigyelhető. Udvarlás az EU lázadóinak cím­mel harangozta be a visegrádi négyek Jeruzsálembe tervezett látogatását a Le Monde francia lap. Netanjahunak úgy sikerült szoros viszonyt kialakí­tania a négy közép-európai állammal, hogy háttérbe tudta tolni a vitás kér­déseket: az emlékezéspolitika érzé­keny kérdéseit és az idegengyűlölet erősödését. Ennek egyik jelképe, hogy Budapesten február 9-én bün­tetlenül masírozhatott háromezer neonáci. A lengyel és a magyar kor­mány olyan identitáspolitikát képvi­sel, amely a második világháború történetét nacionalista módon úja át, és abban a magyarok, illetve a len­gyelek kizárólag hősként vagy áldo­zatként jelenhetnek meg. Yehuda Bauer, a téma egyik leg­elismertebb izraeli szakértője szerint „Magyarország és Lengyelország is elismeri, hogy volt holokauszt, sze­retik a zsidókat, múzeumokat és szobrokat állítanak nekik, szépen be­szélnek róluk. Ugyanakkor torzítják a történelmet, a megtörtént dolgokat”. Netanjahu a V4-eket trójai faló­ként használja az Európai Unió működésének akadályozására, amelynek konszenzusra van szüksé­ge mindén döntéshez. Az izraeli mi­niszterelnök szemében ugyanis az EU ellenséges vele szemben és ragasz­kodik a palesztin konfliktus megol­dásának „hagyományos paramétere­ihez”. Az EU elítéli a zsidó telepek bővítését és ellenzi Jeruzsálem elis­merését Izrael fővárosaként. A V4-ek azt gondolják, hogy Wa­shingtonba Jeruzsálemen át vezet az út: Orbán Viktornak az a stratégiája, hogy hajóban van a zsidó állammal, gyorsabban célt ér az amerikai ad- ; minisztrációnál. És a Soros elleni j kampány miatti, antiszemitizmusra vonatkozó vádak ellensúlyozása ér­­de kében is jó viszonyt kell ápolnia a magyar kormánynak Izraellel. A The New York Times szerint az : izraeli miniszterelnök 2017 óta igyekszik elnyerni a visegrádi orszá­gok kegyeit, hogy hasznot húzzon a köztük és az EU között fennálló né­zetkülönbségekből. Netanjahu erőfeszítései a V4-eknél eredményre is vezettek: amikor az Egyesült Államok tavaly májusban magára haragította a nemzetközi kö­zösség nagy részét az amerikai nagy­­követség Jeruzsálembe helyezésével, Magyarország és Csehország (Ro­mániával kiegészülve) megakadá­lyozta, hogy az EU közleményben ítélje el Washington döntését. Netan­jahunak annál jobb, minél több olyan embert képes találni, akinek elege van az uniós politikai fősodor által diktált politikából, és akik hajlandók őt tak­tikai megfontolásokból támogatni, még ha csak azért is, hogy bosszant­sák a többi uniós tagot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom