Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-28 / 23. szám
14| SPORT 2019. január 28. | www.ujszo.com Szofija Szamodurova az új orosz csillag Szamodurova a Börleszk című film ellenállhatatlan zenéjére korcsolyázott KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Élete első felnőtt Eurépabajnokságán rögtön aranyérmes lett Szofija Szamodurova. A16 éves orosz műkorcsolyázó hibátlan kürt futott a minszki Eb-n, legfőbb riválisa, az olimpiai bajnok Alina Zagitova ezzel szemben többször is rontott a szabadprogramjában. Szofija vagy Szofja? Ez a kérdés is felmerült a női verseny eredményei kapcsán. Megint egy új orosz nevet tanulunk - ahogy 2013 óta minden évben. A hat évvel ezelőtti zágrábi Eb óta mindig állt legalább egy olyan orosz versenyző dobogón a nők mezőnyében, aki életében először szerepelt Eb-n. Agyelina Szotnyikova, Jelizaveta Tuktamiseva, Julija Lipnyickaja, Jelena Ragyionova, Anna Pogorilaja, Jevgenyija Medvegyeva, Alina Zagitova - és most Szofija Szamodurova. Lipnyickaja, Medvegyeva és Zagitova a mostani győzteshez hasonlóan élete első felnőttszezonjában rögtön diadalmaskodott az Eb-n. A felsorolt nyolc lány közül csak kettő indult három egymást követő Európa-bajnokságon is: Medvegyeva és Pogorilaja. Tuktamiseva is három Eb-n járt, de nem zsinórban egymásután. Csak az összehasonlítás végett: 1995 és 2006 között Irina Szluckaja tíz Európa-bajnokságon vett részt (ebből hetet meg is nyert), Marija Butirszkaja 1993 és 2002 között sorozatban tíz kontinensviadalon volt ott (és nyert három aranyérmet), és még a mögöttük harmadik számú orosz versenyzőnek számító Viktorija Volcskova is zsinórban öt Eb-n lépett jégre, és négyszer bronzérmes is lett. Oroszországban a női mezőny ma kegyetlenül erős. S ez a jelző nemcsak amolyan szlenges túlzás - a harc tényleg kegyetlen, és mindenkit kivet magából, aki csak egy kicsit is hibázik. Egy megingás egy karrier végét is jelentheti, nincs idő és talán igény sem, hogy az életük első nagy sikerét vagy éppen kudarcát nehezebben feldolgozó versenyzők lelkét ápolgassák. Főleg Eteri Tutberidze „bajnokképzőjében” - innen indult Jevgenyija Medvegyeva (aki immár Torontóban készül Brian Örseméi), és itt edz Alina Zagitova is. Rajiéová 9., Tóth Ivett 13. A szlovák Nicole Rajiöová a rövidprogram után az 5. helyen állt, s végül a 9. helyen zárta a minszki Eb-t, miután a körben több apró hibát is vétett. „Lehetett volna jobb is ez a kör, de összességében elégedett vagyok a szereplésemmel" - nyilatkozta a szlovák korcsolyázó. Tóth Ivett remek teljesítményt nyújtotta körben, bár a rövidprogramhoz hasonlóan ott is gondjai voltak a dupla axellel, de a többi ugrását szépen teljesítette, és a kör végén örömkönnyek csillogtak a szemében. „Rég vágytam már egy ilyen futásra" - vallotta be a magyar versenyző, aki 13. lett Minszkben. A magyar Anna Janovszkaja, Lukács Ádám jégtánckettős a 19. helyen végzett Minszkben, a férfiaknál a szlovák Michal Neuman a 35., a magyar Borovoj Alexander pedig a 37. helyen zárt. (bt) rándozott, a lihegőben pedig már sírt - edzője, a legendás Alekszej Misin hiába nyugtatgatta. „Mondta, hogy ne sírjak, de nem bírtam abbahagyni” - nyilatkozta Szamodurova, aztán arról is beszélt, hogy pihenésképp néhány napot az iskolában tölt, hogy szerezzen egykét jegyet. Zagitova szívszorítóan komoly arccal hallgatta. Amikor őt is az elkövetkező időszak terveiről kérdezték, udvarias mosollyal válaszolta: „Én dolgozni fogok.” Nincs megállás, nincs pihenés, s még ez sem garancia, hogy Zagitovát jövőre is láthatjuk az Eb-n. Tanuljuk az új orosz neveket, hogy aztán egy-két éven belül elfelejtsük őket. De 2020-ra is súgunk hármat: Anna Scserbakova, Alekszandra Truszova, Alena Kosztomaja. Az idei orosz bajnokság három dobogósa. Mindhárman Eteri Tutberidze bajnokképzőjének növendékei. Az Eb-n csak azért nem lehettek ott, mert még nem érték el az alsó korhatárt... Bőd Titanilla, Minszk Ezért féltik sokan Zagitovát - tavaly januárban Eb-t nyert, februárban olimpiát, ám a márciusi vb-n sokat rontott, és nem fért fel a dobogóra, ötödik lett. Ő sem robot, derült ki akkor, ám kérdés, érvényesülhet-e egy nem-robot az orosz darálóban. Zagitova az idei szezonban nem tudta hozni a csúcsformáját, a Grand Prix-döntőben a második helyen végzett, az orosz bajnokságon pedig ötödikként zárt, úgy, hogy a kürben csak 12. lett... Minszkben a rövidprogramban a régi Zagitovát láttuk - azt, aki nem hibázik, és aki nem hagyja, hogy bármi is kizökkentse. A kűr viszont megint nem sikerült - esések, rontott érkezések, apró bizonytalanságok... Úgyhogy jött Szamodurova, jött, látott és győzött, a Börleszk című film ellenállhatatlan zenéjére ellenállhatatlanul korcsolyázott, kokettált a közönséggel, szinte szállt ajég felett. Kétség sem fért hozzá, ő az új Európa-bajnok, teljesen megérdemelten. Ajég közepén boldogan ugJavier Femández bajnokként búcsúzott Fernández La Mancha lovagja bőrébe bújt (Ludwig weinicki feivéteiei/JOLUSKATiNG) BŐD TITANILLA „Megtörténhetett volna, hogy kudarcot vallók. Erre is megvolt az esély. De nem nyerni jöttem erre az Eb-re, hanem visszavonulni" - mondta immár hétszeres Eurépabajnokként Javier Fernández Minszkben. Kudarcról szó sem volt, a műkorcsolyasport egyik ikonja Eb-diadallal fejezte be káprázatos pályafutását. A sportág újkori történetének csak két hétszeres Európa-bajnoka van a férfiak között, de még Jevgenyij Pljuscsenko sem tudta sorozatban hét éven át uralni a kontinenst. Hogy ez hogyan sikerülhetett egy spanyol srácnak, egy olyan országból, ahol jóformán jégpályák sincsenek? „Mindig 100%-ig reálisan kell látni a lehetőségeket. Sosem vágytam olyasmire, amiről tudtam, hogy nem érhetem el. Sosem akartam például, hogy legyen egy külön jégpályám Spanyolországban, pedig egyesek ezt várták el! Ismertem a lehetőségeimet, és azokhoz tartottam magam” — nyilatkozta Femández Minszkben. Utolsó versenye filmbe illően alakult. Az olimpia után 10 hónapig szinte csak hobbiból korcsolyázott (show-kat szervezett hazájában, és csak a meghívásos Japan Openen indult), az Eb előtt három héttel kezdte újra a komoly edzéseket. Minszkben az edzéseken a négyfordulatosai hol sikerültek, hol nem, és voltak pillanatok, amikor kimondottan fhisztráltnak tűnt a palánk mellett állva. De mindenki Javija mindig is versenyző típus volt. A rövidprogramban hibátlanul futott, két négyfordulatost ugrott, igaz, az egyiket hiányosnak ítélték a bírók. Ettől kicsit ki is akadt. „Nem tudom, mi történt az elmúlt tíz hónapban, a bírók elfelejtették-e, hogy én is műkorcsolyázó vagyok. De elvették a salchowomat, miközben nem volt hiányos. Lenéztem a jégre, és láttam, hogy nem az!” — méltatlankodott a sajtótájékoztatón. A rövidprogram után az orosz Mihail Koljada csaknem tíz pont előnnyel vezetett honfitársa, Alekszander Szamarin, illetve Femández előtt, akiket csak néhány század választott el egymástól. A kűrben Szamarin futott közülük elsőnek. A legnagyobb showman filmzenéjére nagy show-t csinált, négyfordulatos lutzcal, négyfordulatos toelooppal, két tripla axellel. A program végén diadalmasan emelte magasba a kezét, tudta, hogy ezzel mindenképpen dobogós lesz. Javier Femández utolsó versenyén még egyszer utoljára a La Mancha lovagjának bőrébe bújt. S ha rajongói féltették, hogy hosszú lesz neki a kűr, hogy nem fogja bírni, hogy hibázhat a négyfordulatosoknál, hamar megnyugodhattak és átadhatták magukat a nagy pályafutás vége felett érzett meghatottságnak: Femández ugyanis rendkívül magabiztosan tette a dolgát. Apró hibák voltak a kűrben, de egyértelműen ez volt a nap legjobb szabadprogramja. „Biztos voltam magamban. 21 év versenyzési tapasztalat után az ember már sokféle helyzetre fel van készülve. Juzuru Hanju küije után jégre lépni, Japánban - ez azért elég komoly tapasztalat. Tudtam, hogy minden jól fog menni” - mondta nevetve a hétszeres Európa-bajnok, amikor arról faggatták, milyen volt közvetlenül Szamarin remek teljesítménye után kiállni a jégre. Ezt a fajta magabiztosságot kellene eltanulnia Mihail Koljadának, akiben minden adott, hogy világklasszis legyen, de annyiszor láttuk már téthelyzetben összeomlani, hogy tulajdonképpen nem is volt meglepetés, hogy most sem tudta megőrizni az első helyét. Már a nyitó négyfordulatos salchowból elesett, s utána hiába ugrotta meg a négyfordulatos toeloopot, mert a tripla axelből megint esett, fájlalta is a kezét. „Lehet, hogy eltört - nyilatkozta a kűr után Koljada. - Egyszer tíz éve eltörtem a kezem, és akkor ugyanígy fájt.” így is végigkorcsolyázta a kűrt, de annyit rontott, hogy a dobogónak is búcsút mondhatott, végül ötödikként zárt. Később kiderült, nincs törés, de ez sovány vigasz az orosz versenyző számára. A bronzérem így azé a Matteo Rizzóé lett, aki a rövidprogram után csak 10. volt, és a harmadik csoportban elsőként korcsolyázott (vagyis még tizenegyen következtek utána), de olyan fantasztikus kürt futott, hogy azzal végül dobogóra állhatott. „Egyáltalán nem vártam ezt” - hitetlenkedett a 20 éves versenyző, aki az eredményhirdetéskor mélyen meghajolt a búcsúzó Javier Femández előtt. Akkor már sokan törülgették a szemüket. Femández visszavonulásával ismét véget ér egy korszak a sportág történetében. A korszak, amelyben egy cuki és vicces spanyol gyerek évek kitartó munkájával, szorgalommal és alázattal a világ egyik legjobb és legsokoldalúbb korcsolyázójává vált. „Talán húsz év múlva még eszébe jut valakinek a nevem” - jegyezte meg Femández a sajtótájékoztatón. Nemcsak talán, Javi. Biztosan.
