Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-02 / 28. szám

2 KÖZÉLET 2019. február 2. | www.ujszo.com Második olvasatba utalták a sajtótörvényt A Smer és az SNS azt akarja, hogy a válaszadási jog minden tényszerű állításra vonatkozzon, függetlenül attól, hogy igaz-e vagy sem (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. A parlament tegnap második olvasatba utalta a sajtótörvény módosítását. A smeres Miroslav Őí2 ás DuSan Jarjabek módosító javaslata szeri nt jelentősen kiterjesztenék az úgynevezett válaszadási jogot. A módosító javaslat értelmében, ha egy köztisztviselő, természetes- vagy jogi személy egy újságcikk miatt sértve érzi a becsületét, méltóságát vagy a magánszféráját, akkor bíró­sághoz fordulhat. Ha a törvényszék igazat ad neki, a lapokat arra köte­lezhetik, hogy hozzák nyilvánosság­ra az érintett személy válaszát. Ha ezt a lap elmulasztja, akkor 1660 eurótól 4980 euróig terjedő büntetést is kap­hat. A törvény csak a hírügynöksé­gekre és a nyomtatott újságokra vo­natkozik, az internetes portálokra például nem. A fenti módosítás az ún. válasz­adási jog nagymértékű kiterjesztését jelentené. Az jelenleg ugyanis csak a természetes- és jogi személyekre vo­natkozik, és ők is csak akkor élhet­nek a válaszadás jogával, ha az adott sajtóorgánum tényszerű és egyben hamis állítást közölt róluk. A két smeres honatya javaslata ezzel szemben minden tényszerű állításra vonatkozna függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis. Mivel képviselői indítványról van szó, ezért a beter­jesztését nem előzte meg tárcaközi egyeztetés, holott a kulturális mi­nisztérium életre hívott egy olyan szakmai bizottságot, amely a sajtó kérdéseivel hivatott foglalkozni. A sajtótörvényt az SNS még a Smemél is jobban szigorítaná. Danko tovább szigorítana Andrej Danko az SNS elnöke ko­rábban arról beszélt, hogy a válasz­adásijogot a véleménycikkekre, így a véleményszerű állításokra is kiter­jesztenék. Bugár Béla a Híd elnöke a kérdésünkre elmondta, egyetértenek a törvény módosításával, de nem ilyen mértékben szigorítanák azt. Csak azt tudják elfogadni, ha köz­­tisztviselők válaszadási joga a tényszerű, de egyben valótlan állí­tásokra vonatkozik majd. Ennek ér­dekében a második olvasatban mó­dosító javaslatot nyújtanak majd be. A jogszabály-módosítás második olvasatba utalását a Híd képviselői is megszavazták. A pártelnök szerint azért, hogy módosíthassák azt. Sok a bírálat A smeres képviselők módosító javaslata jelentős ellenkezést vál­tott ki a sajtó és a szakmai szerve­zetek körében. A Kiadók Szövetsé­ge szerint: „Itt egyes politikusok egoizmusáról és arról van szó, hogy sértettségükben szándékosan szűkíteni akarják Szlovákia polgá­rainak alapvető jogait.” Ha a parla­ment elfogadja a szigorításról szóló törvénymódosítást, akkor a jogsza­bály lényegében a 2008-as állapo­tába tér vissza. Akkor az első Fico­­kormány sajtótörvénye széleskörű tiltakozást váltott ki. Elfogadásakor a lapok egységesen tiltakoztak az­zal, hogy üres címlappal jelentek meg. A sajtószabadság durva kor­látozásának tekintették a jogsza­bályt, ami ellen az EBESZ is tilta­kozott. Ezt a törvényt aztán a Radicová-kormány jelentősen enyhítette. Ennek a kabinetnek a Híd is a része volt. Az ellenzéki Ondrej Dostál (SaS frakció, OKS) is nemmel szavazott a dokumentum elfogadásakor. A kép­viselő a határozatot úgy értelmezi, hogy az Dankónak Orbán Viktor irányába tanúsított csodálatáról ta­núskodik. Az ellenzéki honatya sze­rint az SNS vezére ezzel nyíltan is az orbáni politika mellé áll. A képvi­selő hozzátette, meglepte őt a Híd képviselőinek döntése, mivel Bugár előző kijelentései alapján azt várta volna, hogy a párt képviselői nem támogatják a nyilatkozatot. Elmarad a sztrájk a vasúton A béremelés összegéről még tárgyalnak a vasúti szakszervezetek (TASR-feivétei) RÖVIDEN Felfüggesztettek egy pedofil papot Pozsony. Egy áldozat tanúval­lomása alapján Ladislav J. ka­tolikus papot azzal gyanúsítják, hogy kiskorúakat molesztált. Az áldozat, aki feljelentést tett, ma már felnőtt. Az állítása szerint az Árva térségében található tele­pülésen szolgáló Ladislav J. több gyermeket is molesztált, pénzt adott nekik, ha levetkőz­tek. A Szlovákiai Püspöki Kon­ferencia szóvivője, Martin Kra­­mara arról tájékoztatta a Denník N lapot, hogy a papot tegnap felfüggesztették tisztségéből. A lap azt írja, rendelkezésükre áll a pap vallomása is, amelyben be­ismeri a tettét. (Denník N) Kalinák ügyvédi irodát nyitna Pozsony. Elutasította az Ügy­védi Kamara Robert Kalinák ügyvédi irodájának bejegyzését, mely megtévesztésig hasonlított volna a háromszoros belügymi­niszter egyik legnagyobb riváli­sa, Dániel Lipsic irodájának ne­véhez. (Denník N, ie) Andrej Danko ellen tüntettek Kassa. Polgári aktivisták szer­veztek tiltakozó megmozdulást Andrej Danko (SNS) házelnök plágiumbotránya miatt Kassán. A tiltakozók elfogadhatatlannak tartják a nemzeti politikus vi­selkedését. Követelték, mond­jon le a parlament elnöki poszt­járól. A felszólalók Danko mel­lett Robert Ficót is bírálták, amiért a többszörös kormányfő mindenáron az Alkotmánybíró­ságra akar jutni. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Vasutak (2SR) vezetői ás a társaság alkalmazottainak az érdekeit képviselő szakszervezetek megegyeztek az idei és jövő évre szóló kollektív szerződós tartalmáról, a béremelés nagyságáról azonban továbbra sem sikerült dűlőre jutniuk, ezért erről még folytatják a tárgyalásokat. Pozsony. Az új kollektív szerző­dés, amely 2019. február 1-jétől 2020. december 31-ig érvényes, garantálja, hogy a Szlovák Vasutak dolgozói több kedvezményhez jus­sanak, mint amennyire a Munka Törvénykönyve alapján jogosultak lennének, és a szociális alapból is meríthetnek - nyilatkozta Michal Lukác, a ZSR szóvivője. A szerző­dés nem tartalmazza a béremelések a magyar es CZÍMER GÁBOR A törvényhozás egy olyan határozatot fogadott el, amely az uniónak a magyar és lengyel kormány elleni fellépésével helyezkedik szembe. A Híd szerint a dokumentum a koalíciós szerződést sértő módon került a parlament elé. Pozsony. A koalíciós szerződés szerint az állásfoglalás tartalmát mindhárom kormánypártnak el kel­nagyságát, erre a következő tár­gyalásokon térnek vissza. A mun­káltató és a szakszervezetek meg­egyeztek, hogy a dolgozók addig is havi 45 eurós prémiumot kapnak a ledolgozott óráktól függően. A lett volna fogadnia, de ez nem tör­tént meg. A Híd képviselőinek többsége azonban tegnap mégis megszavazta az így beterjesztett ál­lásfoglalást. Bugár ezt azzal ma­gyarázta, mivel a dokumentumról ebben a formájában kellett szavaz­niuk, így két lehetőség kínálkozott számukra. Ha megszavazzák azt, akkor az Európai Néppárt rá fog kérdezni, hogy miért döntöttek így. „Másrészt két szomszédos ország­ról van szó” - mondta Bugár. A jelenlegi szlovák kormány igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a V4-es tagállamokkal. Bastmák Ti­prémium Lukác szerint már a janu­ári fizetést is érinti. „Bízom benne, hogy a béremelés mértékében is hamarosan megegyezünk, biztosít­va a társaság pénzügyi stabilitását” - mondta Juraj Tkác, a ZSR vezér­bor a Híd frakcióvezetője a TASR hírügynökségnek arról beszélt, hogy szerinte a határozat elfogadásával nem változik meg Szlovákia külpo­litikai irányultsága. „Továbbra is európai irányultságú ország va­gyunk, de meg szeretnénk erősíteni a regionális elvet is” - mondta, és hozzátette, a képviselőik szabad ke­zet kaptak a szavazáskor. Cséfalvay Katalin a Híd képvise­lője, a parlament külügyi bizottsá­gának elnöke volt a párt frakciójá­nak egyetlen tagja, aki nemmel sza­vazott a dokumentum elfogadása­kor. Kérdésünkre erről azt mondta, igazgatója, aki külön kiemelte a szakszervezetek konstruktív hoz­záállását. „A szakszervezetek tisztában voltak a felelősségükkel, hogy olyan szerződést kell kötniük, amely ga­rantálja a juttatásokat a dolgozók­nak” - nyilatkozta Darina Fabuj’ová, a Vasutas Szakszervezet (ÓZZ) al­­elnöke. A ZSR mellett működő szakszer­vezetek január 11-én sztrájkké­szültséget hirdettek. 2018. decem­ber 31-én ugyanis lejárt a 2017-2018-ra kötött kollektív szer­ződés, a cég vezérigazgatója pedig ezt követően egy egyoldalú belső rendeletet adott ki. A szakszerveze­tek szerint Tkác anélkül döntött, hogy megegyezett volna a szociális partnerekkel az általuk választott juttatások garantálásáról. A szak­­szervezetek szerint azonban mára sikerült újra helyreállítani a párbe­szédet a munkáltató és a munkavál­lalók képviselői között. (mi, TASR) nem tudott egyetérteni azzal, hogy a határozat konkrétan két országot említsen meg, hiszen nagyon külön­böző a helyzet a két államban. Hoz­zátette, a lengyelek nem is örülnek, hogy egy lapon említik őket Ma­gyarországgal. Cséfalvay szerint a ffakciótagoknak a lelkiismeretére volt bízva, hogy miként szavaznak, és kiemelte, számára mindig is fon­tosak voltak az uniós alapértékek. Az uniós törekvésekkel szemben álló határozatot a kormánykoalíció kép­viselőin kívül a Sme rodina és a Kol­lár pártjából távozó honatyák is megszavazták. (czg) Bugár szerint kényszerből szavazták meg a lengyel kormányt védő határozatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom