Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-14 / 38. szám
KÖZÉLET 2 I 2019. február 14.1 www.ujszo.com Babos: Nincs koalíciós válság Pavol Babos elemző szerint nem lehet kizárni, hogy a bírójelöltek körüli helyzetet Robert Fico irányítja (TASR-felvétel) IBOS EMESE Egyezséget lát a keddi alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás mögött az elemző, aki szerint ma valószínűleg a koalíció megválaszt néhány alkotmánybíró-bírójelöltet. Hogyan értékeli az alkotmánybíró-jelöltekről szóló keddi szavazást? Úgy vélem, hogy ez nagyon felelőtlen húzás volt a kormánykoalíció részéről, főleg ha ez oda vezet, hogy nem töltik fel a távozó bírók helyét és megbénul az Alkotmánybíróság, hiszen a négy bíró, aki marad, különböző szenátusokban dolgozik. A másik megjegyzésem az, hogy amikor a koalíciós partnerek arról beszéltek, nincs egyezség a jelöltekről, és hogy a képviselők szabad kezet kapnak, minimálisan az SNS lépése azt jelzi, hogy legalább a Smer és az SNS között mégis volt valamilyen egyezség. Nem tudom másképpen megmagyarázni azt, hogy az SNS-es képviselők nem szavaztak, minthogy megállapodtak a Smerrel. Az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás körül kialakult helyzet fényében ön szerint beszélhetünk koalíciós válságról? Én egyelőre nem beszélnék válságról, a jelenlegi helyzet ugyanis egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábbi krízishelyzetekben tapasztaltunk, amikor az egyik koalíciós partner a távozással fenyegetett. Ráadásul Robert Fico konkrétan megnevezte, mit tartana a koalíciós szerződés felrúgásának. Azt, ha a Híd összefog az ellenzékkel, ha közösen megszavazzák a jelölteket, erre RÖVIDEN Grendel távozik a Nova éléről Pozsony. Grendel Gábor távozik a Nova mozgalom elnöki pozíciójából. Döntésének okai a párton belüli eltérő stratégiai elképzelések voltak. Grendel szerint a mozgalomban sokan vannak, akik méltóképpen tudnák közvetíteni azokat az értékeket, amelyeket Dániel Lipsiccel a mozgalom alapításkor lefektettek. A Nova egyik ismertebb személyisége Jana Zitnanská EP- képviselő, aki az idei EP- választáson már nem indul. Azt nem tudni, hogy ő lesz-e Grendel utódja. (TASR) Krajmer távozik a belügyből Pozsony. Róbert Krajmer saját kérésére február végével távozik a belügyminisztériumból. Korábban a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) korrupciós egységét vezette. Távozását Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolását követően követelte az ellenzék. Krajmer erősen köthető Robert Kalinákhoz és a Smerhez. (TASR, ie) azonban nem került sor, ezért szerintem nincs koalíciós válság. Inkább úgy vélem, bizonyos mértékű ellentét van a koalíciós partnerek között. A három párt nem egységes abban, hogyan járjanak el, de egyáltalán nem beszélhetünk az előrehozott választások lehetőségéről. Hogyan vélekedik Robert Fico vallomásáról, hogy ő kezdettől fogva az Alkotmánybíróság elnöki posztjára pályázott, illetve, hogy az ország legfőbb jogi instanciájának működése kizárólag politikai alkukon múlhat? Én két síkon közelítenék ehhez a kérdéshez. Az egyik, Robert Ficónak komoly ambíciója, hogy az Alkotmánybíróság elnöke legyen. Az ő értékrendjében ez a poszt nagyon magas helyet foglal el, számára elfogadhatatlan, hogy egyszerű alkotmánybíró legyen. S ebből az érződik, nagyon szeretne ismét betölteni egy, az állam szempontjából nagyon magas és fontos pozíciót. A kérdés politikai oldalához pedig azt tudom mondani, hogy Robert Fico kijelentései ellentmondásosak. Például a jelöltek meghallgatása során igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztása egy politikai folyamat, mivel a képviselők választják meg a jelölteket, és az államfő nevezi ki őket. Kedden viszont már arról beszélt, nem Andrej Kiskának kellene kiválasztani a bírókat, mert ő nem pártatlanul választ ajelöltek közül. Ezeket az ellentmondásokat én nem tudom másképpen magyarázni, mint azzal, Robert Fico mindig azt mondja, ami számára az adott pillanatban a legmegfelelőbb, hogy átültesse saját akaratát. Van alapja Robert Fico kijelentésének, mely szerint Andrej Kis-IBOS EMESE Működőképes vagy megbénított Alkotmánybíróság - ez a tétje a parlamenti képviselők mai szavazásának. A második kör előtt azonban még az sem egyértelmű, hogy nyilvános vagy titkos voksolás lesz-e ma délelőtt. A Híd továbbra is a nyilvános szavazás mellett van. Pozsony. Látszólag a kormánykoalíció lazára vette az alkotmánybíró-jelöltekről szóló második szavazást. Andrej Danko (SNS) Oroszországba látogatott, s a tárgyalásokkal Tibor Bemafákot bízta meg. Peter Pellegerini (Smer) kormányfő Közép-Szlovákiába utazott, bár kijelentette, az alkotmánybírókról szóló mai szavazásnak nem kellene fiaskóval végződnie. Ő abban bízik, hogy a koalíciós képviselők legalább annyi jelöltről megállapodnak, amennyi elegendő ahhoz, hogy az ország legfőbb instanciáj a ne bénuljon meg. Ez a lehetőség már a múlt héten felmerült. A képviselőknek legalább hat jelöltben kellene megállapodniuk, közülük Andrej Pavol Baboá kának már nincs mandátuma, hogy kinevezze az új alkotmánybírókat? Értem, hogy Robert Fico miért tette ezt a kijelentést, ugyanakkor az alkotmány egyértelmű az államfő jogköreit illetően. Andrej Kiska mandátuma utolsó napjáig, június 15-éig—ekkor tette le az esküt - köztársasági elnök, addig minden jogkörrel felruházott államfő, és nincs helye az olyan spekulációknak, hogy nem kellene kineveznie az alkotmánybírókat. Robert Fico visszalépését tekinthetjük vereségnek? Ezt nehéz megmondani. Az biztos, hogy a helyzet nem éppen a számára legmegfelelőbben alakult. ViKiska hármat kinevezhetne, s ezzel működőképessé válna az Alkotmánybíróság (AB). Ha ez a forgatókönyv válik valóra, akkor feltehetően a kormánykoalíció kitolja a többi bírójelöltről szóló szavazást az új államfő beiktatásáig. Valami hasonlóra utalt Robert Fico Smer-elnök keddi kijelentésével is, aki szerint Andrej Kiskának már nincs mandátuma arra, hogy kinevezze az új alkotmánybírókat. „Próbáljuk meg megválasztani a lehető legtöbb jó alkotmánybíró-jelöltet. Úgyvélem, ez a kötelességünk." Bugár Béla, a Híd elnöke Bugár Béla annyit közölt, hogy a feszült helyzetek feszült reakciókat, kijelentéseket váltanak ki. A szavazásig lát teret a józan ésszel végiggondolt egyeztetésre. Egyelőre azonban semmi nem szivárgott ki sem a kormánykoalíció, sem pedig az ellenzék háza tájáról. Úgy tudjuk, a koalíció a szavazás előtt, illetve Andrej Danko szont ha figyelembe vesszük a tavaly márciusi eseményeket, akkor tisztában kellett lennie azzal, Andrej Kiska nem fogja kinevezni. Ezért sem vagyok biztos abban, hogy a kedden történtek mögött nincs-e egy olyan politikai játék, melybe egyelőre nem látunk bele. Robert Fico ugyanis nagyon jó politikus, a szónak abban az értelmében, hogy kiválóan ért a politikához. Ért az egyezségekhez, a tárgyalásokhoz, a kompromisszumokhoz, és érzi azt is, milyen ereje van a politikának. Éppen ezért érzékelnie kellett Andrej Kiska preferenciáit, melyek nem neki kedveznek. Nem tudom elképzelni róla, hogy naivan belement volna egy ilyen helyzetbe azzal, háthazatérését követően ismét egyeztet. Viszont ha a keddi szavazást közelebbről megvizsgáljuk, amikor a smeres képviselők érvénytelen vagy üres szavazólapot adtak le, az SNS képviselőinek jelentős része pedig nem adta le a szavazólapot, akkor kiderül, hogy a Híd az ellenzékkel karöltve legalább kilenc alkotmánybíró-jelöltet megválaszthatott volna, illetve megválaszthatna. Igaz, a 67 szavazat eléréséhez a Hídnak, az SaS-nek, az OEaNO-nak, a Spolunak, a Sme rodinának és néhány független parlamenti képviselőnek is koordinálnia kellett volna a keddi voksolást. A szavazólapokból az is kiderül, hogy az SaS, az OEaNO és a Spolu képviselői valóban a közös megállapodásuk értelmében voksoltak. Ugyanakkor egyelőre az sem világos, hogy a második körben nyilvános vagy titkos lesz-e a voksolás. Andrej Danko (SNS) házelnök a parlament alkotmányjogi bizottságától váija a választ. Róbert Madej 9 órára hívta össze a bizottságot. Debnár Klára, a Híd szóvivője lapunknak megerősítette, hogy a párt továbbra is ragaszkodik a nyilvános szavazáshoz, ahogyan az ellenzék jelentős része is. ha az utolsó pillanatban mégis csak sikerül. Ön szerint tehát Robert Ficónak van B terve? Nem tudom, hogy valóban van-e egy olyan B terve, melynek minden lépését átgondolta és megtervezte, de ezt a lehetőséget sem zárnám ki. Nem látunk bele a politikusok fejébe, másrészt számtalanszor előfordult már, hogy amit előző nap mondtak, másnap, vagy egy héttel később már nem volt érvényes. Ön szerint milyen forgatókönyvre kellene készülnünk ma? Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Ugyanakkor úgy vélem, nagyon felelőtlen lenne, ha a parlament nem választana meg legalább annyi alkotmánybíró-jelöltet, hogy a taláros testület valamennyire működőképes legyen, hogy legalább egy plénum elbírálhassa a beadványokat. Vagyis, legalább hat jelöltet, akik közül Andrej Kiska három bírót kinevezhet. A jelenlegi felállás szerint ugyanis az Alkotmánybíróság új tagok nélkül megbénul. Árthat Maros Sefcovic államfőjelöltnek az a háttéralku és politikai játék, amit Robert Fico az Alkotmánybíróság megszerzéséért folytat? Éz kizárólag attól függ, hogy Maros Sefcovic ellenfelei mennyire használják ki ezt az aduászt a kampány során, illetve attól, hogy Sefcovic mennyire hitelesen és hatékonyan tudja magát elszigetelni és elhatárolni Robert Ficótól és a Smertől. Hiszen vannak kísérletek arra, hogy rámutassanak, ő a Smer jelöltje, bár egyelőre ezeknek ellenáll. De a nagy viták még hátravannak, s az ilyen támadások fokozódni fognak. Az Akadémia nem kapitulált Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy nem fogadja el feltétel nélkül a magyar kormány átalakítási tervét. írásos garanciát kémek a minisztertől arra, hogy megkapják a nekikjáró forrásokat. Az MTA elnöksége kedden este úgy döntött, hogy csak akkor teszi lehetővé a kutatóintézetei számára, hogy elinduljanak a magyar innovációs miniszter által meghirdetett pályázati rendszerben, ha Palkovics László innovációs és technológiai (ITM) miniszter írásos garanciát ad arra vonatkozóan, hogy megkapják a pénzüket. Az Index beszámolója szerint az MTA ezzel a legerősebb konfrontációt választotta, nem kapituláltak és tárgyalásokat kémek a kutatóintézetek ügyében. A 444.hu szerint, ha az innovációs minisztérium elfogadja az MTA feltételeit, és újra az MTA rendelkezésére bocsátja az idei évre szánt, de elvont több milliárd forintot, akkor az Akadémia részt vesz az innovációs minisztérium által meghirdetett pályázatokon. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elindulhat a 2019- es tudományos munka és folytatódhatnak a tárgyalások az MTA és az ITM között, (transindex, czg) AB: vihar előtti csend
