Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
www.ujszo.com I 2019. január 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A tejnek nincs lába Ki mit vár a 2019-es esztendőtől VERES ISTVÁN Izzó narancsok potyogtak az égből, amikor Bandika és Ervin megálltak egy síkvidéki benzinkútnál, személygépkocsijuk üzemanyagtartályát feltöltendő. Amíg Bandika lemosta az ablakokról a narancsrostot, Ervin bement fizetni. Szilveszter napja volt, a pultnál pedig két pénztár: az egyiknél egy fiatal és magas barna hölgy, a másiknál egy idősebb alacsony szőke. Ervin a bal oldali pénztárhoz járult, a barnához. Pontgyűjtő kártyája van? - kérdezte a munkaerő. Ervin odanyújtotta, majd miközben hitelkártyáját a leolvasóhoz érintette, nemmel válaszolt a munkaerő másik kérdésére, mellyel azt tudakolta Ervintől, kér-e akciós müzli csokit. Közben az alacsony szőke kasszás közölte kolléganőjével, hogy megjött a tej. Erre amaz vidáman, de határozottan visszaszólt, hogy „a tejnek, kedves, nincs lába, nem tud jönni, szerintem hozták”. És azzal a lendülettel letépte a számlát, odanyújtotta Ervinnek, miközben négy szót hadart: „köszönjük, viszlát, jóutat, szia.” Már az olasz-szlovén határ közelébenjártak, amikor elkezdtek az új évről beszélgetni. Hogy melyikük mit vár a2019-es esztendőtől, illetve mi az, amihez semmi kedve nem lesz idén. Abban már az elején megegyeztek, hogy 2019-ben sem szeretnének zongorázni azon az aranyozott zongorán, amely II. Erzsébet angol királynő mögött volt elhelyezve, amikor a királynő elmondta 2018-as karácsonyi beszédét. Nem szeretnének továbbá pilótajogosítványt szerezni, mint Sólyom László volt magyar államfő, aki ezt nemrég tette meg. Bandika szerint hasznos, ha a célok rangsorolásakor félévekre, illetve negyedévekre osztják az esztendőt, mert így könnyebb tájékozódni a prioritások erdejében. Hozzá is tette, hogy az év első három hónapjában a fő célja, hogy szerezzen egy liter birspálinkát. Ervin szerényebb volt: ő azt tűzte ki célul, hogy márciusig újraolvassa Hemingwaytől Az öreg halász és a tengert. A nyár kezdetéig pedig szeretne átállni a brazilról az etiópiai kávéra. És ha még emellett maradna ideje, szívesen megnézné Segesvárt vagy Besztercét, és ha már ott van, és minden simán megy, talán még Medgyest is, meg Brassót. Bandika helyeselt, majd elmondta, 2019-ben alighanem pártot alapít. Szeretne ugyanis elindítani néhány fontos társadalmi változást. Szerinte jó lenne például, ha végre betiltanák a hálós narancsot, senkinek sincs ugyanis joga ahhoz, hogy más élőlényeket hálóban tartson. De a narancs nem élőlény, hanem termés, pontosabban gyümölcs - szólt közbe Ervin, miközben megelőzött egy Szilágy megyei rendszámú román autószállító trélert, amely további három autószállító trélert szállított. Miért kell mindenből azonnal politikai ügyet csinálni? - kérdezett vissza sértődötten Bandika. Ervin belátta, hogy hibázott, és megfogadta, hogy soha többé nem utasítja vissza a benzinkúton figyelmébe ajánlott akciós müzli csokit. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Az „utca" éve után választási év áll előttünk LAJOS P. JÁNOS A tavalyi évet úgy kezdtük, hogy a nagy nyolcasok éve lesz - legalábbis itt Szlovákiában. Lesz sok megemlékezés, de az év fő belpolitikai eseménye valószínűleg az őszi, helyhatósági választás lesz. Az élet azonban tavaly is megmutatta, hogy sok esetben felesleges tervezni. Ján Kuciak és Martina Kusnírová februári meggyilkolása teljesen átírta az ország belpolitikai naptárát. Egy évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy az év végén nem Robert Ficónak hívják majd a szlovák miniszterelnököt, ahogyan azt sem, hogy Robert Kalinák belügyminiszter nemhogy miniszter nem lesz, de már a parlamentben sem lehet őt látni. A kormánykoalíció ugyan maradt, de a kormány átalakult, egy év alatt három belügyminisztere is volt az országnak, távozott a rendőrfőkapitány, és korábban a befolyásukkal dicsekvő emberek kerültek börtönbe. Az év teljesen máshogy alakult, mint ahogyan azt mi, újságírók vártuk, és biztosan máshogy, mint amire a politikusok számítottak. 2018 történéseit jobbára az „utca” határozta meg, ami ugyan szokatlan, de Szlovákiában ez általában jót jelent. így volt ez 1989-ben, így volt 1998-ban, és tavaly is. Ahhoz azonban, hogy az események ne lépjenek ki a medrükből, kell a fogadókészség a politika irányából is. Tavaly, egy rendkívül kiélezett helyzetben és még ha nehezen is, de sikerült végrehajtani ezt a mutatványt. Ehhez kellett azonban az is, hogy az „utca” mentes maradt a szélsőségektől, alapvetően a demokratikus értékekért kiálló emberek határozzák meg a haladás irányát. Az idei évről ezért is nehéz bármit írni. Van ugyan néhány fogódzó, lesz köztársaságielnök-választás, lesz európai parlamenti választás és ősszel minden bizonnyal elindul a 2020-as parlamenti választás kampánya. Andrej Kiska államfő tegnapi beszédében megerősítette, hogy nem indul a köztársaságielnök-választáson, amikor megismételte, hogy ez az utolsó újévi beszéde. Idén tehát mindenképpen új köztársasági elnököt választunk. Ugyan az államfő hatásköre viszonylag szűk, de a tavaly tavaszi események is megmutatták, hogy fontos ellenpólusa tud lenni a végrehajtó hatalomnak. Kiélezett helyzetekben egyáltalán nem mindegy, hogy ki ül az elnöki palotában. Természetesen az sem mindegy, hogy ki képvisel bennünket az Európai Parlamentben, és még ha látszólag Strasbourg és Brüsszel messze is van Szlovákiától, az elmúlt év megmutatta azt is, hogy a térbeli távolság nem jelent semmit. Ahogyan lehetett Brüsszel elleni kampánnyal befolyásolni a magyarországi választások eredményét, úgy hatással lehet a szlovákiai belpolitikai helyzet az EP-választások eredményére. Európa jövője Szlovákia és az egész térség jövője is egyben, és egyáltalán nem mindegy, hogy az eddigihez hasonló, mérsékelt és demokratikus vezetése lesz-e, vagy a szélsőségek kapnak nagyobb szót az irányításban, mint ahogyan azt tapasztaljuk Lengyelországban vagy Magyarországon. A tavalyi évet lezártuk, de a demokrácia jellegéből adódóan nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Nincs végső győzelem, megnyugtatásul azonban leírhatjuk, nincs végső vereség sem, legalábbis amíg demokrácia van. Idén két fontos választás is lesz, közvetlenül is kinyilváníthatjuk a véleményünket. Tegye meg ezt mindenki, akinek lehetősége van rá. Hacsak az élet nem állít elénk még fontosabb választásokat... Csökkent a migráció és csillapodott a válsághangulat az unióban A kedvező gazdasági környezet is erősítette idén a tervezett brit távozás után bennmaradó tagállamok egységét, azonban a jogállamiság és a migráció kérdése feletti vita nem csitult. Az illegális bevándorlók számának meredek csökkenése nyomán az uniós politika napirendjét mindenekelőtt a tervezett brit kilépés kérdése uralta 2018-ban Brüsszelben. A brit kiválás tervezett 2019. március 29-i dátumáig még mindkét félnek ratifikálnia kell az egyezményt, s egyelőre legalábbis kétesélyesnek látszik, hogy ez sikerül-e. Az EU ezért fokozta a felkészülést a szigetország rendezetlen kiválása, az úgynevezett kemény brexit esetére. Bár az Európai Bíróság decemberben kimondta, az Egyesült Királyságnak jogában állna egyoldalúan leállítani a kiválás folyamatát, a brit kormány ettől elzárkózik, pedig sokan gondolják úgy, hogy ez lenne a legjobb. Más területeken már közel sem volt ilyen nagy az összhang az EU országai között, például továbbra is komoly feszültséget okoztak a jogállamisági viták, különösen Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve egyre gyakrabban a romániai helyzettel kapcsolatban. Az Európai Parlament szeptemberben nagy többséggel megszavazta a magyar jogállamiságról szóló különjelentést, amelynek alapján megindult az alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban. Ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége van a dokumentumnak, amely szerint fennáll a veszélye a közös uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének Magyarországon. A tanácsban még nem került sor a magyar kormány hivatalos meghallgatására, és a Lengyelországgal szembeni hetes cikkes eljárás ügyében sem történt még sok előrelépés, pedig Varsó képviselőjét már háromszor is meghallgatták. A migráció témája valamelyest háttérbe szorult az ÉU-ban, miután tavaly harmadával csökkent a menedékkérők száma, s már alacsonyabb volt, mint 2014 óta bármikor. Elemzők azt várták, hogy így, a feszültség csillapodásával nőni fog a megállapodás esélye a dublini menekültügyi reformról, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelebb a rendezés. Egy új német-francia javaslat szerint állandó, kötelező áthelyezési kvótákat hoznának létre, ugyanakkor a részvétel ebben kiváltható lenne anyagi támogatással is, így hidalva át a nézetkülönbségeket a menedékkérők befogadását elutasító és a fő belépési országoknak számító tagállamok között. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy egy ilyen rendszer felállítására a képviselő-testület is áldását adná. Több nyugat-európai ország korábban elzárkózott a hasonló megoldásoktól, mondván, hogy minden EU-tagnak szolidárisnak kell lennie, de a jelek szerint már nagyobb erre a nyitottság a hosszú ideje tartó konfliktus lezárása érdekében. Brüsszeli diplomaták szerint azonban még így is hosszú időbe telhet az egyezség tető alá hozása, mert egyes politikusok a téma napirenden tartásában érdekeltek. Változó mértékben, de minden tagországban nőtt idén a gazdaság, a munkanélküliségi arány pedig rekordalacsonyan áll az uniós statisztikai hivatal adatai szerint. Gazdasági problémákról ennek megfelelően kevesebb szó esett, ez alól volt kivétel a költségvetési vita az új, populista olasz kormányzat és az Európai Bizottság között. A büdzsétervezetet a brüsszeli testület példátlan módon októberben elutasította a túl magas hiánycélok miatt, de Róma végül korrekciót jelentett be, és egyelőre így nem indult túlzottdeficit-eljárás. Kedvező fejlemény az is, hogy Görögország idén megkapta a harmadik mentőcsomag utolsó részletét az euróövezeti állandó mentőalaptól (ESM), így Athén visszatérhet nyolc év után az önálló, piaci alapú finanszírozáshoz. Számos, az EU-t is érintő válság továbbra sem oldódott meg, a kontinensnek a többi között olyan kihívásokkal kellett szembenéznie 2018- ban is, mint a terrorizmus, az ukrán és a szíriai helyzet, a radikális pártok erősödése, Oroszország dezinformációs tevékenysége, vagy például az amerikai politika irányváltása Donald Trump elnöksége alatt. (MTI)
