Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-08 / 33. szám
www.ujszo.com | 2019. február 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Régi szép idők Fel tudunk idézni egy mondatot, hogy ezt a Maros mondta? Nem Madarak ébredtek a reggeli zajjal, amikor Bandika és Ervin beültek az autóba. Bukta Imre fotókiállítására indultak, Budapestre. Komótos hetvennel falatozták a kilométereket, közben pedig a Plastic People of the Universe nevű zenekar Egon Bondy 's Happy Hearts Club Banned című albumát hallgatták 1975-ből, arról is az utolsó előtti nótát, mely az Apokalyptickej pták nevet viseli. Ez arról szól, hogy az apokalipszis madara szárnyaival betakarja az égboltot, és leengedi a vasfüggönyt, kénes port fuj magából, a gondolatainkba pedig mérget, előkészítve egy nagy bukást, valaminek a bukását. Közben az előző esti dokumentumfilmről beszélgettek. A dokumentumfilmet a Petőfi TV sugározta, témája pedig a Groovehouse nevű együttes létezése volt. Húsz éve robbant ugyanis be a magyar zenei életbe a Groovehouse, a tévé pedig megszólaltatta Judyt és Zsoltit, akik elmesélték, milyen volt berobbanni anno, a régi szép időkben. Amikor a tél még tél volt, a nyár az nyár, a tévé még tévé, a rádió még rádió. A Groovehouse meg Groovehouse. Az a baj a régi szép időkkel - tette ki gyűrűsujja begyével a bal indexet Bandika -, hogy a régi szép időkben senki nem szólt nekünk, hogy egyszer majd ezek lesznek a régi szép idők. Mert ha ezt akkor tudjuk, hát bizony isten másképp viselkedtünk volna. A régi szép időkhöz méltóan, vagy valami. Tetszik érteni, mire gondolok? Ervin az óriásplakátokat nézegette az út mellett. Várom már, kezdte Ervin, milyen plakátjai lesznek Stefan Harabinnak. Meg kell vallani, az indulók közül ő a legizgalmasabb egyéniség. A többiek valahogy olyan... nem tudom. Nem üzennek semmit. Mit kéne üzennie egy elnökjelöltnek? A Smer jelöltje, Maros Sefeovic is kint mosolyog már, még a szlovák címerbe is belerajzolták a neve kezdőbetűjét. Az írott m betű középső halmából nő ki a kettős kereszt, Maros pedig üzeni, hogy mindig Szlovákiáért dolgozott. De ha belegondolunk: fel tudunk idézni tőle egy mondatot, vagy egy tettet, hogy ezt a Maros mondta, vagy a Maros csinálta? Nem. Marosunk oly sima és konszolidált gyerek, hogy ki sem nézné belőle senki, hogy tesz vagy mond valami emlékezeteset. Igazából... folytatta Ervin..., egyik elnökjelölt sem mondott eddig a kampányban semmi emlékezeteset. Olyan ez az egész felhozatal, mint a hideg tökfőzelék. Mondhatna már lassan valaki valamit, mert ez így eddig a Szomszédok azon epizódjának izgalmi faktorával tenyészik egy szinten, amelyben Janka néni hirtelen betoppan Vágásiékhoz, és felfalja az összes rakott krumplit. Ferit és Jutkát nagyon felzaklatta Janka néni viselkedése. De itt ilyesmiről eddig szó sincs. Ha Harabin nem jut be a második fordulóba, elalszunk. El tudja képzelni, ahogy Marosunk és Mistrík majd egy tévévitában egymásnak esik? - kérdezte Ervin. Legfeljebb agyonnyomják egymást az intellektusukkal. Bandika megelőzött egy pékautót, majd közönyösen közölte, egyetért, hiszen az államfőtől joggal várható el, hogy hivatali ideje alatt ne csak képviselje, hanem szórakoztassa is a lakosságot. Főleg, ha azt vesszük, hogy harminc-negyven év múlva ezek lesznek a régi szép idők. (Cartoonizer) A forradalom fölfalja KERÉNYI GYÖRGY Kiderült, hogy Ján Kúriákról rendőrségi profilt készítettek, pedig a nem sokkal később meggyilkolt újságírót nem gyanúsították bűncselekménnyel. Szlovákiában ez botrány, de csak azért, mert nem elég kreatív a jogalkotás: Magyarországon tavaly nyár óta a büntetőeljárás megindításának már nem feltétele a bűncselekmény gyanúja. Elég, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”, jelentsen bármit is ez. Ilyenkor ún. előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja ezek szerint a gyanú gyanújának megalapozása. A bűnmegelőzési célú titkos információgyűjtés során a célszemély lehallgattatható, követhető stb. Magyarország, Szlovákiával ellentétben, ezek szerint jogállam, hiszen odaát törvényesen megy az, amit itt rejtegetnek. Persze a holokauszt vagy a rabszolgaság is jogszerű volt annak idején. Bár természetesen Soros, de emiatt is érthetetlen a Freedom House idei jelentése, mely szerint Magyarország elnyerte az első nem demokratikus ország az unióban kitüntető címet. Hiszen hogyan lehetne bármiféle demokráciadeficit, ha minden le van papírozva? Ahogy Lánczi András, a Fidesz egyik ideológusa (khm) mondta egyszer: amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Az egyre vadabb abszurditás, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszerének neveznek, rendesen fogyasztja a kádereket is, sokuknak csak pár órás/napos a szavatossága. így járt most Varga István, a több mint 450 médiumot begyűjtő fideszes médiagigász vezetője is, aki alatt meg sem melegedett a szék, mert pár órával egy interjúja után lemondott. Soros beginázhatta (a Gina kábítószer, randidrognak is nevezik - a szerk.), különben miért nyilatkozta azt, hogy a párt - általa vezetett - sajtója színvonaltalan, ócska propaganda: „nem azt szeretném látni, hogy Magyarország felett felhőtlen az ég, és minden szép és jó, és mindenki jól szerepelt és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak, és mi vagyunk a legszebbek és a legokosabbak. Mert ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más. Úgyhogy ebben kellene változtatnunk...“ Varga nem egy értelmiségi széplélek, hanem kőkemény fideszes ügyvéd-politikus, aki sok piszkos munkát elvégzett már a pártnak, nem ok nélkül kapta fontos posztját. De ha nem a spekuláns szőrös mancsa van szokatlan őszintesége mögött, akkor csak arra gondolhatunk, hogy az az egybites kommunikáció, amit a Fidesz folytat, még néhány saját verőlegényének is sok. Utalgatni szoktak rá az un. emberarcú fideszesek (Navracsicstól Gulyás Gergelyig, bizonyos tipológiák Kövér doktort is ide sorolják, de ez kb. annyira érvényes kategorizálás, mint hogy versengő vagy aranyvécés autokrácia-e a Fidesz-rezsim), de ennyire nyíltan nem szokták megfogalmazni hiányérzeteiket, mint Varga tette. Balog Zoltán volt emberminiszter (humántárca-vezető) is, akiről persze nehéz lenne megmintázni a karakánság szobrát, csak egy zárt fideszes frakcióülésen mondta azt, hogy a harmadik 2/3 után talán kicsit oda lehetne már figyelni a kritikákra is. A vezető fideszesek óvatossága indokolt: a velencei frakcióülésen Balog exminisztert rögtön maga a Vezér tette helyre, mondván, a beszéd defetizmusa volt a F idesz korábbi kudarcainak oka. (Valami zavar lehet az erőben, mert míg Balogét állítólag dörgő, a főnök felszólalását már csendesebb taps kísérte.) Balog, aki tovább már nem tudta arcvesztés nélkül elviselni azt, hogy egy olyan tárcát kell vezetnie, ahol a közjó egyetlen megközelítése az, hogy ne legyen balhé, mandátumáról is lemondott. Református lelkészként, volt ellenzékiként kínos békepapnak lenni a pártállamban. Visszatérve a Varga-féle igazságszérumra, a Fidesz frakcióvezetője azonnal levelet írt a Varga által megsértett propagandistáknak, bocsánatot kérve tőlük és elhatárolódva volt főnöküktől. „Önök azok, akikre a mindennapokban és a leghangosabb politikai csatákban is mindig számíthatunk“ - írta, ami egy újságírónak újabb megaláztatás lenne, de a címzetteknek inkább a gazda göcögése, miközben vakargatja a fultövüket. Hiába szaporodnak a kiábrándultak, hiányzik az a sokk, ami itt a Kuciak-gyilkosság volt. így a reformfideszesek, renegátok és megvilágosodottak csak a korábbi kommunista belügyminiszter, majd kivégzett Rajk László 56-os újratemetésén álldogáló kommunistákról szóló viccre emlékeztetnek, akik, látván a sokezres tömeget, megjegyzik: szegény Laci, ha élne, de közénk lövetne! A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró Örömtabletta borúlátóknak SÁNTA SZILÁRD Tudta ön, hogy 2014-ben a gitárok száma egymillió főre vetítve 11 000 volt? Fél évszázaddal korábban mindössze 200 ilyen hangszer jutott egymillió embernek. Ellenben a nukleáris robbanófejek száma harminc év alatt a negyedére csökkent. Mielőtt elhamarkodottan azt a következtetést vonnánk le, hogy egy hippi utópiában élünk, azt a kérdést járjuk körül, vajon a világ jobb vagy rosszabb hely, mint régen volt. Hans Rosling a Tények - Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagy miért állnakjobban a dolgok, mint gondolnánk című provokatív könyvének a második fejezete foglalkozik a negativitás ösztönével. A szerző és csapata tíz tévképzet mögé néz, és az ösztönök, előítéletek, megérzések helyett, makacsul a tényékhez ragaszkodik. A világ harminc országában kérdezték meg az emberektől, hogy szerintük a világ egyre jobb, vagy egyre rosszabb hely lesz-e, vagy lényegében nem változik. Kivétel nélkül minden országban az emberek szerint a világ egyre rosszabb lesz. Még a boldog dánok több mint ötven százaléka is borúlátó. A könyv szerzője rengeteg előadást vállalt, hogy hivatalos statisztikákat és tényeket ismertessen. Ezek ismerete önmagában képes arra, hogy a negatív világkép miatt stresszelők máshogy vélekedjenek a jövőről. Rosling 32 grafikont állít csatasorba: olyan rossz dolgok vannak csökkenőben, mint a gyermekhalálozás, a harctéri halálozások, az alultáplált emberek aránya, a természeti csapások okozta halálozások, a himlős esetek száma stb.; és olyan pozitív dolgok vannak növekvőben, mint az írástudók aránya, a lányok iskolázottsága, az elektromossághoz való hozzáférés, a védőoltást kapott gyerekek aránya stb. A rosszat mégis könnyebben vesszük észre, mint a jót - a szerző szerint ennek három oka van: „a múltra vonatkozó hamis emlékek; az újságírók és aktivisták szelektív beszámolói; és az az érzés, hogy amíg a dolgok rosszul mennek, szívtelenség lenne a javulásukról beszélni.” Épp a média tudósít sok szenvedésről, katasztrófáról, veszélyről, ezért azt a benyomást erősíti, hogy világ rosszabb hely. Persze, azok a hírek, amelyek arról számolnának be, hogy a bankot nem rabolták ki, a repülőgép szerencsésen landolt, senkit sem érdekelnének. Rosling nem állítja, hogy ne foglalkozzunk a veszélyekkel, és hogy a világ tökéletes, csupán arra hívja föl a figyelmet, vegyük észre a jó dolgokat és a haladást, mert egyszerűen nem igaz, hogy semmi sem javul. A ténytudatosság segít abban is, hogy a rossz híreket a helyükön kezeljük. Jó hír, hogy úrrá lehetünk a bennünk lévő negativitás ösztönön, és így stresszmentesebb, örömtelibb életet élhetünk.
