Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-12 / 36. szám
KÖZÉLET 2019. február 12.1 www.ujszo.com Átlagban 1,7 percet késtek a vonatok A ZSSK tájékoztatása szerint a járatok többsége épp azért késett, mert az utasoknak sokáig tart, míg felszállnak egy vonatra DEMECS PÉTER Pozsony, összesen 544 364 vonatot indított útnak tavaly a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK), ami éves szinten 3,31 százalékos növekedést jelent. A járatok átlagos késése 1,7 perc volt, a vonatok az esetek többségében épp az utasok miatt késtek. Filip Hlubocky, a ZSSK igazgatója szerint közel 550 ezer járatnál statisztikailag lehetetlen elkerülni a késéseket. „Ráadásul balesetekre vagy egyéb rendkívüli eseményekre nem lehet előre felkészülni. 2018-ban összesen 970 alkalommal ütköztek vonatok állatokkal, gépkocsikkal vagy emberekkel” - mondta a vezérigazgató. A vonatok a leggyakrabban épp az utasok miatt késtek, a ZSSK szerint ugyanis az emberek gyakran lassan vagy rendezetlenül szállnak le vagy fel a szerelvényekre, ami állomásonként fokozatosan jelentős késéshez vezethet. Tavaly 179 474 ilyen eset történt. A ZSSK járatkéséseinek második leggyakoribb oka az átlagsebesség ideiglenes csökkentése a sínek állapota miatt. A járatok menetrendjét jelentős mértékben befolyásolja az időjárás is. Több kompenzáció? A késések többségéért az utasoknak nem is jár kompenzáció, ugyanis a ZSSK csak akkor fizet, ha a járat a saját hibájából késett, ilyen esetekből pedig kevés volt, az összes késés csupán 17,09 százaléka. Az Európai Bizottság újonnan úgy módosítaná a szabályokat, hogy a vasúttársaságok olyan késésekért is kötelesek legyenek kártérítést fizetni, amelyekért nem tehetnek - figyelmeztetett a Hospodárske noviny gazdasági lap. A közlekedési minisztérium attól tart, hogy a légitársaságokra vonatkozó szabályozáshoz hasonló a vasúti személyforgalomban nem működne. „A vasúton sokkal több a megálló és a járat, egy ilyen előírás túlzott anyagi megterhelést jelenthetne a vasúttársaságoknak” - állítja a minisztérium. A bizottság javaslatáról még csak tárgyalnak, így még az sem nyilvánvaló, mikortól léphetne hatályba. Tragikus január Az elmúlt évben a legtragikusabb hónap a szlovák vasúton a január volt, amikor összesen nyolc személy vesztette életét vonattal való ütközés során. Például január 6-án, Trencsén közelében egy InterCity-vonat elgázolt egy személyt, minek következtében a frekventált vonalon öt óráig szünetelt a forgalom. A szóban forgó szerelvény végül 310 percet késett, további 6 járat pedig 50-70 perces késésekkel ért be a célállomásra. A ZSSK szerint jó hír, hogy 2017- hez képest tavaly 5000 járattal több érkezett meg a célállomásra időben. A ZSSK összesen 544 363 járatot indított útnak tavaly (TASR-felvétel) Bugár nyilvános választást akar KKA: Idén máshogy lesz Pozsony. A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) igazgatója, Molnár Norbert szerint márciusban kezdik a támogatások folyósítását. Az egyes bizottságok által elosztott keretösszegek azonban változtak. A tavalyi évtől eltérően a koordinációs tanács döntése értelmében idén nem egyenlő arányban osztották szét a rendelkezésre álló forrásokat a három magyar bizottság között. A magyar kultúra támogatására szánt 4 028 000 euróból 1 409 800 jut a rendezvényekre, ugyanekkora összeget osztanak szét a színházi, zenei, tánc-, vizuális és audiovizuális projektek között, a könyv és lapkiadásra pedig 1 208 400 eurót szántak. A tanácstól megtudtuk, hogy ezek az arányok a tavalyi tapasztalatok és az idei prioritások figyelembevételével alakultak ki. „Az arányok meghatározásakor a tanács tekintettel volt a 2018-ban beérkezett pályázatok számára és minőségére is” - mondta az igazgató. Hasonló elv érvényesül a roma kulturális támogatásokat megítélő bizottságok esetében. Itt a rendezvényeket 1 021 440 euróból, a könyv- és lapkiadást pedig 340 480 euróból támogatják. 340 480 eurót osztanak szét a roma színházi, zenei, tánc, vizuális és audiovizuális projektek között is. A többi kisebbség számára elkülönített támogatási keret ugyancsak a KKA holnapján érhető el. (czg) IBOS EMESE Koalíciós válságot váltott ki a Smernok és az LSNS-nek az alkotmánybíró-jelöltekről szóló alkudozása. Lapzártánkig a három párt nem tudott megállapodni a bírójelöltekről. Nagy valószínűség szerint a mai voksolás után, csütörtökön újabb szavazás lesz. Pozsony. A Hídban kiverte a biztosítékot, hogy a Smer tárgyalt az alkotmánybíró-jelöltekről a fasisztabarát ESNS-vel. Bugár Béla pártja így a korábbiakkal ellentétben nyilvános szavazást akar. Grigorij Meseznikov politikai elemző szerint szerint a Hídban végre győzött a józan ész. „A Hídnak nem volt más választása, hogy a pártra ne úgy tekintsenek, mint egy olyan asszisztensre, mely segít a nem demokratikus viszonyok bevezetésében” - magyarázza az elemző. Meseznikov szerint ha a Híd nem állt volna elő a nyilvános szavazással, akkor a pártot is meggyanúsíthatták volna azzal, hogy a Smerhez hasonlóan ők is lepaktáltak a fasisztabarát ESNS-vel. Az elemző szerint ezzel a lépéssel a maradék szavazóit megtarthatja a párt. Andrej Danko (SNS) kizárta, hogy egyeztetett volna Marian Kotlebával, elmondása szerint szintén hajlik a nyilvános voksolásra. Titkos vagy nyilvános A házelnök szerint az alkotmánybíró-jelöltekről nem szavazhatnak a parlamenti szavazóberendezéssel. Mindenképpen manuális, papíros szavazás lesz. Ha a képviselők a titkos szavazás mellett döntenek, akkor mind a 150 képviselő azonos szavazólapot kap 39 bírójelölt nevével. Ha nyilvános lesz a voksolás, akkor a képviselők névre szóló nyomtatványt kapnak, szintén 39 névvel, melyet a szavazatok összeszámlálását követően nyilvánosságra hoz a parlament. Ki lesz a befutó? „Nekem teljesen mindegy, ki kerül az Alkotmánybíróságra. Egyetlen feltételem a szakmaiság és hogy ajelölt megfeleljen az erkölcsi elvárásoknak” - közölte Danko azzal, hogy a nemzetiek frakciója a szavazás előtt összeül ugyan, de képviselői szabad kezet kapnak az alkotmánybíróválasztás során. Információink szerint a Híd frakciója kilenc bírójelöltről megállapodott, de ez nem végleges, még ma is tárgyalnak a jelöltekről. Debnár Klára, a párt szóvivője kijelentette, mindent elkövetnek azért, hogy a parlament 18 jelöltet állítson az államfőnek. A Smer viszont semmit nem árult el arról, hogy a párt milyen kulcs alapján dönt majd az alkotmánybírójelöltekről. Az ellenzéki SaS és OEaNO között gyorsabban született konszenzus. A két ellenzéki párt már a hétvégén tisztán látott, s 11 közös bírójelöltben tudott megállapodni. Konkrét nevekről egyik sem hajlandó beszélni. Ugyanakkor Veronika Remisová (OEaNO) kijelentette, hogy az OEaNO frakciója képes volt 18 bírójelöltet kiválasztani a jelentkezők közül. A párt képviselői tehát 18 jelöltre adják le voksukat. Csütörtökön újrázhatnak Andrej Danko házelnök tegnap azt is bejelentette, hogy a mai voksolás mellett csütörtök délelőtt 11 órakor ismét szavazhatnak az alkotmánybíró-jelöltekről. Állította, hogy a második időpontot arra az esetre jelölte ki, ha a parlament ma nem tudná megválasztani a szükséges 18 bírójelöltet. Az SNS elnöke kategorikusan elutasította azokat a háttérinformációkat, melyek szerint egyezség született arról, hogy ma csak hat alkotmánybíró-jelöltet szavazna meg a plénum. Ha ugyanis az államfő közülük hármat kinevezne, akkor az Alkotmánybíróság péntektől nem bénulna meg. S eszerint a forgatókönyv szerint a Smer, pontosabban Robert Fico kényelmesen kivárhatná az új köztársasági elnököt. Andrej Kiska ugyanis nem hajlandó kinevezni a volt kormányfőt. Bugár Bélát felháborították a hírek, melyek szerint a Smer az LSNS képviselőivel egyeztetett az alkotmánybíró-jelöltek támogatásáról (TASR-felvétel) 2 I
