Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-15 / 39. szám

4 I RÉGIÓ 2019. február 15.1 www.ujszo.com Okostérkép a múzeumban DUNASZERDAHELY Sok világváros múzeumához hasonlóan a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum is interaktív lett. Az intelligens térkép a láto­gatók kedvence lett. A múzeum feltöltötte Dunaszerdahely régi, század eleji térképét is, így a kép­ernyőn elég bejelölni azt a helyet, amelyről több információt szeret­nénk megtudni, és máris megjele­nik például, hogy a valamikori Tyúkpiac helyén most a Lidi üz­letház áll. „Először a londoni múzeumok­ban találkoztam interaktív megje­lenítéssel, azóta régi vágyam volt, hogy a mi múzeumunkban is le­gyen okostérkép” - mondta Nagy Iván, a múzeum kurátora. A tech­nikai berendezést pályázat útján elnyert pénzből vették, a Művé­szeti Alaptól 2000 eurót kaptak. A folytatásban fokozatosan új prog­ramokat is terveznek, ezekre szin­tén pályázni szeretnének. „Ez hosszú távú projekt, hiszen az ilyen szoftverekben sok a variációs le­hetőség. A mi múzeumunk első körben a régi városi fényképeket tölti fel, hogy a látogatók össze tudják hasonlítani a régit és az újat, de akár egy egész fdmes történetet is fel lehet tölteni az egyes épüle­tekhez vagy helyekhez. Ahogyan gyarapodnak a régi felvételek, tér­képek, ezeket szinkronizáljuk, és idővel bebarangolhatok lesznek a száz évvel ezelőtti utcák, sőt, egyes * 21 Egy a sok feltöltött régi képeslap közül, amelyen a templom látható (A múzeum archívuma) épületek is. A fotók mellé szöve­ges információkat is feltöltünk” - magyarázta a kurátor. A tervek közt szerepel az is, hogy a szol­gáltatás később applikációként az interneten is elérhető legyen, (sk) Pedagógiai napok a digitalizáció jegyében Az „Innováció és digitalizáció a 21. században” vezértéma köré épül a február 18-án, hétfőn 14 órakor kezdődő, és egy héten át zajló 24. Komáromi Pedagógiai Napok rendezvénysorozat. A kö­zel negyedszázados múltra vissza­tekintő esemény, amelynek fő­szervezője az SZMPSZ Komáro­mi Területi Választmánya, a régió legrangosabb szakmai találkozója, melyre évente több száz pedagó­gus érkezik. Az ünnepi megnyitó helyszíne már hagyományosan a Duna Men­te Múzeum. Prievara Tibor, a di­gitális oktatás nagykövete, az EL­TE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának tanára nyitóelő­adásában a digitális pedagógiában rejlő kihívásokról és lehetőségek­ről beszél. A búcsi Katona Mihály Alapiskola diákjai Henzel György pedagógus vezetésével Makerek a Digitális FaBrikáló műhelyben címmel tartanak bemutatót. A szakmai előadások, tréningek, mintaórák, mesterkurzus mellett a szervezők több olyan programot is AJÁNLÓ Február 16. (szombat) Nádszeg -17.00: Másfél óra pi­henő - a Vezekényi Görbetükör vidám műsora a helyi kultúrház­­ban. Komárom-19.00: Sándor György: Orömkönny(v)eim — a legendás humorista előadása a Tátra moziban. beiktattak, amelyek hasznosak, érdekesek lehetnek a gyakorló szülők és a széles nyilvánosság számára is. Ilyen például a sajátos nevelési igényű gyerekek helyze­téről és a számukra igényelhető se­gítségről kedden .16 órakor kezdő­dő előadás, amelyen Melecski Jú­lia gyógypedagógussal és Bartha­­los Réka konduktorral, pszicholó­gussal találkozhatnak az érdeklő­dők; helyszín a Felvidéki Pedagó­gusok Háza. Itt tartják pénteken Stirber Lajos nyugalmazott peda­gógus, karnagy Minden, ami ne­velés 2. című könyvének bemuta­tóját, a szerzővel Vörös Mária be­szélget. Csütörtökön 14 órától a Jókai Mór Alapiskolában Varga Tamás, Cetneky Tamás és Kürti Zsolt tart élménybeszámolót Ja­pánról, 18 órától pedig a Duna Menti Múzeumban Bartók emlék­estre váiják a közönséget. A 24. Komáromi Pedagógiai Napok szombaton, a budapesti Pedagó­gus Expóra szervezett egész napos szakmai tanulmányúnál zárul. A www.szmpsz.sk holnapon olvas­ható a részletes program. (vkm) Február 19. (kedd) Komárom-18.00: Kikötő Pol­gári Szalon: beszélgetés Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondóval, Berecz István Örökös Aranysarkantyús táncos­sal a Rév - Magyar Kultúra Házá­ban; házigazda: Bödők Gergely történész, a Clio Intézet munka­társa. Nem elég a fekvőrendőr Ajelenlegí megoldás számtalan probléma forrása (A szerző felvétele) GULYÁSZSUZSANNA Fekvőrendőrrel, kátyúzással, tiltótáblákkal próbálják eny­híteni a forgalmi káoszt a pár­kányi Szent István utcában. eseeei Nem maradéktalan a párkányi Szent István utca lakosainak öröme, akik a közelmúltban panaszlevéllel fordultak a város polgármesteréhez és a képviselőkhöz. A levélben az utca számtalan közlekedési problé­májára hívták fel a figyelmet. Ugyan a város pótolta a megron­gálódott fekvőrendőrt az utca egyik legkritikusabb gyalogosátkelőjénél, elkezdték a kátyúzást is, fokozták a rendőri jelenlétet és hamarosan kike­rülnek a kamionok behajtását tiltó táblák, de az egyik legnagyobb prob­lémát mégsem sikerült orvosolni. Régi probléma „A panaszlevélben - amit közel öt­­venen írtak alá - a forgalomlassító ki­helyezése és az útburkolat javítása mellett a sebességkorlátozó táblák kihelyezését is kértük. Az egyik leg­nagyobb gond ugyanis az, hogy az autósok nem veszik figyelembe az útviszonyokat. A hepehupás úton gyakran még az ötvenes sebességha­tárt sem tartják be, amivel a gyalo­gosokat és a kerékpárosokat is veszé­lyeztetik” - magyarázta Zsitva Ro­zália, aki a panaszlevél megírása előtt több alkalommal járt a városi hiva­talban és a rendőrségen, hogy felhív­ja a figyelmet az áldatlan állapotra. Égető gondok A belvárost és a papírgyárat összekötő Szent István utca a város egyik legforgalmasabb útja. Renge­teg személyautó, autóbusz és meg­rakott teherautó halad át rajta. A ká­tyúk, a repedések, a megsüllyedt csatomafedők, illetve esővíz-elve­zetők és az út mentén parkoló autók nemcsak a sofőröknek okoznak gon­dot, hanem a kerékpárosoknak is. Az út menti hepehupás járdák is baleset­­veszélyesek. Az iskolába tartó gye­rekek fokozott veszélynek vannak kitéve. Az utca forgalmi rendje sem szerencsés. Bár a helyiek már meg­szokták, a turistákat megzavarja és fejcsóválva veszik tudomásul, hogy egy részén egyirányú a forgalom, te­hát a gyár irányából a belvárost gép­kocsival a Szent István utcán nem le­het megközelíteni. Fóktelen száguldás „Reggel fél öttől este fél tízig ha­talmas a forgalom. A Nánai útjaví­tása miatt az utóbbi hónapokban megnőtt a kamionok száma is. Sú­lyuktól nemcsak a katasztrofális út­burkolat állapota lett kritikus, ha­nem a házunk fala is megrepedt. Né­hány hónapja tataroztuk, de máris új repedések alakultak ki rajta” - ma­gyarázta könnyekkel szemében Zsitva Rozália. Volt, hogy önkölt­ségen töltötték fel a házuk előtt ék­telenkedő kátyút. Örül annak, hogy a panaszlevél és Vitkó Andrea (Híd) testületi interpellációja nyomán a város pótolta a megrongálódott for­­galomlassítót, fokozta a rendőri je­lenlétet, és elkezdték a kátyúzást, de a lakosok szerint a negyvenes se­bességhatár bevezetése nélkül az intézkedések nem lesznek effektí­­vek. „Ha az autósok meglátják a rendőröket, nem kerülik ki a forga­­lomlassítót, betartják a sebességha­tárt is. Ha nincs ellenőrzés, a több­ség végigszáguld az utcán” - állítja Zsitváné. Próbálják orvosolni Dudás Ágnestől, a városi hivatal szóvivőjétől megtudtuk, az út kar­bantartása a város feladata. „Teljes rekonstrukciója még nem merült fel, így nem készült sem tanulmány, sem költségvetés ” - közölte a szóvivő. Az utat kátyúzással szeretnék biztonsá­gosabbá tenni. „Az aszfaltkeverő cé­gek télen nem üzemelnek. Télen csak ideiglenes kátyúzás végezhető el úgynevezett hideg aszfalttal. A téli karbantartás és gépi úttisztítás után a kátyúzást erre szakosodott külső cég­gel végeztetjük, mivel ehhez speciá­lis gépekre és meleg aszfaltra van szükség” - tájékoztatta lapunkat a hi­vatal sajtóreferense. A kátyúzást idén márciusban, illetve áprilisban szeret­nék elvégeztetni. A kamionok behaj­tását tiltó táblákkal szeretnék meg­akadályozni. „Ezek a táblák a Nánai úti és a COOP bevásárlóközpontnál levő körforgalomba kerülnének. Mi­vel a körforgalmak és az első osztá­lyú utak az államhoz tartoznak, a táb­lák kihelyezését a Szlovák Útkezelő Vállalatnál, a járási hivatal közleke­dési osztályán és a járási közlekedési felügyeletnél is engedélyeztetni kell. S bár ezen körforgalmak a Szlovák Útkezelő Vállalathoz tartoznak, a táblák kihelyezését a városnak kell kifizetnie” - magyarázta. Sebesség­­korlátozó táblákról nem esett szó. Párkányban nem a Szent István utca az egyetlen, amely felújításra szorul. „Javításukat kátyúzással oldjuk. Az úthálózat teljes körű felújítását a vá­ros komplex módon, a beruházási terv keretében szeremé megoldani. Ehhez projektdokumentációt kell készíteni, ezt az engedélyeztetés követi” - fo­galmazott a szóvivő. Kelet varázsa kisfílmeken NÉMETI RÓBERT Imázsfilmekkel hívnák fel a figyelmet a Bódva-völgyi községekre. Dokumentumfilm jellegű rövid imázsfilmekkel mutatná be egy Kas­sához közeli stáb a Bódva-völgye te­lepüléseit. A községek természeti szépségeire, emlékműveire és külön­leges varázsára szeretnék felhívni a figyelmet. Bankó Tamás, a Szepsi Városi Te­levíziót működtető filmstúdió társtu­lajdonosa elmondta, az ötlet 2016-ban vetődött fel, amikor a Szepsihez kö­zeli Jánokról készitettek rövidfilmet. „Ez a film inspirált bennünket arra, hogy megfontoljuk egy olyan projekt elindítását, amellyel évente néhány Bódva-völgyi települést mutatnánk be. Az imázsfilmekkel szeretnénk felhívni a figyelmet a térségben ta­lálható községekre és az ottani érté­kekre” - nyilatkozta Bankó Tamás. A cél egy vendégcsalogató kép kiala­kítása, amely hűen mutatja be a jelen és a múlt értékeit. Bankó úgy véli, hogy a turizmus a Bódva-völgyében hatalmas lehetőségeket rejt magában, de nincs kihasználva. „A környék te­le van természeti látnivalókkal, tör­ténelmi emlékhelyekkel és emlékek­kel, melyek propagálása és bemuta­tása fontos. Szeretnénk folytami a fil­mek készítését és a többi Bódva­­völgyi település bemutatását” - ma­gyarázta Bankó. Tavaly elkészítették Debrőd imázsfilmjét, mely két perc­ben, gazdag tartalommal mutatja be a kis település történelmét és büszke­ségeit. „Egy ilyen rövidfilm nagy se­gítség az itteni településeknek. Deb­rőd hímeve Szent László legendájá­nak köszönhetően egyre jobban ter­jed” - nyilatkozta Gergely Papp Ad­­rianna, Debrőd polgármestere. Ha a stábnak sikerül elég támogatást sze­rezni, az imázsfilmeket szlovák, an­gol, német nyelven is elkészítenék. „A projekt legnagyobb kihívása a Szádelői-völgy dokumentálása és bemutatása” - zárta Bankó Tamás. A debrődl imázsfilm a falu lélegzetelállító tűzoltószertárát is bemutatja (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom