Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-29 / 24. szám
www.ujszo.com FOCITIPP 2019. JANUAR 29. „A legegyszerűbb játék" szabályai, 1863 került”, és a tizenhatos és az ötös vonal is elnyerte a mai formáját. Az 1903-as év is jelentős újításokat hozott, ugyanis ekkortól már szabadrúgásból is lehetett gólt rúgni, a játékvezető „előnyszabályt” alkalmazhatott, valamint csúnya beszédért kiállítást is eszközölhetett. 1907-től módosítottak a lesszabályon is, miszerint a saját térfélen eltörölték a lest. A modern futball kialakulása 1912-ben döntöttek arról, hogy a kapus csak a tizenhatoson belül érhet kézzel a labdához, 1920-tól pedig eltörölték a lest a bedobások után. Az 1920-as évek közepétől már szögletből is lehetett gólt elérni, míg a korábbi „háromemberes szabályt” két emberre redukálták, így a lesszabály elnyerte a mai definícióját. 1931-ben a kapus már négyet léphetett a labdával a korábbi kettő helyett, míg 1937-ben a tizenhatosra körív került, hogy védjék a büntetőt elvégző játékost. 1938-ban az FA titkára, a korábban nemzetközi játékvezetőként tevékenykedő Stanley Rous újrafogalmazta az egész szabályzatot, melybe bekerült az is, hogy a súlyos szabálytalanságokat kiállítással kell büntemi. Rous annyira jó munkát végzett, hogy 1997-ig csak pár módosítással bővült a szabályzat, így nem csoda, hogy Rous-t a FIFA elnökévé választották 1961-ben. Előtte azonban történt még egy lényeges előrelépés a szabályok terén: 1954-ben kezdték tesztel► Gól akkor van, ha a labda a felső kapufa alatt átjut a gólvonalon, kivéve, ha nem rúgják, hanem kézzel dobják. ► A játékosok a kezüket csak arra használhatják, hogy a labdát megállítsák, és a lábuk előtt a talajra helyezzék. ► Csak a labdába szabad rúgni. ► Tilos a levegőben lévő labdába belerúgni. ► Tilos a buktatás, valamint egymás lábainak tiprása, rugdosása. ► Ha a labda túlkerül az oldalzászlók vonalán, a labdát kirúgó játékosnak a pálya közepe felé irányuló egyenes rúgással kell visszajuttatnia a játéktérre, méghozzá arról a pontról, ahol a labda elhagyta a játékteret. ► Ha a labda túljut a gólvonalon, a gólt kapó csapat egyik tagja a gólvonalról kirúgással hozza ismét játékba. ► A kirúgást végző játékos körül a kirúgás közben hat lépésnél közelebb nem állhat senki. ► A játékos abban a pillanatban „játékon kívül van", ha a labda elé kerül, és a lehető leghamarabb vissza kell térnie a labda mögé. Ha egy játékoson a saját csapatának tagjai rúgják túl a labdát, akkor nem érhet hozzá, nem rúghat bele, és előbbre sem mehet egészen addig, amíg az ellenfél valamely játékosa bele nem ért a labdába. ► Tilos a támadás, amíg egy játékos lesen van, azaz a labda közvetlenül mögötte található. A topbajnokságok közül a La Liga már bevezette a videóbíró rendszerét (Fotó: TASR/AP) 2012-ben engedélyezték a gólvonal-technika működését, ám nem tették kötelezővé. Minderre azért is volt szükség, mert bár pár évvel korábban bevezették az ötbírós rendszert, miszerint két A 2010-es vb-n a játékvezetőt még nem segítette a gólvonal-technológia Frank Lampard emlékezetes lövésénél (Fotó: TASR/AP) IFAB megalakulását is hozta. Az IFAB ma is a világ labdarúgásának meghatározó szabályalkotó testületé. Még a századforduló körül is szinte évente változtak a szabályok 1887- ben a kapus számára megtiltották, hogy az ellenfél térfelén kézzel érintse a labdát, majd 1888- ban bevezetésre került az „ejtett labda”, amit a játékvezető hajtott végre, miután valamiért megszakította a játékot. 1889-től a sorozatosan szabálytalankodó játékost kiállíthatta a játékvezető, míg a következő évtől már nem lehetett gólt elérni a kirúgásból. 1891 lényeges újításokat hozott: az alapvonaltól 12 yard távolságra vonalat húztak keresztbe a pályán, melyen belül a kezezés és a durvaság büntetőt vont maga után. Megjelentek a vonalbírók (partjelzők), a pálya tartozéka lett a középkor a középponttal, az ötös és a tizenhatos vonal is. Talán meglepő, de csak 1897-ben határozták meg, hogy mindkét csapatban 11 főnek kell pályára lépnie, és egy meccs 90 percig tart (hacsak nem állapodnak meg másban a felek). A pálya része lett a felezővonal, és ekkor redukálták a pálya maximális hosszát 200 yardról 130 yardra. 1901-től a kapus bármilyen célból érinthette a labdát kézzel (előtte csak védésre használhatta a kezét). 1902- ben a tizenegyespont is „pályára ni a rendszert, 1958-ban pedig már engedélyezték a csapatok számára a cserét. 1970-ben újabb fontos mérföldkő következett: a játékvezetők piros és sárga lapokat oszthattak a szabálytalanságok büntetésére. Az 1976-os Európa-bajnokságon alkalmazták először nagy világversenyen a tizenegyespárbajt a mérkőzés eldöntésére, addig a harmadik meccs vagy a pénzfeldobás döntött valamely csapat javára. 1979- től a játékvezetők „közvetett” és „közvetlen” szabadrúgásokat különböztettek meg, és karjelzéssel mutatták, hogy mely eset áll fenn. Az ezt követő évtől a köpést és a súlyos sportszerűtlenséget is piros lappal büntették, valamint a kirúgásnak el kellett hagynia a tizenhatos vonalát ahhoz, hogy bárki újra játékba avatkozzon. 1990-től az új lesszabály szerint az egyvonal már nem számított lesnek, míg a gólhelyzetben kiugró ellenfél szabálytalan megállítása automatikusan piros lapot ért. Ekkor fektették le, hogy a labdarúgók felszerelése egy felsőből, egy nadrágból, egy pár sportszárból, egy pár sípcsontvédőből és egy pár cipőből áll. 1992-től tiltott lett a szándékos hazaadás kézzel való felvétele a kapusok számára, majd 1995-ben újra változtattak a lesszabályon: önmagában a lesen tartózkodás nem volt szabálytalan, csak ha befolyásolta a lesen álló játékos a labda útját. Ekkor a cserék számát háromban határozták meg. 1997-ben újfent teljesen újrafogalmazták a szabályokat. Ekkor került be a paragrafusokba, hogy a kezdőrúgásból és a kirúgásból is lehet gólt rúgni, valamint a kapusok már a bedobást sem vehették fel. 1998-tól a hátulról való becsúszás azonnali piros lapot ért. 2000-ben változtatták meg a kapusok korábbi „négylépéses szabályát”, mégpedig úgy, hogy hat másodpercben maximalizálták azt az időt, amíg a hálóőr a kezében tarthatja a labdát, viszont ebben a helyzetben nem volt szabad zavarni őket. 2001-ben bevezették (egy időre) az aranygólt a hosszabbításokban. 2002-től a sérült játékosnak el kellett hagynia a pályát, míg a játékosok csak a mezükön viselhettek reklámot (korábban a nadrágon és a sportszáron is előfordult). 2004-től a bírók sárga lappal díjazták a gólörömnél való mezlevételt, míg 2006-tól az időhúzásért is hasonló retorzió járt, valamint már a kispadon ülőket is ki lehetett állítani. FUTBALLTÖRTÉNELEM “T3 A történelemkönyvek az 1954-es vb-döntőben Puskásék ellen is pályára lépő Horst Eckelt (balra) tartják a futball első lecserélt játékosának, aki helyett Richard Göttinger lépett pályára az NSZK-Saar-vidék összecsapáson (Fotó: képarchívum) Antonín Panenka lövésével az 1976-os Eb rögtön örökre emlékezetessé tette a tizenegyespárbajt (Fotó: képarchívum) Az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon Mexikóvárosban, az Azték Stadionban, 107 160 néző előtt, a Mexikó-Szovjetunió (0:0) csoportmérkőzést irányító német Kurt Tschenscher alkalmazta elsőnek a sárga lapot figyelmeztetésként, amit Jevgenyij Lovcsevnek mutatott fel. (Fotó: képarchívum) alapvonali játékvezetővel bővült a játékvezetői stáb, mégsem történt jelentős előrelépés a kétes, gólvonalon pattogó labdák helyes megítélésében. Talán ezért is jutottunk el addig, hogy már az UEFA is a videóbíró bevezetése mellett döntött. Ami biztos, hogy a VAR már az idei vb-n is gyökeres változásokat hozott a játékban: kevesebb lett a piros lap és a lesek száma, tizenegyesből és a rögzített szituációk után szerzett gólokból viszont jóval többet láthattak a nézők, mint korábban. Mindezek mellett a videóbíró miatt olyan terjedelmű holtidők is előfordulhatnak, melyek könnyen kizökkenthetnek a ritmusból csapatot, játékost, edzőt és játékvezetőt egyaránt. Végül még egy lényeges változásra is fontos felhívni a figyelmet: a VAR bevezetésével a játék menetében is szétválik a profi és az amatőr futball, hiszen az alsóbb osztályokban lehetetlen lesz bevezetni a videóbírót. Villányi Gergely
