Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-29 / 24. szám
www.ujszo.com | 2019. január 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink XXVIII. Gyermekgyilkosságból negyed évszázad után újabb családi dráma JUHÁSZ KATALIN A Oscar-díjrajelölt rövidfilmek alkoyLA M tói számára azért is X jBl. ML-A fontos az ily módon kivívott közfigyelem, mert filmjeiket általában csak a szűk szakma és a különféle fesztiválok közönsége ismeri. Pedig a színészi alakítások, a tömörítés művészete és az igényes megvalósítás legtöbbször megérdemelné a nagyközönség figyelmét. Vincent Lambe ír rendezőről sem hallottunk eddig, néhány rövidfilm és nálunk ismeretlen előadók videóklipjei fűződtek a nevéhez, a múlt héten viszont tele volt vele a világsajtó. Ugyanis Detainment (Fogvatartás) című harmincperces filmjét Oscarra jelölték. A gond csak az, hogy egy gyermekgyilkosságot dolgozott fel, rendőrségi jegyzőkönyvek alapján, és elfelejtett egyeztetni az áldozat szüleivel, akik a jelölés visszavonását kérik, illetve a film bojkottálására szólítják fel a nézőket. 1993-ban két tízéves fiú egy liverpooli bevásárlóközpontban elcsalogatott az anyjától egy kétéves gyereket, aztán egy vasúti töltésnél brutálisan megkínozták és agyonverték. Az eset az egész országot megrázta, tele volt vele a brit sajtó. Az akkor tizenkét éves Vincent Lambe-nak is nagyon az agyába vésődött. „Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” - mondta a BBC-nek, és azt is közölte, nem szándékozik visszavonni az Oscarról a filmet, hiszen pont azért csinálta, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a kevésbé ismert tényekre. Csakhogy a kétéves kisfiú, James Bulger szülei azt állítják, a film az elkövetőkkel szimpatizál, úgy állítja be őket, mintha nem lettek volna tisztában tettük súlyosságával. Érthetetlen, hogyan fordulhatott elő, hogy a stáb egyszerűen kihagyta a Bulger családot az egészből, a rendező csak akkor próbálta felvenni velük a kapcsolatot, amikor a filmet már egy csomó fesztiválon bemutatták. Bárhogy igyekeznék is szépíteni a történteket - lelkendezhetnék például a két gyerekszereplőn, akik tényleg elképesztő alakítást nyújtanak - a dolog úgy fest, mintha Lambe csak egy jó témának tekintette volna ezt a szörnyűséget, és elfeledkezett volna arról, hogy megtörtént esetből csinál doku-drámát, azaz lelkes igazságkereső igyekezetével mély sebeket téphet fel. Ha az áldozat szülei úgy érzik, nem sikerült objektív képet adnia, a minimálisan elvárható emberi gesztus az lenne, ha bejelenti: ezek után nem kíván megmérkőzni az Oscarért. Eddig is sok ember életét keserítették meg vagy tették tönkre az „igaz történeten alapuló” játékfilmek. Aki jó pénzért eladta a jogokat egy stúdiónak, az utólag hiába kesereg, általában nem tehet semmit a végeredmény (végtermék) ellen. Akitől azonban nem is kértek engedélyt ilyesmire, annak remélhetőleg van valamilyen lehetősége védekezni. Kíváncsian várom, hogyan reagál a filmes szakma és a társadalom, amelynek egyre alacsonyabb az ingerküszöbe. Mert ha ezt lehet, akkor már tényleg bármit lehet.... Alkotmányos önkény MÓZES SZABOLCS R obert Fico nagyon szeretne alkotmánybíró lenni, a jogállamiság megtaposása árán is. Ám a szomorú valóság az, hogy Fico megválasztásától függetlenül jó eséllyel egy katasztrofális összetételű Alkotmánybíróságot kapunk. Használjuk a szakmai megszólítást, tehát docens úr - igazította helyre Ondrej Dostált a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke, amikor az ellenzéki képviselő pártelnöknek és képviselőnek szólította Ficót. Pedig a meghallgatáson Fico minden volt, csak nem jogász, docens és leendő alkotmánybíró - echte politikusként szólalt meg és fenyegetőzött. Erőfitogtatása inkább csökkenő befolyását mutatta - aki valóban erős, az magabiztos nyugalommal válaszolgat. Függetlenül meghallgatásától és a kérdésekre adott válaszaitól Ficót normális esetben ki kellene húzni ajelöltek listájáról. A jelöltség feltétele ugyanis 15 év gyakorlat olyan pozícióban, aminek betöltéséhezjogi végzettség kell. A negyedszázada profi politikus Fico pedig ennyi praxist nem tud felmutatni - legalábbis eddig nem tette meg. Most éppen a jogállamiság újabb megerőszakolása zajlik a szemünk előtt, a kormánypárti képviselők részéről. A parlament és annak illetékes bizottsága behunyja az egyik szemét és úgy tesz, mintha meglenne Ficónak a 15 éves gyakorlata. Csak azért, hogy a fomufti álma valóra válhasson, a süllyedő smeres hajóról az Alkotmánybíróság nevű jachtra válthasson 12 éves bérletet. Úgy, hogy közben nagyon is helyénvaló a feltételes mód: ha Andrej Kiskát jobboldali jelölt követi az államfői székben, akkor a parlamenti jogállam-erőszak ellenére sem lesz Ficóból alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság elnöke pedig végképp nem. A parlamenti bizottságban ezért kellett feleslegesen még egy határozatról szavazni - mivel az első szerint Fico nem lehetne jelölt. Ezért sürgeti a szokásjogot áthágva Andrej Danko házelnök a testület vezetőjét, hogy döntsenek, mert addig nincs szavazás a plénumban. Ezért kell sebtében távoznia Peter Kresáknak a testületből, s keresik most helyette a Hídban azt a képviselőt, aki elviszi helyette a balhét Fico törvényellenes jelöltségének megszavazásával. Ám a Fico-körüli cirkusz eltakaija a lényeget. A további 39 jelölt között bőven akadnak olyanok, akikre nem lenne szabad kassai talárt szabni. Ugyanis a fomufti sorsától és attól függetlenül, hogy a Hídnak vállalható jelöltjei vannak, a kormánykoalíció várhatóan smeres és SNS-es lelkivilágú bírákkal szólja meg a testületet. A 13 tagú Alkotmánybíróságból négy bíró mandátuma még hosszú évekig érvényes, mind a négyüket a Smer küldte oda, ketten egyenesen a párt képviselői voltak. Ehhez jön idén 9 új tag - tavasszal vagy nyáron, a lényegen ez nem változtat. Közöttük pedig borítékolhatóan többségben lesznek a smeres és SNS-es profilú, a jogot és igazságosságot rugalmasan értelmező bírák. A jelölési folyamat legvégén hiába jut szóhoz Kiska, az államfő csak a kész étlapról válogathat. Ezzel a Smer bő tíz évre bebetonozhat egy olyan többséget az Alkotmánybíróságon, amelytől semmi jó sem várható, amely a legváratlanabb helyzetekben lehet az igazságosság és a közállapotok átalakításának kerékkötője a közeli és távolabbi jövőben. Ha Robert Fico vezetné ezt a kompániák az már csak a hab lenne a tortán. FIGYELŐ Trump ferdén néz Orbánra Az USA szeremé, ha a NATO-szövetséges Magyarország igazodna szigorúbb politikájához Oroszországgal és Kínával szemben - írta a The Wall Street Journal. A budapesti amerikai nagykövet közölte Orbán Viktorral: szeremé, ha Magyarország legalább semleges maradna, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz. Egy magas rangú magyar tisztségviselő a tárgyalásról azt mondta: Orbán hevesen ellenáll az amerikai nyomásnak, mert „ számára a lényeg, hogy üzleteket akar kötni Oroszországgal és Kínával”. A nézeteltérések miatt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter várhatóan februárban Budapestre utazik. (MTI) Dollármilliárdokat bukhatnak az oroszok Venezuelában A Kreml szóvivője nem válaszolt a kérdésre, hogy mennyi pénze fekszik Oroszországnak Venezuelában, állítólag nincsenek adatok. Pedig vannak. Moszkvának dollármilliárdokra rúgó érdekeltségei vannak a délamerikai országban, ez már csak abból is kiderült, hogy az ott megkísérelt hatalomátvétel hírére 2,5 százalékkal estek a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty részvényei. Moszkva már az előző elnök, Hugo Chávez hatalomra jutása után elkezdte támogatni a baloldali populista rendszert. Cserébe kiteljeszthette ottani érdekeltségeit az olajiparban, a hadiiparban és a fegyverexport terén. A két ország 2001-ben haditechnikai együttműködési megállapodást kötött, és a nyugati felszereltségű venezuelai hackereg áttért az orosz fegyverekre. Caracas beszerzett 23 darab Szu-30MK2V típusú vadászgépet, két Sz-300-as légvédelmi rendszert, továbbá Tor, Buk-M2-es és Pecsora légelhárítási rakétarendszereket. Emellett 92 korszerűsített T—72-es és 123 darab BMP- 3B típusú páncélozott harci járművet is vett. 2010-ben indították be Venezuelában az oroszok által épített Kalasnyikov-gyárat és egy lőszerüzemet. Erődemonstráció céljából, valamint a kapcsolatok nagyszerűségének bizonyítására decemberben két Tu- 160-as orosz hadászati bombázó repült át Venezuelába, hogy bekapcsolódjon egy hadgyakorlatba. Korábban erre 2013-ban és 2008-ban is volt példa, átruccant a dél-amerikai ország felségvizeire a Nagy Péter nukleáris rakétahordozó nehézcirkáló is. Nicolás Maduro elnök decemberben Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és bejelentette, hogy Oroszország 6 milliárd dollárnyi támogatást biztosít Venezuelának az olajkitermelésre és az aranybányák fejlesztésére. A Reuters hírügynökség kalkulációi szerint az orosz kormányzat és a Rosznyefty addig legalább 17 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Caracasnak. A 2011- ben adott 4 milliárdból a megegyezés szerint a venezuelai vezetés rögtön orosz fegyvereket vásárolt. Az ország válságba sodródása miatt 2014- ben és 2017-ben Moszkva kénytelen volt átalakítani a hitelek konstrukcióját: 3,15 milliárd dollár visszafizetését ütemezte át 10 évre. Dmitrij Peszkov orosz eböki szóvivő nem válaszolt rá, hogy mi lesz a venezuelai adósságszolgálattal. A Rosznyefty 2014-ben 6,5 milliárd dollárt fizetett ki olajszállítások előlegeként. Fedezetül az USA-ban működő, de nagyrészt a venezuelai PDVSA olajcég által birtokolt CitGo olajfeldolgozó részvényei szolgáltak. A Rosznyefty jelentéseiből kiderült, hogy ez az adósság 2018-ra 3,1 milliárdra csökkent, valami mégsem mehetett zökkenőmentesen, mert Igor Szecsin, a Rosznyefty eböke Caracasba repült Maduróval tárgyalni. A Rosznyeftynek 30 éves kitermelési engedélye van a venezuelai kontinentális talapzaton, és gázt is exportálhat. Az orosz cég 2017-ben megvette az indiai Essar Oil Limited 49%át, amivel részesedést szerzett venezuelai projektekben. Oroszországban a venezuelai kormány által birtokolt Fonden S.A. alap 49%-os részesedésével működik a Jevrofinansz Mosznarbank, amelyben az orosz VTB és a Gazprombank egyaránt 25% +1 részvény arányban tulajdonos. Novemberi lapértesülés szerint mbdkét orosz bank megpróbált szabadulni a pakettjétől, az eredményéről azonban nincs információ. (MTI) Maduro, a hordószónok (Lubomír Kotrha karikatúrája)
