Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-19 / 16. szám

z I KOZELET 2019. január 19. | www.ujszo.com Andrej Danko is a sajtó nyakára lépne CZÍMER GÁBOR Pozsony. A koalíciós SNS vezére, Andrej Danko szerint a szlovákiai politikusoknak is szükségük van az úgynevezett válaszadási jogra, amelynek értelmében az újságoknak kötelezően közölniük kellene a nyilatkozataikat. A sajtótörvény ilyen fokú szigorítását a Híd elutasítja. A házelnöki tisztséget is betöltő Danko a szóvivőjével, Tomás Kos­­telníkkal üzente meg, hogy szerinte a sajtótörvényben rögzíteni kell a politikusok válaszadási jogát. Sőt, szerinte ennek a jognak nemcsak a tényállításokból álló hírcikkekre, hanem a véleményeket tartalmazó írásokra, vagyis a kommentárokra, glosszákra is vonatkoznia kellene. „Szlovákia sajnos olyan állapotba került, hogy szükség van ilyen tör­vényre. Más, fejlett országokban magától értetődő, hogy létezik ilyen törvény” - üzente Danko, aki hoz­zátette, hogy a kommentárokon a „mediális portálokon közzétett” írásokat, nem pedig az interneten elérhető „szabad kommentárokat érti”. A nyilatkozatban azonban nem pontosítja, mit ért ezen a két fogal­mon. Karol Farkasovsky (SNS), a parlament kultúráért és médiáért fe­lelős bizottságának alelnöke tegnap arról beszélt, a javaslatukkal hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy ki­egyensúlyozottabb legyen a vi-RÖVIDEN A LSNS indítja Radaöovskyt Pozsony. Miroslav Radacovsky egykori bíró pártonkívüliként indul Marian Kotleba mozgal­mának, a ESNS-nek a listáján az európai parlamenti választáson. Radacovsky neve azzal kap­csolatban vált közismertté, hogy ő döntött a köztársasági elnök, Andrej Kiska nagyszalóki (Vel’ky Slavkov) telkeinek ügyében. Az államfőt a bíró a perben elmarasztalta, az ítélet szerint nem Kiska a kérdéses telkek tulajdonosa. A ESNS már a múlt héten bejelentette, a lis­tájukat Milan Úhrík, Martin Belusky és Milan Mazurek ve­zeti majd. (TASR) Danko a rektornak panaszkodott Pozsony. Andrej Danko, az SNS elnöke telefonon közölte a pozsonyi Comenius Egyetem rektorával, Karol Micietával, hogy nagyon elégedetlen az in­tézménynek a politikus kis­doktorija kapcsán tanúsított magatartásával. Danko szerint rendelkezésére áll egy a cseh­országi Brünnből származó szakvélemény, amely idézetnek ismeri el a munkájában fel­használt szövegeket. Korábban az egyetem egy olyan nyilatko­zatot tett közzé, amelyben azt írják, az SNS vezetője nem tar­totta tiszteletben az évszázadok óta érvényes egyetemi szabá­lyokat, mikor nem jelölt meg idézeteket. (Denník N) Andrej Danko házelnök kötelezné az újságírókat a politikusok reakcióinak leközlésére (TASR-felvétel) szony az újságírók és a politikusok között. A képviselő szerint a válasz­adás jogán túl a bocsánatkérés ki­­kényszeríthetőségére is lehetőséget kell biztosítani. A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Miroslav Cíz (Smer) szerint az újságírói kamara létrehozását is fontolóra kellene venni. A Híd nem támogatja A Híd is módosítaná a sajtótör­vényt, de csak úgy, hogy a valótlan információkra való reagálás, vagyis a helyreigazítás jogát a közszerep­lőkre is kiterjesztenék. Bugár Béla, a párt elnöke kérdésünkre elmond­ta, szerinte ez a változás egyáltalán nem korlátozná a sajtószabadságot. „Ha a smeres képviselők által be­terjesztett javaslatot a jelenlegi for­májában fogadnánk el, az szerintem keményen korlátozná a sajtósza­badságot. Nem hiszem, hogy erre bármelyik pártnak szüksége van, ha csak nem akarja befogni a sajtó szá­ját” - nyilatkozta Bugár. A Híd el­nöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy sem a tényszerű igaz állítá­sokra való reakció, sem a kommen­tárokra való reakció jogával nem értenek egyet. A sajtószabadság a tót A Sme napilap megkérdezte Ha­raszti Miklóst, az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság­felelősét, magyarországi publicis­tát. „Ez az egész arról szól, a de­mokrácia lehetővé teszi-e a politi­kusoknak, hogy a lapok szerkesztő­ivé váljanak. A sajtószabadság ugyanis azt jelenti, hogy a szerkesz­tők szabadon dönthetnek arról, hogy mivel töltik meg a médiatér egy ré­szét” - fogalmazott Haraszti. Az eredeti, smeres javaslat szerint a po­litikusok válaszadási jogát csak a hírcikkekre terjesztenék ki. A ki­adók képviselői azonban már ez el­len a változat ellen is élesen tilta­koztak. A Hospodárske noviny több sajtóorgánum vezetőjét is megkér­dezte. Alexej Fulmek, a Sme kiadó­jának, a Petit Pressnek az igazgatója emlékeztetett arra, hogy ők a vá­laszadási jog első bevezetésekor, 2008-ban is élesen tiltakoztak elle­ne. Hozzátette, a cikkek szereplői ma is élhetnek a helyreigazítás lehető­ségével, ami elegendő lehetőséget biztosít a számukra. Nora Slisková, a Pravda kiadója, a Perex elnökségi tagja elmondta, a politikusok vá­laszadási jogának ismételt beveze­tését a sajtószabadságba való be­avatkozásnak értékelik. Szerinte a törvényjavaslat egy ellenséges in­tézkedés, amely arra irányul, hogy a politikusok befolyásolják a médiá­ban megjelenő tartalmakat. Michal Teplica, a lapunkat is tu­lajdonló News and Media Holding ügyvezető igazgatój a pedig attól tart, hogy az új jogszabály jelentős ki­adásokat okoz majd a kiadóknak. Ez végső soron pedig minőségcsökke­nést és az amúgy is nehéz helyzet­ben lévő nyomtatott sajtó pozíció­jának további romlását eredmé­nyezheti. Pavol Múdry, a Nemzet­közi Sajtóintézet (IPI) képviselője szerint a terítéken lévő javaslat visszalépés. Ha elfogadnák, a tör­vény lényegében a Marek Mad’aric által átültetett, 2008-as változathoz térne vissza, amelyet az uniós intéz­mények és az Európa Tanács is ki­fogásolt. Három fiatal kórházban Meghallgatja a KKA a pályázókat BARTALOS ÉVA NAGYROLAND Bár az illetékesek állítják, nem került veszélyes vegyi anyag a levegőbe a D4-es körgyűrű ás az R7-es gyorsforgalmi út építkezésén Sárosfa mellett, a dunaszer­­dahelyi kórházban mégis há­rom fiatalt tartanak megfigye­lés alatt; hasfájással és orr­vérzéssel kerültek kórházba, ami a lapunk által megszólí­tott toxikolégus szerint mérgezés tünete is lehet. Sárosfa/Pozsony. Jana Fedáko­­vá, a dunaszerdahelyi kórházat üze­meltető Svet zdravia szóvivője sze­rint egy munkást sem kezelnek a kórházban, de lapunk kérdésére megerősítette, hogy csütörtökön há­rom fiatalt láttak el. „Az ő esetükben felmerült, hogy az egészségi állapo­tuk összefügg a történtekkel. A vizs­gálatok azonban nem erősítették meg, jelenleg megfigyelés alatt van­nak” - tájékoztatott Fedáková. A fiatalok egyike lapunknak el­mondta, hogy a focipályán voltak, a hasfájás délután négy órakor jelent­kezett nála és barátainál, az építke­zésre nem sokkal három óra után ri­asztották a mentőket. „Fél hat körül, amikor megtudtuk, hogy mi történt, odamentünk a helyszínre, ahol már kint álltak a mentő- és a tűzoltóautók, körülbelül három percet lehettünk az építkezésnél. Otthon már rosszabbul lettem, hánytam és vérzett az orrom. Fél nyolc körül egy ismerősöm be­hozott a kórházba. Tegnaptól körül­belül négyszer vettek tőlem vért, de semmit nem mondanak” - nyilat­kozta az egyik sárosfai fiatal, aki az éjszakát is a dunaszerdahelyi kórház gyerekosztályán töltötte. Hozzátet­te, hogy másokat is kezelnek, rajta kívül ketten vannak kórházban ha­sonló tünetekkel. „A többiek mond­ták, hogy enyhe gázszagot éreznek, de én csak füstöt éreztem” - foly­tatta a fiú. Valószínűleg vasárnapig bent tartják a gyerekeket. Keresik a tettest Ladislav Kerekes, az Állami Mun­kafelügyelet szóvivője elmondta, hogy a nagyszombati kerületi mun­kafelügyeletnek nem jelentettek ve­szélyes anyag szivárgást az R7-es építéséről. Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere és Szitási Ferenc, Lég polgármestere is úgy gondolja, hogy sikerült megnyugtatni a lakosságot. ,A közösségi portálon is tájékoztat­tuk a lakosokat, sokan telefonon is kértek információkat” - nyilatkozta lapunknak Földváry Terézia. Marián Dritomsky, a belügymi­nisztérium válságkezelő osztályá­nak vezérigazgatója elmondta, hogy a helyszínen nem találtak semmi­lyen veszélyes anyagot, ezért bün­tetőeljárást indítottak a hatóságok félrevezetése miatt. „A bejelentés után rövidesen a helyszínre értek a tűzoltók és a vegyvédelmi szakem­berek, azonban a méréseik kimutat­ták, hogy a levegő összetétele nem tartalmazott semmilyen káros anya­got. Az érintett szervek már nyo­moznak hamis bejelentés miatt” - közölte a tárca munkatársa. Véletlen egybeesés? Zacher Gábor toxikológus szerint kizárható a véletlen egybeesés, a szakember úgy gondolja, hogy vala­mi illékony anyag kerülhetett a leve­gőbe, amit utólag nem lehet kimutat­ni. „A helyszínen végzett levegőmin­tavételi eszközökkel sem lehet min­dent detektálni. Valószínűleg olyan szer lehet, amely nagyon rövid távú élettani változást okoz és a tünetek tu­lajdonképpen spontán eltűnnek, tehát az anyag gyorsan kiürül a szervezet­ből” - nyilatkozta a toxikológus. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a vérvizsgálat időpontja is szá­mít, és a vizeletből hosszabb ideig ki­mutathatók a káros anyagok. Pozsony. A Kisebbségi Kul­turális Alaphoz (KKA) 25 ezer euró feletti kérelmek benyújtói­nak a szakbizottságok előtt kell bemutatniuk, hogy mire igé­nyelnek támogatást. Azokat a pályázókat, akik 40 ezer euró fe­letti összeget kémek, a bizottsá­gok nyilvános ülésén hallgatják meg. A meghallgatással kap­csolatban az a mérvadó, hogy az egy kérvényben igényelt összeg eléri-e a 25 ezer illetve a 40 ezer eurót. Aki szeretné meghallgatni a nyilvános prezentációkat, a KKA honlapján regisztrálhat. A résztvevők száma azonban kor­látozott. Egy bizonyos határ fe­lett a KKA nem tud további kül­ső résztvevőket fogadni. Molnár Norbert, a KKA igazgatója la­punknak elmondta, hogy a meg­hallgatásokról az igazgatótanács döntött. A kérelmezőknek leg­feljebb 5 percben kell bemutat­niuk a projektjüket. Ezt követő­en 5 percben a külső megfigye­lők, 5 percben pedig a bizottsági tagok kérdezhetnek a pályázó­tól. A roma kisebbség szakmai bizottsága már meghallgatta az érintett pályázókat. Január vé­gén a magyar sajtó és könyvki­adás bizottság 25 kérelmezőjé­nek meghallgatására kerül sor. A magyar élőkultúrára beadott kérvények közül egyelőre csak egy összege haladja meg a 25 ezer eurót. A roma és magyar művészetek számára támogatást biztosító kiírások január végi határideje pedig még nem járt le. Ezt követően itt is összehívják a meghallgatásokat. Az érintett pályázókat a KKA tíz nappal a meghallgatás előtt értesíti, (czg) A mentőket csütörtökön este riasztották az építkezés helyszínére; azt, hogy nem találtak veszélyes vegyszert, csak órákkal később tették közzé (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom