Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-30 / 25. szám
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. január 30. | www.ujszo.com A Csallóköz Izei a Vassfazékban című könyvét mutatta be Komáromban Vass Laura, aki az Új Szóban és a Vasárnapban is közölt/közöl régi, elfeledett csallóközi recepteket. A szakácskönyv összeállításában az az elv vezérelte, hogy ne feledkezzünk meg eleink egyszerű, de ízletes és a körülményekhez képest nem kifejezetten drága étkeinkről. (Somogyi Tibor felvétele) Károkat okoznak a hódok BARTALOS ÉVA Nincs szó hódinvázióról, az az elsődleges probléma, hogy egyre kevesebb a fás terület. TWShiymimuMMiKi Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt sok helyen nehezen találnak élelmet a vadon élő állatok, mivel hó borítja a határt. Van azonban olyan állat, amely maga is gondoskodik a táplálékáról. Egyre több ékre rágott fa jelzi, hogy otthonra találtak a hódok a folyók mellett. Télen intenzívebb törődést igényelnek a vadon élő állatok. Horváth Tibor, a Szlovák Vadászkamara galántai járási titkára elmondta, ott, ahol összefüggő a hótakaró, többször kell etetni az állatokat. „Ha nincs hótakaró, az állatok elég táplálékot találnak ahhoz, hogy túléljék a telet” - folytatta Horváth Tibor, hozzátéve, hogy több tényező befolyásolja, mennyire sínyli meg az állomány a hideget. A kemény fagyok és a nyirkos időjárás is kárt okozhat. A nyulak érzékenyek a nedves, hideg időre, az ebből eredő megbetegedés, amely hasonló tiine-Közelebbről nézve kiderül, miért dőltek ki a f á k (A szerző felvétele) tekkel jár, mint az embereknél az influenza, a fiatal egyedek elhullását okozhatja. A hódok azonban minden időben feltalálják magukat, télen szembetűnőbb a ténykedésük. Az utóbbi években a Duna, a Kis-Duna mellett, a Feketevíz környékén és a kanálisok partján is megjelentek. A folyópartok közelében látható körberágott, kidőlt fák bizonyítják, hogy visszatértek a Csallóközbe és a Mátyusföldre. „A hód zsenge ágakkal és azok héjával táplálkozik. Azért rágja körbe a fákat, hogy hozzájusson a vékony ágak felső héjához” - mondta Izsák Gábor, a Dunai Ligetek Tájvédelmi Körzet igazgatóhelyettese. Húsz évvel ezelőtt nem éltek hódok a régióban, ám az utóbbi években nőtt az állományuk, de kérdéses, mennyi egyedet számlál a hódpopuláció. A hódok gyarapodásával együtt nő az erdészetekben okozott kár. „Mintegy fél hektárt, legalább ezer fát taroltak le” - nyilatkozta Jozef Habara, a Szlovák Erdészeti Vállalat bősi központjának vezetője a noviny.sk-nak a Bős környéki erdőben észlelt, hódok okozta károkról. „A túlzott mezőgazdasági és urbanisztikai kihasználás miatt kevés az erdő és a fa a kanálispartokon. Ott elég nagy károkat tudnak okozni a hódok. Az ökotópban nem okoznak nagy kárt, inkább tájépítészeti szempontból lehetnek gondok” - folytatta Izsák Gábor. Az erdészeknek bosszúságot okozhatnak a védett rágcsálók. A környezetvédő szerint azonban ha mérséklődne a fairtás, akkor a hódok sem rágnák ki az egyedeket. Vince-napi boráldás Somorján BARTALOS ÉVA Tizedik alkalommal találkoztak a borászok ás a borkedvelők a Somorja melletti borászatban, hogy megáldják a tavaly készült borokat. A szakértők szerint 2018 sok borász számára a megpróbáltatások éve volt. SOMORJA Január 22. Vince napja, a néphagyomány szerint ha fénylik Vince, megtelik a pince, vagyis ha jó idő lesz, bőséges bortermés várható. Egy másik tradíció szerint az ezen a napon metszett szőlővesszőkből jósolják meg a szüret gazdagságát. A lemetszett vesszőt vázába teszik, és ha sok rügyet hajt, akkor már nem kell nagy fagyoktól tartani. Bartal László, a boráldásnak helyet adó pince tulajdonosa lapunknak elmondta, baráti együttlétnek indult a Vincenapi boráldás, amely az évek során meghatározó rendezvénnyé nőtte ki magát. Több tucat helyi, illetve a A tavalyi bort és a Vince napján metszett szőlővesszőket is megáldották (A szerző felvétele) szélesebb régióban tevékenykedő borász kóstolta meg a házigazda által előállított borokat, amelyeket Bohunicky Jozef, az Európai Borlovagrend papja és Mikus Csaba somorjai káplán is megáldott. Bartalos Gyula, az Európai Borlovagrend délszlovákiai legátusának elnöke elmondta, míg 2017-ben kivételesen kedvező feltételek voltak a borkészítésre, tavaly az időjárási viszontagságok megnehezítették a borászok dolgát. „A tavalyi év nagyon szélsőséges volt, rettenetes szárazságok voltak, máshol viszont sok volt az eső. A háztáji borászok dolgát nagyon megnehezíti az időjárás” - magyarázta Bartalos Gyula. Az időjárás miatt egyes vidékeken túl savasak lehetnek a borok, vagy épp elillantak a savak. Bartal László szerint a vörösboroknak kedvezett az időjárás, a fehérborok azonban elvesztették a savaikat. Pereden is hasonló a helyzet, Varga Zoltán peredi borász elmondta, hogy a fehérborok is jók, de a vörösek még jobbak. Abban valamennyi általunk megszólított borász egyetértett, hogy fejlődik a borkultúra a vidéken, a vásárlók megválogatják, mivel koccintanak, és nyitottak a helyi termelők által előállított italokra. „Nemcsak a környékünkön, hanem országos szinten is szép eredményeket érnek el a borászatok, akik külföldi versenyeken is sikert aratnak boraikkal” - nyilatkozta Varga Zoltán. Nem csak az emeletes vonat lehet megoldás BARTALOS ÉVA Három emeletes vagonban összesen 360 ülőhely van, csúcsidőben 500-700 utast szállítanak a RegioJet vonatai. POZSONY/DUNASZERDAHELY Heteken belül emeletes vonatok járhatnának Pozsony, Dunaszerdahely és Komárom között a közlekedésügyi minisztérium szerint. A RegioJet közlekedési magánvállalat azonban más módon is növelné a túlterhelt járatok kapacitását. Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter novemberben egyeztetett a RegioJet és az érintett falvak képviselőivel, hogy megoldást keressenek az egyre telítettebb vonatokra. Tavaly újra rekordot döntött a közlekedési vállalat utasforgalma. 2018-ban 3,8 millió utast szállított a Pozsony-Komárom vonalon. „A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a RegioJet is a Pozsony Megyei Integrált Közlekedési Rendszer része lett, a fővárostól Úszóiig városi tömegközlekedési eszközként járnak a vonatok. Az útépítéssekkel járó útlezárások és közlekedési nehézségek miatt is több utas vonatra váltott” - közölte Ales Ondrűj, a vállalat szóvivője. Érsek Árpád azt javasolta, emeletes vonatokkal csökkentsék a járatok telítettségét. Karolina Ducká, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy a piacon elérhető német gyártmányú emeletes szerelvényekben 120 ülőhely van, 32- vel több, mint a hagyományos vagonokban. Három emeletes vagon összekapcsolásával 360 utasnak lenne ülőhelye, de ez sem jelentené azt, hogy mindenki kényelmesen eljut a fővárosba. „Dunaszerdahely, Uszor és Pozsony között járnak a legtúlterheltebb vonatok, amelyeken járatonként körülbelül 500-700 személy utazik” - tájékoztatott Ondrűj. A közlekedési magánvállalat szóvivője hozzátette, hogy összesen 7-8 megoldási javaslatot tárnak a minisztérium elé, ezek egyike az emeletes vontok beiktatása. A lehetőségek között szerepel a Szlovák Államvasutakkal való együttműködés, a RegioJet az állami vállalattól bérelne emeletes vagonokat, mivel Szlovákiában csak ezeknek van műszaki engedélyük. „Európában hiány van az emeletes szerelvényekből, és más vagonok beiktatásához jóváhagyásra van szükségünk” - folytatta Ondrűj. Érsek azt mondta, a minisztérium kész meggyorsítani a jóváhagyási folyamatot a Közlekedési Hivatalban. A minisztérium most arra vár, hogy a RegioJet közölje, hogyan iktatná be az emeletes vonatokat, és árajánlatot is kértek a vállalattól. Ales Ondrűj pedig azt ígérte, hamarosan bemutatják a javaslataikat a minisztériumban. Az azonban továbbra is kérdéses, mikor lélegezhetnek fel a csúcsidőben Dunaszerdahely, illetve Úszor és Pozsony között, egyvágányos vonalon ingázó utasok. A minisztérium és a RegioJet is gyors megoldást ígér (TASR-feivétei)
