Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-02 / 1. szám

www.ujszo.com I 2019. január 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A tejnek nincs lába Ki mit vár a 2019-es esztendőtől VERES ISTVÁN Izzó narancsok potyogtak az égből, amikor Bandika és Ervin megálltak egy síkvi­déki benzinkútnál, sze­mélygépkocsijuk üzemanyagtar­tályát feltöltendő. Amíg Bandika lemosta az ablakokról a narancs­rostot, Ervin bement fizetni. Szil­veszter napja volt, a pultnál pedig két pénztár: az egyiknél egy fiatal és magas barna hölgy, a másiknál egy idősebb alacsony szőke. Ervin a bal oldali pénztárhoz járult, a bar­nához. Pontgyűjtő kártyája van? - kérdezte a munkaerő. Ervin oda­nyújtotta, majd miközben hitelkár­tyáját a leolvasóhoz érintette, nem­mel válaszolt a munkaerő másik kérdésére, mellyel azt tudakolta Ervintől, kér-e akciós müzli csokit. Közben az alacsony szőke kasszás közölte kolléganőjével, hogy meg­jött a tej. Erre amaz vidáman, de határozottan visszaszólt, hogy „a tejnek, kedves, nincs lába, nem tud jönni, szerintem hozták”. És azzal a lendülettel letépte a számlát, oda­nyújtotta Ervinnek, miközben négy szót hadart: „köszönjük, viszlát, jóutat, szia.” Már az olasz-szlovén határ kö­zelébenjártak, amikor elkezdtek az új évről beszélgetni. Hogy melyi­kük mit vár a2019-es esztendőtől, illetve mi az, amihez semmi kedve nem lesz idén. Abban már az elején megegyeztek, hogy 2019-ben sem szeretnének zongorázni azon az aranyozott zongorán, amely II. Er­zsébet angol királynő mögött volt elhelyezve, amikor a királynő el­mondta 2018-as karácsonyi beszé­dét. Nem szeretnének továbbá pi­lótajogosítványt szerezni, mint Sólyom László volt magyar állam­fő, aki ezt nemrég tette meg. Ban­dika szerint hasznos, ha a célok rangsorolásakor félévekre, illetve negyedévekre osztják az esztendőt, mert így könnyebb tájékozódni a prioritások erdejében. Hozzá is tet­te, hogy az év első három hónapjá­ban a fő célja, hogy szerezzen egy liter birspálinkát. Ervin szerényebb volt: ő azt tűzte ki célul, hogy már­ciusig újraolvassa Hemingwaytől Az öreg halász és a tengert. A nyár kezdetéig pedig szeretne átállni a brazilról az etiópiai kávéra. És ha még emellett maradna ideje, szíve­sen megnézné Segesvárt vagy Besztercét, és ha már ott van, és minden simán megy, talán még Medgyest is, meg Brassót. Bandika helyeselt, majd el­mondta, 2019-ben alighanem pártot alapít. Szeretne ugyanis elindítani néhány fontos társadalmi változást. Szerinte jó lenne például, ha végre betiltanák a hálós narancsot, senki­nek sincs ugyanis joga ahhoz, hogy más élőlényeket hálóban tartson. De a narancs nem élőlény, hanem termés, pontosabban gyümölcs - szólt közbe Ervin, miközben meg­előzött egy Szilágy megyei rend­számú román autószállító trélert, amely további három autószállító trélert szállított. Miért kell min­denből azonnal politikai ügyet csi­nálni? - kérdezett vissza sértődöt­ten Bandika. Ervin belátta, hogy hibázott, és megfogadta, hogy soha többé nem utasítja vissza a benzin­kúton figyelmébe ajánlott akciós müzli csokit. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Az „utca" éve után választási év áll előttünk LAJOS P. JÁNOS A tavalyi évet úgy kezdtük, hogy a nagy nyolcasok éve lesz - legalábbis itt Szlovákiában. Lesz sok megemlékezés, de az év fő belpolitikai eseménye valószínűleg az őszi, helyha­tósági választás lesz. Az élet azonban tavaly is megmutatta, hogy sok esetben felesleges tervezni. Ján Kuciak és Martina Kusnírová februári meggyilkolása teljesen átírta az ország belpolitikai naptárát. Egy évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy az év végén nem Robert Ficónak hívják majd a szlovák miniszterelnököt, ahogyan azt sem, hogy Robert Kalinák bel­ügyminiszter nemhogy miniszter nem lesz, de már a parlamentben sem lehet őt látni. A kormánykoalíció ugyan maradt, de a kormány átalakult, egy év alatt három belügyminisztere is volt az országnak, távozott a rendőr­­főkapitány, és korábban a befolyásukkal dicsekvő emberek kerültek börtönbe. Az év teljesen máshogy alakult, mint ahogyan azt mi, újságírók vár­tuk, és biztosan máshogy, mint amire a politikusok számítottak. 2018 történéseit jobbára az „utca” határozta meg, ami ugyan szokatlan, de Szlovákiában ez általában jót jelent. így volt ez 1989-ben, így volt 1998-ban, és tavaly is. Ahhoz azonban, hogy az események ne lépjenek ki a medrükből, kell a fogadókészség a politika irányából is. Tavaly, egy rendkívül kiélezett helyzetben és még ha nehezen is, de sikerült végrehajtani ezt a mutatványt. Ehhez kellett azonban az is, hogy az „utca” mentes maradt a szélső­ségektől, alapvetően a demokratikus értékekért kiálló emberek hatá­rozzák meg a haladás irányát. Az idei évről ezért is nehéz bármit írni. Van ugyan néhány fogódzó, lesz köztársaságielnök-választás, lesz európai parlamenti választás és ősszel minden bizonnyal elindul a 2020-as parlamenti választás kam­pánya. Andrej Kiska államfő tegnapi beszédében megerősítette, hogy nem indul a köztársaságielnök-választáson, amikor megismételte, hogy ez az utolsó újévi beszéde. Idén tehát mindenképpen új köztársa­sági elnököt választunk. Ugyan az államfő hatásköre viszonylag szűk, de a tavaly tavaszi események is megmutatták, hogy fontos ellenpólusa tud lenni a végrehajtó hatalomnak. Kiélezett helyzetekben egyáltalán nem mindegy, hogy ki ül az elnöki palotában. Természetesen az sem mindegy, hogy ki képvisel bennünket az Eu­rópai Parlamentben, és még ha látszólag Strasbourg és Brüsszel messze is van Szlovákiától, az elmúlt év megmutatta azt is, hogy a tér­beli távolság nem jelent semmit. Ahogyan lehetett Brüsszel elleni kampánnyal befolyásolni a ma­gyarországi választások eredményét, úgy hatással lehet a szlovákiai belpolitikai helyzet az EP-választások eredményére. Európa jövője Szlovákia és az egész térség jövője is egyben, és egyáltalán nem mindegy, hogy az eddigihez hasonló, mérsékelt és demokratikus ve­zetése lesz-e, vagy a szélsőségek kapnak nagyobb szót az irányításban, mint ahogyan azt tapasztaljuk Lengyelországban vagy Magyarorszá­gon. A tavalyi évet lezártuk, de a demokrácia jellegéből adódóan nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Nincs végső győzelem, megnyugtatásul azonban leírhatjuk, nincs végső vereség sem, legalábbis amíg demok­rácia van. Idén két fontos választás is lesz, közvetlenül is kinyilvánít­hatjuk a véleményünket. Tegye meg ezt mindenki, akinek lehetősége van rá. Hacsak az élet nem állít elénk még fontosabb választásokat... Csökkent a migráció és csillapodott a válsághangulat az unióban A kedvező gazdasági környe­zet is erősítette idén a terve­zett brit távozás után bennma­radó tagállamok egységét, azonban a jogállamiság és a migráció kérdése feletti vita nem csitult. Az illegális bevándorlók számának meredek csökkenése nyomán az uni­ós politika napirendjét mindenekelőtt a tervezett brit kilépés kérdése uralta 2018-ban Brüsszelben. A brit kiválás tervezett 2019. már­cius 29-i dátumáig még mindkét fél­nek ratifikálnia kell az egyezményt, s egyelőre legalábbis kétesélyesnek látszik, hogy ez sikerül-e. Az EU ezért fokozta a felkészülést a szigetország rendezetlen kiválása, az úgynevezett kemény brexit esetére. Bár az Euró­pai Bíróság decemberben kimondta, az Egyesült Királyságnak jogában állna egyoldalúan leállítani a kiválás folyamatát, a brit kormány ettől el­zárkózik, pedig sokan gondolják úgy, hogy ez lenne a legjobb. Más területeken már közel sem volt ilyen nagy az összhang az EU orszá­gai között, például továbbra is ko­moly feszültséget okoztak a jogálla­misági viták, különösen Magyaror­szággal és Lengyelországgal, illetve egyre gyakrabban a romániai hely­zettel kapcsolatban. Az Európai Parlament szeptem­berben nagy többséggel megszavazta a magyar jogállamiságról szóló kü­­lönjelentést, amelynek alapján meg­indult az alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás a tagállami kormá­nyokat tömörítő tanácsban. Ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége van a dokumentum­nak, amely szerint fennáll a veszélye a közös uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének Magyar­­országon. A tanácsban még nem ke­rült sor a magyar kormány hivatalos meghallgatására, és a Lengyelor­szággal szembeni hetes cikkes eljárás ügyében sem történt még sok előre­lépés, pedig Varsó képviselőjét már háromszor is meghallgatták. A migráció témája valamelyest háttérbe szorult az ÉU-ban, miután tavaly harmadával csökkent a mene­dékkérők száma, s már alacsonyabb volt, mint 2014 óta bármikor. Elem­zők azt várták, hogy így, a feszültség csillapodásával nőni fog a megálla­podás esélye a dublini menekültügyi reformról, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelebb a rendezés. Egy új német-francia javaslat sze­rint állandó, kötelező áthelyezési kvótákat hoznának létre, ugyanakkor a részvétel ebben kiváltható lenne anyagi támogatással is, így hidalva át a nézetkülönbségeket a menedékké­rők befogadását elutasító és a fő be­lépési országoknak számító tagálla­mok között. Antonio Tajani, az Eu­rópai Parlament elnöke kijelentette, hogy egy ilyen rendszer felállítására a képviselő-testület is áldását adná. Több nyugat-európai ország ko­rábban elzárkózott a hasonló megol­dásoktól, mondván, hogy minden EU-tagnak szolidárisnak kell lennie, de a jelek szerint már nagyobb erre a nyitottság a hosszú ideje tartó konf­liktus lezárása érdekében. Brüsszeli diplomaták szerint azonban még így is hosszú időbe telhet az egyezség te­tő alá hozása, mert egyes politikusok a téma napirenden tartásában érde­keltek. Változó mértékben, de minden tagországban nőtt idén a gazdaság, a munkanélküliségi arány pedig re­­kordalacsonyan áll az uniós statiszti­kai hivatal adatai szerint. Gazdasági problémákról ennek megfelelően ke­vesebb szó esett, ez alól volt kivétel a költségvetési vita az új, populista olasz kormányzat és az Európai Bi­zottság között. A büdzsétervezetet a brüsszeli testület példátlan módon októberben elutasította a túl magas hiánycélok miatt, de Róma végül korrekciót jelentett be, és egyelőre így nem indult túlzottdeficit-eljárás. Kedvező fejlemény az is, hogy Görögország idén megkapta a har­madik mentőcsomag utolsó részletét az euróövezeti állandó mentőalaptól (ESM), így Athén visszatérhet nyolc év után az önálló, piaci alapú finan­szírozáshoz. Számos, az EU-t is érintő válság továbbra sem oldódott meg, a konti­nensnek a többi között olyan kihívá­sokkal kellett szembenéznie 2018- ban is, mint a terrorizmus, az ukrán és a szíriai helyzet, a radikális pártok erősödése, Oroszország dezinformá­­ciós tevékenysége, vagy például az amerikai politika irányváltása Do­nald Trump elnöksége alatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom