Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

ozsín 4 x naranccsal, citrommal, krémesen 16. oldal 2019. február 1., péntek, 20. évfolyam, 5. szám Szezonálisan - a rubinvörös céklából Február elejére kezd elegünk lenni a szürkeségből. Már csak ezért is érdemes minél több céklát fogyasztanunk: élénkvörös színe színesebbé teszi a napunkat, nem beszélve rengeteg gyógyító, sőt szépítő hatásáról. A savanyúságokon túl is sokféle étel készülhet belőle: leves, csatni, köret, sőt még süti is, és a sor nem teljes... Legyen hát rubinpiros minden! Pici céklatörténelem A cékla kivételes gyógyító hatását már az ókorban ismerték. A görö­gök az isteneknek áldoztak vele, Nagy Károly pedig birodalmában kötelezővé tette a céklatermesz­tést. Évszázadokon át a gyógyítók egyik elmaradhatadan csodatévő bíborszínű gyökere volt. Közép- Európában a 17. században vált ismertté, és úgy tűnik, manapság ismét kezdi visszanyerni az őt megillető figyelmet. Cékla, a gyógyító Bár szinte egész évben terem, mégis leginkább téli szezonális zöldségnek tartjuk. Főleg azért, mert ilyenkorra apadnak ki a szervezetünk vitamintartalékai, így ebben az időszakban van a legnagyobb szükségünk a vitaminpótlásra. A bíbor gyö­kér pedig bővelkedik ásványi anyagokban és vitaminokban. Megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a nátrium, a káli­um, a kén, az A-, a B- és a C-vita­­min. De ez még nem minden! Antioxidáns hatásánál fogva úgy tartják, hogy daganatos betegségek ellen is bevethető, vér­tisztító és fájdalomcsillapító, és az egyik legjobb méregtelenítő és májtisztító. Magas C-vitamin-tartalmából eredően jó hatással van a bőrbeteg­ségekre. Tágítja az ereket, így napi 2 dl frissen préselt céklalé kordá­ban tarthatja a vérnyomásunkat is. Betaintartalmából eredően pedig gyulladáscsökkentő hatással is bír. Mivel magas a vas- és a folsavtartalma, így vérszegények­nek kimon­dottan javasolt a fogyasztá­» Céklafortélyok ■ Csak olyan gumót vegyünk, amelynek a felülete sima és feszes, azaz nem ráncos. Minél kisebb a cékla, annál zsengébb. ■ A céklát mindig egészben, héjastól főzzük meg. Mielőtt főzni kezdjük, alaposan mos­suk meg. ■ Csak akkor sózzuk, ha már el­készült - a só ugyanis elvonja a céklából a vizet, és a színe is fakóbb lesz tőle. ■ A cékla ízével remekül harmo nizál az alma, a torma, a sár­garépa, a narancs, továbbá a különböző hagymafélék és a zeller. ■ A fűszerek közül illik hozzá a kömény, a fekete bors, a tár­kony, a borsikafű, a citromfű, a zsálya és a rozmaring. ■ Ne feledjük, hogy cékla levele is ehető - salátákhoz adva nyersen vagy párolva fogyasztható. A savanyúságon túl A háziasszonyok általában nem használják ki a céklában rejlő lehetőségeket. Pedig a cékla szinte minden fogáshoz remekül használható, hiszen süthetjük, főzhetjük, párolhatjuk és gril­­lezhetjük is. A mindenki által ismert főtt cékla íze egy dolog, a sülté viszont teljesen más, hiszen sütéskor a céklában lévő cukor karamellizálódik is, így sokkal izgalmasabb ízt kap. A legtöbb gyerek nem igazán rajong a cékláért, de a finomra reszelt vagy főtt, pürésített céklát hozzáadhatjuk kevert tésztákhoz vagy a palacsintatész­tához, ugyanúgy, mint a répát vagy az almát - a mélybordó szín még a legfinnyásabb gye­reknek is meghozza a kedvét az evéshez. Ha lereszeljük, salátaként tálalva egy kis mézzel is ízesíthetjük, mazsolát is keverhetünk hozzá, alma- vagy sárgarépaszeletekkel gazdagíthatjuk. Ledarálva, vajjal elkeverve, ízlés szerint fűszerezve, pirítósra kenve remek, egészséges reggeli, vacsora. Talán az egyik leghíre­sebb, céklából készült étel az orosz céklaleves, azaz a borscs, amely nagy duhajkodá­­^— sok másnapján kiválóan gyó­gyítja a megterhelt gyomrot. Készíthetünk a céklából csatnit is, ez sültek remek kísérője lehet, de pirítósra is kiváló. Krumpli helyett, köretként is finom a cékla. A gumókat süssük meg (önthetünk alájuk egy kis vörösbort, attól még különlege­sebb ízt kapnak), és az utolsó tíz percben adjunk hozzá karikákra szelt hagymát, cikkere szelt al­mát, hintsük meg egy kis rozma­ringgal, és tálalás előtt szórjuk rá ízlés szerint sót és egy kis frissen őrölt fekete borsot. Céklás-csokis torta Tegyünkfélre minden előítéletet -ez a sütemény egyszerűen iste­ni. A céklapüré krémes állagot ad, a mély, földes íz pedig igazán izgalmas találkozás az étcsokoládévaL Hozzávalók: 30 dkg főtt, hámozott, pürésített cékla, 4 nagyobb tojás, 4 ek méz, 1 ek vaníliakivonat vagy fél reszelt tonkabab, 1 ek fi­nomliszt, 1 ek kakaópor, plusz a szóráshoz, egy csipet só, egy csipet őrölt fahéj, 130 g őrölt mandula, 130 g étcsokoládé (felkockázva), 2 ek olaj, olvasz­tott vaj vagy sütőpapír a torta­formához, víz. Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 180 fok­ra. Egy 22 cm átmérőjű torta­forma alját és oldalát is béleljük ki sütőpapírral - vagy kenjük ki vékonyan olvasztott vajjal. Egy nagyobb tálban keverjük össze elektromos mixerrel az összes hozzávalót a csokoládén és az őrölt mandu­lán kívül. Amikor a masz­­sza mér homogén, akkor kever­jük bele az őrölt mandulát. Egy kisebb lábas­ban forraljuk fel a vizet. Helyez­zünk rá egy fémtálat, dobjuk bele a kockákra tördelt étcsokoládét, és vízgőz felett olvasszuk fel. Ha a csoki felolvadt, keverjük hozzá az olajat. Csorgassuk hozzá a masszához, és óvatosan forgas­suk bele. Öntsük a keveréket az előkészített tortaformába, éss tegyük az előmelegített sütőbe 35-40 percre. Ha kész, vegyük ki a sütőből és hagyjuk a formában kihűlni. Csak utána szedjük ki a formából. A tetejét hintsük meg kakaóporral. Tejszínhabbal és reszelt csokival vagy vaníliafagy­lalttal tálaljuk. Céklás csodacseppek Télvíz idején nem ért, ha megerősítjük az immunrendszerün­ket - nincs jobb választás ehhez, mint az alábbi, zöldségekből készült kivonat. Hozzávalók: 20 dkg nyers cékla, 20 dkg nyers répa, 20 dkg fekete retek. Elkészítés: A hozzávalóakt hámozzuk, majd mossuk meg, és préseljük ki a levüket. Öntsük légmentesen záródó üvegbe. Fogyasszunk belőle napi 3 evőkanállal — távol tartja a betegségeket. Céklás gnocchi kecskesajttal, petrezselyemmel Hozzávalók a gnocchihoz: 2 nagy fej cékla, 4 közepes, főtt burgonya, 2 tojás, 2 tk só, liszt. Valamint: 5 dkg vaj, 25 dkg kecskesajt, 1 nagy csokor pet­rezselyemzöld (apróra vágva), frissen őrölt fekete bors, ízlés szerint kevés méz. Elkészítés: A céklát megmossuk, alufóliába csomagoljuk, és előmelegített, 200 fokos sütőben egy óra alatt puhára sütjük. Ez idő alatt a burgonyát héjában puhára főzzük, majd meghámozzuk. A kihűlt céklát pürésítjük, hoz­záadjuk a tojásokat, az áttört burgonyát, a sót. Jól összekever­jük, és annyi lisztet adunk hoz­zá, hogy lágy, gyúrható tésztát kapjunk. Cipót formázunk belőle, folpackba csomagoljuk, és legalább egy órára hűtőbe tesszük. Ezután kivesszük, 6 egyenlő cikkeket vágunk belőle. Kb. 1,5 cm átmérőjű hengere­ket sodrunk a tésztából, 1 cm-es darabokat szelünk belőle, és-bő, sós, forrásban lévő vízben kifőzzük. Amikor feljön a víz felszínére, kész. Leszűrjük. Egy lábasban felolvasztunk kb. 5 dkg vajat, és arra dobjuk a gnocchikat. Rámorzsoljuk a kecskesajtot, meghintjük apróra vágott petrezselyemmel, ízlés szerint megszórjuk egy kis fris­sen őrölt fekete borssal, és még melegen tálaljuk. Cseppenthe­tünk rá egy kis mézet is. Haulitus Anikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom