Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 3. szám
2 I KOZELET 2019. január 4.1 www.ujszo.com Újabb botrányos pénzosztás az oktatásügyben ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel 34 millió eurót osztott ki a Martina Lubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási minisztórium kutatási és tudományos projektekre olyan cégek között, melyek korábban nem foglalkoztak kutatással, nincs beváteliik, és a közelmúltban jöttek létre. Nem egy cég tulajdonosa Andrej Danko SNS-elnökhöz köthető. Az oktatási minisztérium szeptemberben 33,4 millió eurós pályázati felhívást tett közzé kutatási és tudományos projektek támogatására, az összeget az állami költségvetésből különítették el. Október végéig pályázhattak az érdeklődők, a tárca alig két hónap alatt kiértékelte a pályázatokat, a szerződéseket december 18-án tették közzé. Néhány cégnek még év végén átutalták a pályázatban jóváhagyott támogatás összegét. A pénzcsomagot harminc cég között osztották el, a sikeres pályázók között vannak olyan cégek, melyeknek nincs bevételük, korábban nem foglalkoztak kutatással, a közelmúltban alapították, családi házban vagy panellakásban van a székhelyük, és nem működik a honlapjuk sem. A vitatható pénzosztásra az ellenzéki Branislav Gröhling hívta fel a figyelmet. „Öt céggel kapcsolatban nincs elérhető információ arról, hogy valóban foglalkozna kutatással. Olyan pályázók is nyertek, melyek teljesen más területen tevékenykednek. Legkevesebb hét cég nincs bejegyezve az állammal üzletelő cégek nyilvántartásába sem, holott ezt törvény írja elő” - figyelmeztetett Branislav Gröhling (SaS). Martina Lubyová szerint az állami támogatásokkal arra szeretnék ösztönözni a magáncégeket, hogy nagyobb részt vállaljanak a kutatás és a tudományos projektek terén. A támogatás megítélésének feltétele az is, hogy új munkahelyet alakítanak ki a cégek, melyeket legkevesebb öt éven keresztül fenntartanak. Az oktatási tárca állítja, a pályázat kiértékelésekor törvényesen jártak el. Azzal érvelnek, hogy a cégeknek szánt támogatásokra külön szabályok vonatkoznak, s az ebben támasztott kritériumoknak megfeleltek a nyertes pályázók. „A támogatások odaítélésére vonatkozó szabályok szerint a cégek nem kötelesek regisztrálni a nyilvántartásban. Ez egyébként a kis startup cégekre nézve diszkriminatív lenne” - állítja Martina Lubyová. Az offshore cégek kiszorításáért elfogadott offshóre-törvény alapján minden olyan céget, mely 100 ezer eurónál magasabb állami támogatáshoz jut, nyilvántartásba kell venni, s a teljes tulajdonosi hátterét fel kell fednie. A sikeres pályázók legkevesebb 450 ezer és legfeljebb 1 450 000 eurós támogatást kaptak. Az Állítsuk Meg a Korrupciót információi szerint a legmagasabb összeget, közel 4 millió eurót Martin Babiar cégei kapták. A férfi Andrej Danko SNS-elnökhöz köthető. Évekkel ezelőtt az SBS Dynasty cég felügyelőtanácsának tagjai voltak. Martin Babiar neve szerepel a Gorilla-aktákban is, a dokumentum szerint a férfi az ukrán maffia képviselője Szlovákiában. Babiar három cége volt sikeres a felhívásban, melynek egyik feltétele, hogy tudományos intézetek, egyetemek bevonásával, együttműködésével pályázzanak a cégek. A férfi három cége volt sikeres a pályázaton, melyek csak a tulajdonában levő cégekkel működnek együtt. Az Állítsuk Meg a Korrupciót civil szervezet több cégről semmilyen referenciát nem tudott előkeríteni. A civil szervezet szerint a sikeres pályázatok között Babiar cégei mellett további vitatható vállalkozások vannak. (ie, TASR) Néha a beteg csak azért van kórházban, hogy fizessen a biztosító Míg Szlovákiában szülés után a nők nagyjából 4-5 napot vannak kórházban, Angliában legfeljebb 24 órát (TASR-feivétei) NAGYROLAND Az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérése szerint átlagban 7,4 napig tart egy kórházi ellátás Szlovákiában. A szomszéd államok közül Csehország, Magyarország és Ausztria is rosszabbul teljesített a felmérésben. Pozsony. Egy átlagos kórházi kezelés hossza európai viszonylatban 7 nap, a szlovák kórházak ezt mindössze fél nappal lépik túl. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter azonban legalább 2 nappal csökkentené a kórházi kezelések idejét. Reményei szerint az idén induló kórházreformnak köszönhetően ez 2030-ra meg is valósul. Tomás Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az Eurostats adatai nem teljesen pontosak, ennek ellenére megfelelő kiindulópontként szolgálhatnak a kórházak kiértékelésénél. „Ha nem is teljesen pontosak a mérések, az mindenképpen igaz, hogy a kórházi ellátás hossza folyamatosan csökken, és jelenleg nagyjából 7 nap lehet az átlag” - jelentette ki a szakember. Összhang kellene Szalay szerint a páciensek kevesebb időt is tölthetnének a kórházakban, ehhez azonban több fontos változtatásra lesz szükség. „Elsősorban az utókezelések rendszerét kellene megváltoztatni, ugyanis egyáltalán nincs összhang a járóbeteg-ellátás és a fekvőbetegellátás között. Hogy egy példát is mondjak: a szakmában már régóta kérdéses a szülés utáni ellátás. Szlovákiában szülés után a nők nagyjából 4-5 napot vannak kórházban. Ehhez képest Angliában legfeljebb 24 órát. Az orvosok ellenőrzik, hogy az életfunkciók rendben vannak-e, aztán mehetnek haza. Nálunk azonban a nők 4 napig feleslegesen fekszenek a kórházban, hiszen a gyermekek állapotát akár a körzeti orvosok is ellenőrizhetnék, ha házhoz mennének. Ebből is látszik, hogy a kórházakat sokkal ügyesebben is ki lehetne használni, azonban egyelőre senki sem akar lépni” - mondta lapunknak a HPI ügyvezető igazgatója. A biztosító is befolyásol Szalay úgy véli, hogy az egészségbiztosítók fizetési módszerei is nagyban befolyásolják a fekvőbeteg-ellátás hatékonyságát. „A biztosító sok esetben csak akkor fizeti ki a teljes ellátást, ha a beteg eltölt egy bizonyos számú napot a kórházban. Tegyük fel, hogy egy kezelés normális esetben 4-5 napig tart. A beteg azonban 2 nap alatt rendbe jön. Ha az orvos hazaküldi, akkor lehet, hogy a kezelésnek csak a felét téríti meg a biztosító. Vagyis sokszor az orvosok is azt szorgalmazzák, hogy a beteg minél tovább bent maradjon. Példaként itt is felhozhatnám a szülést: Szlovákiában a biztosító nem a szülés költségeit téríti meg, hanem a szülés után befejezett kórházi ellátást. Tehát ha az orvos nem tartaná bent négy napig a beteget, akkor nem kapna a biztosítótól semmit. Ebből is látszik, hogy a biztosító elhibázott fizetési módszere arra készteti az orvost, hogy feleslegesen nyújtsa az ellátást. A fejlett nyugati országokban ez egyáltalán nem így van. Ha ezt nálunk is sikerülne megváltoztatni, a kórházi kezelések hossza 7 napról lecsökkenhetne akár 4-5 napra is” - magyarázta a szakértő. Mind ez ideig tizennégy alkotmánybíró-jelölt van Megvizsgálták Danko kisdoktoriját ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A februárban megüresedő alkotmánybírói posztokra már 14 személyt jelöltek. A tisztségre pályázik többek közt Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Ján Sikuta, a Legfelsőbb Bíróság bírája és Peter Kresák (Híd) parlamenti képviselő is. Kresák indulását pártjának elnöke, Bugár Béla tegnap erősítette meg a Pátria rádiónak. Róbert Madej (Smer), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke a TASR hírügynökségnek elmondta, hogy a jogi karok dékánjai, a Bírói Tanács tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Bugár Béla tett javaslatot az alkotmánybírójelöltek személyére. Madej azonban hozzátette, hétfőn egy intézménytől további 11 jelölést vár, ekkor jár le a jelölések leadásának határideje. A parlamenti bizottság január 23-ától három napon át hallgatja meg a jelölteket. A plénum a január 29-én kezdődő ülésen választja meg az Alkotmánybíróság új bíráit. Bugár a rádiónak elmondta, valószínűleg elegendő számú jelölt indul a szabad bírói székekért. Elképzelhetőnek tartja azonban azt is, hogy az Alkotmánybíróság rövidebb időre, akár egy hónapra megbénul. Ez akkor fordulhatna elő, ha 18 személynél kevesebb indul a bírói tisztségért. A kiválasztási folyamat ugyanis csak akkor mehet végbe, ha a 9 megüresedő poszt mindegyikére két jelölt, azaz 18 személy jut. (TASR, Pátria, czg.) ÖSSZEFOGLALÓ Napokon belül nyilvános lesz Andrej Danko kisdoktori munkájának vizsgálata, mely nagy valószínűség szerint plágium. Az eredmónynek nincs tétje, hiszen Szlovákiában senkitől nem lehet megvonni az egyszer már megszerzett címét. Pozsony. Jövő pénteken tartja rendkívüli ülését a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem akadémiai szenátusa, ahol a kisdoktori munkák átvilágításának eredménye lesz az egyetlen téma. A vizsgálatot Andrej Danko (SNS) házelnök kisdoktori munkája miatt rendelték el, melyről a Denník N kiderítette, hogy öt korábban már publikált írásból ollózták össze. A bizottság tagjait titoktartásra kötelezték, egyikük azonban a lapnak elmondta, hogy a vizsgálat nagymértékben a már eddig is ismert információkat erősítette meg. Az átvilágítás részletes eredményére január 11-ig várni kell. Az egyetem kilenctagú bizottsága Andrej Danko kisdoktori munkája mellett több hasonló témájú értekezést is megvizsgált. Egyelőre nem tudni, milyen kritériumok alapján választották ki a kisdoktori munkákat az átvilágításra, ahogyan azt sem, találtak-e további plágiumokat. A házelnök leszögezte, hogy addig nem reagál a további kérdésekre, míg az egyetem nem hozza nyilvánosságra a vizsgálat eredményét. Ugyanakkor a vizsgálat eredményének gyakorlatilag nincs tétje. A hatályos törvények értelmében ugyanis Szlovákiában senkitől nem lehet megvonni egy korábban megítélt címet. Andrej Danko önként nem fogja vállalni a felelősséget. Ez már november 21 -én egyértelművé vált a házelnök menesztésére összehívott rendkívüli parlamenti ülés során. Az SNS elnöke kijelentette, csak akkor távozik, ha a koalíció vagy a parlament meneszti. A Smer és a Híd azonban még a parlamenti ülés előtt közölte, hogy a plágium gyanúja miatt nem verik szét a kormánykoalíciót. A Híd parlamenti képviselői nem vettek részt a titkos szavazáson, Bugár Béla pedig kijelentette, csak Andrej Dankón múlik, milyen döntést hoz az ügyben. Danko kezdettől azt állítja, hogy csupán a személye elleni lejárató kampányról van szó. Később kétségbe vonta a munkák átvilágítására kialakított bizottságot is azzal, hogy a hazai jogszabályok nem rendelkeznek arról, milyen összetételű csoport vizsgálhatja meg a kisdoktori munkák eredetiségét. (ie)
