Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-30 / 25. szám
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. január 30. lwww.ujszo.com Nem sikerült eladni a városi lakásokat Az 56-os számú bérházban lévő lakásokat iroda- és üzlethelyiségekként értékesítené az önkormányzat (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN Egy ideje már árulja a város, de a mai napig nem találtak gazdára azok az önkormányzati lakások, melyek az 56-os számú bérházban találhatók. NAGYKAPOS Petrikán Péter polgármester elmondta, a bérlakások egy részével komoly problémák vannak, ugyanis fel kellene újítani őket. A Fábry utcában, illetve a P. 0. Hviezdoslav lakótelepen álló házak tetőzetét például cserélni kellene, egy épület födémcseréje minimum 20 ezer euróba kerülne. A beruházás elvégzése - melyet egyébként a törvény kötelezettségként ró a tulajdonosra - már csak azért is megfontolandó, mivel ezekben az épületekben jó néhány olyan bérlő lakik, akiknek lakbérhátralékuk vagy egyéb közüzemi tartozásuk van. A Fábry utcai házakat a város le akarta bontatni, helyükön modem multifunkciós épületeket emeltek volna. A beruházás egy hosszú távú építészeti terv része volt, de megvalósítása eddig nem kezdődött el. Időközben a Hviezdoslav lakótelep 61-es számú bérházát eladta a város, az 56-os bérháznak azonban eddig csak egy részét sikerült eladni, a lakások helyén az új tulajdonosok iroda- és üzlethelyiségeket rendeztek be. Mivel a városközpontban álló ingatlan többi része iránt is nagy érdeklődés volt, a város tavaly kb. 30 ezer euróért a többi lakást is eladta volna, de 2018-ban erre nem került sor. A polgármester tájékoztatása szerint azonban nem mondtak le az értékesítésről, az iroda- és üzlethelyiségekként használható önkormányzati vagyont újra felértékeltetik, és újra meghirdetik. Az Ung-vidéki település vezetése évtizedek óta hiába próbálja értékesíteni azt az eredetileg óvodának szánt épületkomplexumot, melynek építését a nyolcvanas évek végén kezdték el. A pénzhiány miatt félbemaradt munkát csak 2003-ban folytatták, ám az akkor már nyugdíjasotthonnak szánt, háromszintes téglaépület máig nem készültei. A városvezetés 2008-ban az 530 ezer euró értékű ingatlant áruba bocsátotta, az akkori vásárló azonban csupán az összeg felét lett volna hajlandó kifizetni. Mivel az adásvétel ilyen feltételek mellett nem valósult meg, az önkormányzat a komplexumot 2014-ben 300 ezer euróért újra meghirdette - sikertelenül. Az önkormányzat ezután újra áruba bocsátotta a házat, de a megadott határidő lejártáig egyetlen potenciális vásárló sem jelentkezett. Az évtizedek óta üresen álló komplexum lebontásával egyébként az önkormányzat kb. 5000 négyzetméternyi építési telekhez jutna. Freskók a templom padlásterének falán SZÁSZI ZOLTÁN Gömör fényes múltú bányavidékén, a kétágú Turóc-patak keleti ágának völgyében fekszik egy szebb napokat is látott, egykor városi rangú, nagy múltú község, Kövi. Közepén, egy kisebb emelkedésen fallal erődített temploma dacol az idővel. nCWBVJ'.TOO.Til Szinte biztos, hogy Kövi tatárdúlás utáni, 1243-ban keletkezett első írásos említése előtt már létezett itt település, méghozzá királyi várbirtokhoz tartozó, melyet IV. Béla adományozott a Bebek család ősének, Tar Detrének jutalmul szolgálataiért. Régi dicsőség Feltehetően ez a nemes úr a király közvetlen környezetéhez tartozott, és a viszontagságos időkben is kitartott ura mellett. S ha egykori királyi várbirtokot kapott, akkor várat is épített, ennek igen csekély nyoma ma is megtalálható Kövi és Gömörrákos közt, egy magaslaton, igaz, 1367-ben már romként j egyzik e várat, nem volt hát hosszú életű. Ha várat építtetett Tar Detre, akkor szinte biztos, hogy templomot is, sőt, Pázmány Péter egy ferences rendi kolostorról is ír egyháztörténeti munkájában. Ha ilyen épül, akkor annak a település stratégiai középpontjában van a helye, Tájolé Kövibe a Jolsva és Nyústya közti 526-os másodrendű útról déli irányba letérve, vagy a Tornaija és Jolsva közti 532- es útról északnyugati irányba, Dereskfelé letérve juthatunk el. A templom a 48.57/20.19 GPS-koordinátáknál található. vagyis ott, ahol ma is megtalálható a jelenleg az ágostai evangélikus híveket szolgáló, az évszázadok alatt többször is átépített, embermagas kőfallal megerősített és mára sajnálatosan rossz állagú ősi templom. Kezdeteiről, alapításáról a szakemberek is óvatosan nyilatkoznak, mert a titokzatos templom valószínűleg meglepetéseket tartogató tudományos régészeti és építészettörténeti feltárását még nem végezték el. Román kori szomszédok Azért is érdemes Kövi templomával foglalkozni, mert nagy a valószínűsége, hogy annak a ma látható félköríves szentélye, egy román kori rotunda egy körtemplom ívét őrzi, amelyet a gótika idején megnyitottak nyugat felé és szögletes hajóval bővítettek. Ilyen rotundák a szomszédos Gömörrákoson, Periászon és Süvétén is megtalálhatók, alapításuk nagyjából egy időszakra esik, körülbelül a 12. század utolsó harmadára. A templomépítéseket a tatárdúlás állította le, majd az újjáépítéseket, a bővítéseket már a gótikus stílusjegyek szerint végezték el. Kövi templomának méretei és díszítettsége a település egykori kiemelkedő helyzetére, rangjára utalnak. Kövinek egy időben bíróválasztási, hagyatékmeghatározási és biróságállítási joga volt, lakosságának száma a 19. század elején közel két és fél ezerre rúgott. A falu közepén álló egyhajós, jelentős méretű, különálló harangtomyos, erődített, lőréses fallal körbevett temploma védőszentjének Szent László királyt tartja a szakirodalom. Jelenlegi formáját a 13. század utolsó harmadában kapta, tornya kései barokk stílusú, és 1800 táján épülhetett. Ami különlegessé teszi ezt a templomot, az a kései reneszánsz idején, 1603-ban elvégzett átépítés, amikor az eredeti egyenes famennyezet helyett a hívek falazott dongaboltíves boltozatot építettek. A templom feltehetően itáliai mesterek által, valamikor a 14. század második felében igen díszes és ritka témákat feldolgozó freskódíszítést kapott, ezeket a boltívek kettémetszették, egy részük a padlástérbe került, és szerencsére viszonylag jó állapotban máig megmaradt. A román kori és gótikus ablakokból is megőrződött néhány darab, ha befalazva, vakolat alatt is, de pontosan mutatják a templom építési és átépítési fázisait. A szentély érdekessége még a két magyar szent királyt, Istvánt és Lászlót ábrázoló falfestmény, de igen értékes és különleges a Szűz Máriát ábrázoló, mandorla alakba belefestett freskó is, amely az északi oldal karzata mögötti falon látható, és amely a 2014-es kutatás idején került napvilágra. Kövi temploma a régészet és a művészettörténet fókuszában van, sajnálatos, hogy a fogyatkozó hívek miatt a helyi egyházközség nem képes a felújítására elég pénzt előteremteni. A titokzatos templom megmentése a következő generációkra hárul. előtt? Szlovákiában i,-An Mfi^/arorwägnAi f-írs'P *4, (■>, otthonra lelt Mit kell tenni | 'JJT Ottjártunk, ahol-Ma már nincs akkora kalandnak kitéve, aki otthon disznót vág, mint Bacsó Péter A tanú cimű filmjében Pelikán József, az állat borét és a zsir egy részét sem kell leadnia, mint a szocializmusban, de azért a vágást jelentenie kell a helyileg illetékes regionális állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnak. Aki nem teijesíti ezt a kötelességét, az 400-tól 1000 euróig terjedő bírságra számíthat. Márpedig a gazdák nagy része ma sem jelenti. E kötelezettség ugyan 2007. február l-jétől van érvényben, de sokan csak most szereztek tudomást róla, a Magyarországon és Romániában felbukkant sertéspestis miatt. Mit kell tenni disznóvágás előtt? Miért lehet veszélyes a disznóhús? ► Panaszkönyv: A saját házunk előtt sem kell havat söpörnünk? Keresse a Vasarnap legújabb számát az újságárusoknál! Vásárnál) Pázmány Péter egy itteni ferences rendi kolostorról is ír egyháztörténeti munkájában (A szerző felvétele)
