Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-18 / 41. szám
2 I KÖZÉLET 2019. február 18. I www.ujszo.com Jobban bízunk az EU-ban A lakosság 4896-a tart a bevándorlóktól, 23% a terrorizmustól fél CZÍMER GÁBOR Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az EU egészében növekedett azoknak a száma, akik pozitívan értékelik az uniót. Szlovákiában azonban stagnál az EU-ért lelkesedők száma. A tagországok lakosságának 42 százaléka bízik az unióban, Szlovákia polgárainak pedig 43 százaléka gondolja ugyanezt. Általában véve az Európai Bizottságban a megkérdezettek 43 százaléka, az Európai Parlamentben pedig 46 százaléka bízik meg. A közös valuta, vagyis az euró iránti bizalom rekordmagasságot ért el, az eurozóna lakosságának 75 százaléka támogatja a közös fizetőeszközt. Migrációs veszélyforrás Az unióban a legtöbben, 40 százaléknyian, a bevándorlástól tartanak, 20 százalék pedig a terrorizmust érzékeli a legnagyobb veszélyforrásnak. A szlovákiai lakosság is hasonlóan vélekedik, nálunk a polgárok 48 százaléka gondolja, hogy a bevándorlás jelenti a legnagyobb veszélyt és 23 százalék a terrorizmusról gondolja ugyanezt. A kutatásból kiderül, hogy Szlovákia polgárainak az unió elsősorban az utazás és a tanulás szabadságát jelenti (56 százalék). A lakosság 74 százaléka gondolja úgy, hogy az EU egy modem intézmény, 69 százalék értékeli demokratikusnak. Szlovákia lakosságának pedig 77 százaléka érzi magát egyben Európa polgárának is. Kormány és rendőrség Szlovákia belső, aktuális állapotait a lakosság 47 százaléka értékelte pozitívan. Ez az előző méréshez képest jelentős növekedést jelent, hiszen 2018 tavaszán csak 28 százalék gondolta úgy, hogy jó irányba tartanak a dolgok az országban. Arra a kérdésre, hogy mit tartanak az ország legnagyobb problémájának, a szlovákiai megkérdezettek 37 százaléka az áremelkedést, 34 százalék pedig az egészségügyi és szociális biztonságot jelölte meg. 55 százalék úgy vélekedett, hogy a következő egy évben az ország általános helyzete nem változik meg. Márciusban a kormányban a megkérdezettek 21 százaléka bízott meg, novemberben ez az arány már 32 százalékos volt. A legszavahihetőbb intézmény továbbra is a hadsereg, amelyben a megkérdezettek 59 százaléka bízik. A Kuciak-gyilkosság után márciusban csak az emberek 38 százaléka bízott a rendőrségben, novemberben pedig már 45 százalékuk, vagyis a tavaly kinevezett Milan Lucansky országos rendőrfőkapitány javított a testület megítélésén. „A tavaly februári események nagy szerepet játszottak a rendőrség iránti bizalom csökkenésében, a viszonylag sikeres nyomozás és a gyanúsítottak elfogása pedig részben visszaállította ezt a bizalmat” - mondta Pavol Babos politológus a felmérés margójára. Nem tanítja az iskola a hírek világát ÖSSZEFOGLALÓ Az oktatási rendszer is negatívan hat a fiatalok mádiafogyasztási szokásaira, derük ki a Szlovák Ifjúsági Tanács (RMS) civil szervezet által készített felmérésből. Az RMS szerint a felmérés rámutatott, hogy mennyire fontos lenne a fiatalokat kellőképpen tájékoztatni az internetes források megbízhatóságáról és az adatok hitelességének megítéléséről. „A médiának hatalmas szerepe van a fiatalok véleményformálásában. Idén ez különösen fontos, hiszen közeledik az elnökválasztás és az európai parlamenti választás is” - közölte Katarina Cavojská, az ifjúsági szervezet elemzője. Szerinte az oktatásban elhanyagolják a fiatalok médiaműveltségét. Az iskola túl szürke Hizsnyai Tóth Ildikó egyetemi oktató szerint a középiskolák túlságosan elméleti jellegűek, a diákok sokszor nagyon személytelennek érzik az oktatást, hiszen az nem reagál a körülöttük lévő világ eseményeire. „A rádiós pályafutásom során több interjút is készítettem középiskolai tanárokkal, magyar és szlovák nyelv szakosokkal egyaránt. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbbjük a tantervvel küszködik. Előírják, hogy mit kell év végéig megtanítaniuk ahhoz, hogy a diákok képesek legyenek teljesíteni a szintmérő teszteket, hogy leérettségizzenek, és felvegyék őket az egyetemekre. Nagyon kevés tanártól hallottam, hogy például újságot vinne be az órára, hogy a tananyag helyett az aktuális közéleti problémákkal foglalkozzanak” - magyarázta lapunknak az oktató. Hozzátette, hogy sok iskola a kommunikációs eszközök használatához is negatívan viszonyul. „Ha a szülőktől nem tanulják meg, hogy hogyan tájékozódjanak, akkor marad a telefon, a tablet és a többi technikai vívmány, amit a fiatalok használnak. Sok iskolában azonban tilos ezeket használni. így mi marad a gyereknek? Saját maga kezd el keresgélni a különböző médiák felületein. így találnak rá a biogokra, melyek általában könnyen fogyasztható szövegeket kínálnak” - mondta Hizsnyai. Pártok szerint A kutatásban pártszimpátia alapján is vizsgálták, a médiafogyasztási szokásokat. Kiderült, hogy a hagyományos pártok, mint például a KDH, a Smer, vagy az MKP választói, de a Sme rodina szavazói is nagymértékben bíznak a kereskedelmi és közszolgálati televíziókban. Az MKP, az SNS és az OEaNO szimpatizánsai pedig mind közül a legnagyobb mértékben tájékozódnak a nyomtatott sajtóból. A KDH, a Híd, az OEaNO és a Progresszív Szlovákia fiatal választói olyan internetes médiumokat részesítenek előnyben, amelyeknek nyomtatott változata is van. Michal Povazan, az RMS munkatársa szerint ez az adott lap nevének ismertsége miatt lehet. A Kotlebaféle ESNS fiatal szimpatizánsai ugyanakkor éppen ezekben a bejáratott lapokban nem bíznak. Povazan szerint a vezércentrikus pártok szimpatizánsaira jellemző, hogy Facebookon vagy blogokból táj ékozódnak. (n a r, ez) A fiatalok tájékozódási felületei 1. Személyes blogok 93 2. A nyomtatott sajtótermékek online változatai 90 3. Bejegyzések a közösségi médiákon 83 4. A közszolgálati televfziós csatornák hírei 80 5. A közösségi médián keresztül követett sajtótermékek hírei 78 6. Kereskedelmi csatornák hírei 76 7. Nyomtatott sajtótermékek 70 8. A közszolgálati rádió hírműsorai 69 9. Kizárólag interneten működő hírportálok 66 10. Kereskedelmi rádiók hírei 65 11. Egy adott témára szakosodott nyomtatott sajtótermékek 56 12. Bulvárlapok 56 13. Wikipédia és egyéb internetes projektek 54 * Forrás: Szlovák Ifjúsági Tanács (RMS) A Híd listáját Nagy József vezeti, az X-faktoros Ricco a 13. Caputová Mistrík ellen? ÖSSZEFOGLALÓ A köztársaságielnök-jelöltek támogatottsága ÖSSZEFOGLALÓ A hétvégén tartotta országos tanácsát a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ás a Híd is. Mindkát párt bemutatta, kiket indít a május 25-ei EP- választáson. Pozsony. A Híd listáját a jelenleg is EP-képviselő Nagy József vezeti majd. A második hely Norbert Kurilla környezetvédelmi államtitkáré, aki korábban Szlovákia európai parlamenti állandó képviseleténél dolgozott. A listán helyet kapott még Xgócs Attila, Fülek polgármestere, Nagy József (TASR-fotó) Burdiga Pál, Rozsnyó korábbi polgármestere, de Richard „Ricco” Sárközi is, aki a roma kisebbség képviselője, illetve mozgáskorlátozott. Ricco a magyarországi X-Faktor tehetségkutató műsor győztese is egyben. Nagy elmondta, az EP-ben céljuk, hogy olyan közös intézményeket hozzanak létre, amelyek a biztonságot szolgálják. „Ilyen például az európai ügyészség” - tette hozzá. A KDH EP-listáját a jelenleg is uniós mandátumát töltő Ivan Stefanec vezeti, a második hely Miriam Lexmanné, aki a Nemzetközi Republikánus Intézet európai irodájának igazgatója. „Azzal vágunk neki az EP-választásoknak, hogy két uniós mandátumot szeretnénk szerezni” -jelentette ki Stefanec. A párt listájának utolsó, 14. helyén szerepel Ján Figef, a párt egykori elnöke, (czg) Pozsony. Robert Mistrík a hétvégén kijelentette, ha nem lesz sikeres az államfőválasztáson, akkor sem tervezi, hogy bekapcsolódik a pártpolitikába. Ellenben ugyancsak ellenzéki kihívója, Zuzana Caputová arról beszélt, ha nem választják őt köztársaságielnökké, akkor nem zárja ki, hogy a Progresszív Szlovákia listáját vezetné a következő parlamenti választásokon. Mistrík azzal vádolta az egyik televíziós vitaműsorban Caputovát, hogy ellene kampányol, de ezt Caputová elutasította. Mistrík az interneten érzékelte a negatív kampányt, a hírek az ő „túlságosan drága kampányára” figyelmeztettek. (cz.TASR) Marói Sefóovií 19,7 Robert Mistrík 18,2 Zuzana Öaputová 17,4 Stefan Harabin 12,1 Marian Kotleba 8,2 Bugár Béla 6,5 Milan Krajniak 5,6 Eduard Chmelár 3,5 Frantiáek Mikloáko 2,9 Martin Dafio 2,3 Menyhárt József 1,4 Ivan Zuzula 1,4 Róbert Svec 0,6 Juraj Zábojník 0,5 • Forrás: AKO Luőansky javított a rendőrség megítélésén (TASR-feivétei)
