Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-28 / 23. szám
6 I KULTÚRA 2019. január 28.1 www.ujszo.com Pozsonyi séta zseniális vándorokkal Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László festményei március 31-ig tekinthetők meg a Mirbach-palotában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A19. és a 20. század fordulójának két, csodálatos élstutat megjárt művésze - Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky Lászlé - halálának centenáriuma alkalmából rendezték meg A természet magányos, zseniális vándorai című kiállítást a Mirbachpalotában. A magyar művészettörténet két festőóriásának munkáit együtt bemutató tárlat a Pozsonyi Magyar Intézet és a Pozsonyi Városi Galéria közös szervezésében valósult meg. A pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) több mint 14 ezer művet őrző képzőművészeti gyűjteményéből kiválasztott tíz Mednyánszky-, valamint hat Csontváry-festmény maradandó élményt adva teremti meg az emlékezés és a tisztelgés lehetőségét a szülőföldön; a két művész egy esztendő eltéréssel született a Felvidéken, a Kárpátok és a Tátra fenséges vidékén. A JPM a saját anyagából - a Szlovákiában ilyen formában első alkalommal látható művekből - összeállított pozsonyi tárlattal nyitja meg az UNESCO-val közösen ünnepelt Csontváry-emlékévet. A Magyar Intézet igazgatója, Molnár Imre, a megnyitón egyebek mellet arról szóik hogy egyes vélemények szerint Mednyánszky és Csontváry alkotásaival a mai posztmodem világban egy impozáns, de immár örökre letűnt kultúra maradványaiként találkozhatunk csupán egy-egy, a pozsonyihoz hasonló tárlaton. „Mi azonban nem tekinthetjük elavultnak e két géniusz vásznain megörökített azon tartalmakat, melyek máig nem változó értékeket közvetítenek. Ide sorolhatjuk egyebek mellett az örök ideák keresésének motivációját, az emberi létezés értelmének és céljának fel nem adható kutatását, a természet fenséges szépségeinek szemléléséből fakadó mítoszteremtő küldetésünket” - mondta Molnár Imre. A Pécsről érkezett műveket befogadó Pozsonyi Városi Galéria igazgatója, Ivan Jancár szerint a Mirbachpalotában két olyan, eltérő karakterű művész alkotásait csodálhatja meg a Elmélyedve Csontváry Kosztka Tivadar. (Juhász László felvételei) ...és Mednyánszky László világában közönség, akik mondanivalójuk megjelenitéséhez folytonosan keresték az egyéni kifejezésmódot, s arra oly kiemelkedő módon sikerült rálelniük, hogy művészetükkel túlmutattak saját korukon, művészeti hatásukkal pedig kiléptek távolabbi régiókba is. A galéria - igazgatója szavai szerint - jól időzítve olyan időszakban látja vendégül a magyar mesterek műveit, amelyben Picassomunkáinak is átmeneti otthont ad. Csomay Boldizsár, a pécsi JPM igazgatója arra kapcsolódva, hogy Csontváryt és Mednyánszkyt Picasso-tárlat követi a galériában, a megnyitó közönségével megosztott egy városi legendát, mely szerint Picasso, amikor megismerte Csontváryt, elálmélkodott, és megjegyezte: „Nem is tudtam, hogy volt előttem is festő”. Csomay Boldizsár ismertette, hogy a Pécsről Pozsonyba elhozott kiállítás két olyan festőgéniuszt ünnepel, akik sok tekintetben közös sorsot, közös korszakot éltek meg. „Mindkettőjüknek különös világlátása volt, mindkettőjüket a természet és a körülöttük lévő világ ihlette. Csontváryt egész életében a teremtő erő, a teremtő géniusz megnyilvánulása foglalkoztatta. A kortárs eseményekre azonban nemigen reflektált. Vele szemben Mednyánszky viszont folyamatosan azt dokumentálta: közös fájdalmunkat örökítette meg, az első világháború szenvedéseit. Két univerzális mestert, nagy művészt ünnepiünk a pozsonyi kiállítással” - mondta Csomay Boldizsár. A két kiváló művészegyéniség munkásságát Kiss-Szemán Zsófia, a Pozsonyi Városi Galéria fókurátora méltatta, megállapítva egyebek mellett, hogy: „Örökül hagyták nekünk műveiket mint meggyőződésük és hitük tanúbizonyságát, odaadásukat és küldetésüket valami több, valami magasabb iránt, ami túlmutat az emberi észen és a mindennapos szemléleteken. Hiszem - mondta Kiss- Szemán Zsófia -, hogy Csontváry és Mednyánszky közös kiállítása nemcsak csodálatos élményt hoz a közönség számára, hanem alkalmat is elgondolkodni üzenetükön.” RÖVIDEN Ady Endrére emlékeztek a sírjánál Budapest. Koszorúzással emlékeztek tegnap a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endrére a költő sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után 100 évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog - mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél. Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában. A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodás született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására. (MTI) Ellopták Banksy párizsi graffitijót Párizs. Ellopták a világhírű graffitiművész, Banksy egyik alkotását, amellyel a párizsi Bataclan koncertteremben 2015-ben elkövetett terrortámadás áldozatainak állított emléket. A Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról - számolt be róla tegnap a BBC News. A lopás péntek éjszaka történt, az AFPjelentése szerint „kapucnis, sarokcsiszolóval felfegyverkezett személyek” követték el, akik egy teherautón szállították el az alkotást. (MTI) Elhunyt Michel Legrand zeneszerző Elhunyt Michel Legrand, a Cherbourgi esernyők ós A rochefort-i hölgyek című zenés filmek zeneszerzője. Párizs. A komponistát nyolcvanhat éves korában szombatra virradóra érte a halál Párizsban. Több mint ötvenéves pályafutása alatt a zeneszerző olyan nagy művészekkel dolgozott, mint Ray Charles, Orson Welles, Jean Cocteau, Frank Sinatra, Charles Trenet és Édith Piaf. Legrand énekesek zongorakísérőjeként és dalok feldolgozójaként kezdte a pályafutását, majd az új hullám megjelenésekor az 1960-as években filmzenéket kezdett komponálni. Elsősorban Agnes Vardával, Jean-Luc Godard-ral és Jacques Demyvel dolgozott együtt. De nemcsak művészfilmekhez komponált muzsikát, a könnyedebb műfajokba is szívesen kirándult. Az ő melódiái Michel Legrand (1932-2019) (Fotó: TASR/AP) csendülnek fel az 1983-as James Bond: Soha ne mondd, hogy soha című akciófilmben is. A francia musical alapjainak számító, legendás Cherbourgi esernyők és A rochefort-i hölgyek mellett Legrand szerezte a Catherine Deneuve főszereplésével készült Szamárbőr című francia mesefilm zenéjét is. Ez utóbbi film színpadi változatának betétdalait is ő komponálta. Legrand háromszor nyerte el az Amerikai Filmakadémia díját: 1969- ben A Thomas Crown-ügy Les moulins de mon coeur (Szívem malmai) című betétdalát díjazták Oscarral, majd A kamaszkorom legszebb nyarával 1972-ben és a Yentl című filmmel 1984-ben nyerte el a legjobb filmzenéért járó Oscart. A kamaszkorom legszebb nyara legendás, The Summer Knows című betétdalát Bradányi Iván magyar szövegével is ismerhetjük: Egy nyáron át címmel Kovács Kati énekeli. (MTI, tb)
