Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-28 / 23. szám
KÜLFÖLD 4 I 2019. január 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kormányzati működés 3 hétre Washington. Helyi idő szerint pénteken este az amerikai törvényhozás mindkét háza megszavazta a kormányzat átmeneti működését biztosító kétpárti törvényjavaslatot. A kétpárti törvényjavaslat a demokraták csütörtöki kompromisszumos javaslatát tükrözi: átmeneti időre, három hétre biztosítja a teljes kormányzat működéséhez szükséges összeget, és ezalatt a republikánusok és a demokraták tovább tárgyalnak az amerikaimexikói határon építendő fal költségeiről. A pénteken megszavazott törvényjavaslat nem tartalmazza a falépítés azonnali finanszírozását. A szavazás gyorsan és könnyen ment, miután az elnök pénteken beleegyezett a kompromisszumos javaslatba. (MTI) Sárgamellónyesek és vöröskendősök Párizs. Tizenegyedik alkalommal is az utcákra vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget két hónapja megtestesítő franciaországi sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban, annak ellenére, hogy tíz nappal a nemzeti vita megkezdése után Emmanuel Macron államfő és a kormány népszerűségi mutatója növekedni kezdett és a tüntetők között egyre nagyobbak az ellentétek. A fővárosban kisebb incidensek is történtek, de délutánig országszerte többségében békések voltak a felvonulások. Tegnap viszont szintén állampolgári kezdeményezésre a sárgamellényesek követeléseit nem támogató ún. vöröskendősök felvonulását hirdették meg. Céljuk, hogy kifejezzék „a csendes többség” véleményét, amely meg kívánja „védeni a demokráciát és az intézményeket” a sárgamellényesek tüntetésein november óta tapasztalható erőszakos cselekményekkel és a kifejeződő gyűlölettel szemben. (MTI) Megbénították az egyházat Panamaváros. Megbénították a katolikus egyházat a súlyos zaklatási botrányok - mondta F erenc pápa a panamavárosi Santa Maria la Antigua székesegyházban tartott szombati oltáravató misén. „A reményvesztettség onnan ered, hogy az egyházon sebet ejtett saját bűne, s nem volt képes meghallani számtalan segélykiáltást, amely az úr jajszavát visszhangozta: Istenem, miért hagytál el engem?” -jelentette ki a katolikus egyházfő a papok, szerzetesnővérek és hívők részvételével tartott ceremónián. A katolikus egyházfő óva intette a papokat, a szerzetesnővéreket és a híveket attól, hogy megragadjanak ebben az állapotban. Ehelyett megújulásra és útkeresésre szólított fel. Ferenc pápa a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából tegnapig volt Panamában. (MTI) Newry mellett, az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és Írország határán falat építettek a demonstrálók, akik közül sokan katonának vagy vámtisztviselőnek öltöztek. Aszimbolikusfalatkésőbbegy brexitellenes tüntetés keretében lerombolták. A több száz tiltakozó azokra a veszélyekre igyekezett felhívni a figyelmet, amelyeket a brexit jelenthet az egykor súlyos felekezeti erőszak uralta Észak-lrországban. (TASR/AP-feivétei) Nem fogadják el, hogy határok legyenek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Newry (Észak-írországj/London. A brit európai uniós tagság várható megszűnáse (brexit) ellen tüntettek szombaton Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak* írországhatárán. A több száz tiltakozó azokra a veszélyekre igyekezett felhívni a figyelmet, amelyeket a brexit jelenthet az egykor súlyos felekezeti erőszak uralta Észak-lrországban. ,A demonstrálók, attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a határellenőrzés visszaállításához vezet, és emiatt kiújulnak a régi konfliktusok. Jelenleg az Írország és az Észak-írország közötti határ szinte láthatatlan és szabadon átjárható, a brit kilépés után viszont az lesz az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa az Európai Unióval. „Mi vagyunk azok, akik elszenvedjük a londoni parlamentben elkövetett hibákat” - idézte a PA brit hírügynökség az egyik tüntetőt Down grófságban. „Nem fogadjuk el, hogy határok legyenek” - mondta. Az Észak-írországban a katolikusok és a britpárti protestánsok között évtizedeken át tartó erőszakhullámnak az 1998. április 10-én aláírt nagypénteki megállapodás vetett véget, felekezeti ellentéteknek azonban mind a mai napig vannak jelei, Belfastban például több mint száz fal van, amely elválasztja egymástól a különböző vallású szomszédságokat. Mind az ír, mind a brit kormány által rendszeresen hangoztatott álláspont, hogy nem vezetnek be újra határellenőrzést a brexit után, az Európai Unió viszont arra figyelmeztetett, hogy ez elkerülhetetlen lesz, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki március 29-én, a tagság megszűnésének jelenleg érvényes napján. Az ír miniszterelnök-helyettes szerint Írország támogatná a brit EU- tagság megszűnésére kijelölt március végi határidő meghosszabbítását. Simon Coveney, aki a külügyminiszteri tisztséget is betölti az ír kormányban, a BBC brit televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem képzelhető el olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-mechanizmus, vagyis az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás. Coveney szerint, ha a brit parlament ezt kiszavazná a brexit-megállapodásból, az Európai Parlament nem ratifikálná az egyezményt. Nicolás Maduro visszautasította az ultimátumot New York/Caracas. Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában Venezuela ügyében, míg az Egyesült Államok az ellenzéki Juan Guaidó ideiglenes venezuelai államfőként való elismerését sürgette. Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból. A diplomata azt hangoztatta, hogy a BT-nek nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet, amely szerinte nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és az ország belügye. A diplomata az amerikai nagykövetnek szegezte a kérdést, hogy tervez-e az Egyesült Államok katonai beavatkozást Venezuelában. Mike Pompeo nem adott egyenes választ, azt mondta, nem bocsátkozik találgatásokba a jövőt illetően. A venezuelai külügyminiszter szintén azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „ő áll az államcsíny élén” Venezuelában. Reagált az egyes európai országok által szombaton adott ultimátumra is, és határozottan visszautasította a felszólításokat, hogy Venezuelában nyolc napon belül írjanak ki választásokat. Németország, Franciaország, Spanyolország, Nagy- Britannia, Portugália és Hollandia, valamint az Európai Unió nevében Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közölte, ha Nicolas Maduro nem jár el így, elismerik Juan Guaidót ideiglenes államfőnek, hogy ő hirdessen ki demokratikus választásokat. Ezt az ultimátumot tegnap Maduro is visszautasította. „Senki nem adhat nekünk ultimátumot. Ezt vissza kell vonniuk” - jelentette ki Maduro a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban. „Venezuela nincs Európához kötve. Ez arcátlanság” -tette hozzá az államfő. (MTI) Pokolgépek robbantak a Fülöp-szigeteken Két pokolgép robbant fel tognap a Fülöp-szigetek déli részén, ahol aktívak az iszlamista szélsőségesek. A merényleteknek 27 halálos áldozata és 77 sebesültje van a biztonségi erők legfrissebb értesülései szerint. Manila. Az első robbanószerkezet Sulu tartomány fővárosában, Jóiéban, egy katolikus katedrálisban lépett működésbe a mise alatt, a második a mentés megkezdését követően a templom parkolójában robbant fel - mondta el Gerry Besana katonai szóvivő. Besana jelezte, hogy a hatóságok először a használt robbanóanyag típusát elemzik, amiből talán következtethetnek az elkövetőre. A halottak közül 20 civil és hét katona, a sebesültek közül 61 polgári lakos és 16-an a biztonsági erők tagjai - tudatta egy rendőrségi illetékes. Salvador Panelo elnöki szóvivő és Delfin Lorenzana védelmi miniszter elítélte a támadást. Aláhúzták, hogy a hatóságok mindent megtesznek a tettesek kézre kerítéséért. A templomokat és a köztereket biztosították, hogy elkerülhessék az esetleges további merényleteket. Jolo szigetén rendkívüli állapot van érvényben, mert évek óta követ el ott merényleteket és emberrablásokat az Abu Szajjaf nevű iszlamista terrorszervezet. Tegnap estig senki sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, amelynek indítékát csak találgatják. Egyes vélemények szerint egy népszavazás eredményére adott válasz lehetett. A helyi választási bizottság pénteken beszámolt róla, hogy a szavazók többsége egy új, autonóm muszlim térség létrehozása mellett tette le voksát az ország déli részén található Mindanaóban. Egyedül Sulu tartományban nem nyerte el a többség támogatását a muszlim autonómia. A muszlim régió létrehozásáról a legnagyobb felkelőcsoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front és a manilai kormány között 2014-ben kötött békeegyezmény rendelkezett. A lázadók évtizedekig folytattak fegyveres harcot a kormány ellen, a konfliktusban legalább 150 ezren vesztették életüket. (MTI) Jolo a robbantás után. Jolo szigetén rendkívüli állapot van érvényben, mert évek óta követ el ott merényleteket és emberrablásokat az Abu Szajjaf nevű iszlamista terrorszervezet (TASR/AP-feivétei)
