Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-25 / 21. szám
www.ujszo.com I 2019. január 25. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 22 éves a mobilkommunikáció Szlovákiában A négy szolgáltatónak ma már több ügyfele van összesen, mint az ország lakosainak száma (Fotó: Shutterstock) SZABÓ LÁSZLÓ Januárban ünnepelte 22. születésnapját a digitális mobilkommunikáció Szlovákiában. 1997. január 15-én indította el molilszolgáltatásáta Globtel GSM, amely ma Orange néven van jelen a hazai piacon. Hogyan fejlődött a piac, milyen mérföldköveket említhetünk a szlovákiai mobilkommunikáció 22 éves történetéből? 1997. január 15. előtt csak a kiváltságosoknak adatott meg a lehetőség, hogy mobiltelefonáljanak - akkor még óriási, tégla méretű eszközökkel. Voltak olyan telefonok, amelyek súlya 5 kilogrammos volt. 1991-ben, amikor elindult az első, vezeték nélküli telefonálási lehetőség, az akkori EuroTelnek csupán 119 ügyfele volt. Később, 1993 végén is csak 3127-en használták ezt a lehetőséget. Sokáig tartott ez az időszak, ám jött 1997, ekkor jelent meg a piacon a Globtel, és mindenki számára elérhető mobiltelefonálást ígért, és a terve sikerült is, hiszen az egykoronás készülékeknek köszönhetően hatalmas sikere lett, nagyon gyorsan elterjedtek a készülékek, megtanultuk, hogyan kell telefonálni, SMS-ezni. Ebben az időben - egészen a század végéig - szinte csak ezt a két funkciót használtuk. Közben az Eurotel (később T-Mobile, ma Telekom) is megkezdte a GSM-alapú szolgáltatását, majd később a két operátorhoz csatlakozott az 02 és a közelmúltban a 4ka. Ezek mellett pedig megjelentek a virtuális szolgáltatók, mint a Tesco Mobile, vagy a Fun Főn. Ahhoz, hogy ilyen gyorsan elterjedjen a mobilkommunikáció, az kellett, hogy megjelenjenek az egykoronás telefonok, hiszen így mindenki megengedhette magának, hogy készüléket vásároljon, valamint a szolgáltatók olyan tarifacsomagokat kínáljanak, amelyek valóban vonzók az ügyfelek számára. Az első csomagokban főleg előfizetett percek voltak, az SMS-ekért egyenként kellett fizetni. Akkor még percalapú volt a számlázás is, később pedig megjelentek a másodperc alapú tarifacsomagok, és már nemcsak percek, de SMS-ek is voltak a csomagban. Bár számunkra természetesnek tűnik, mégis ki kell emelni, hogy a szolgáltatók a kezdetektől ingyenesen kínálták a hívásfogadást - sok országban az ügyfeleknek ezért is fizetni kellett akkoriban. A telefonokkal a kezdetekben csak telefonálni és SMS-ezni lehetett, később megjelentek az első színes kijelzős mobiltelefonok, ám ezek sem tudtak sokkal többet. Majd jött a forradalom, megjelentek az okostelefonok, majd nem sokkal később a 3G-, majd a 4G-hálózat. Ez forradalmasította a mobilkommunikációt, megjelentek az alkalmazások, háttérbe szorult az SMS, az ügyfelek pedig főleg internetezésre, fényképezésre, interaktív kommunikációra használják a készüléküket. Éppen ezért a tarifacsomagok is változtak, most már a hívások sok esetben korlátlanok, az SMS/MMS-ek is, és a csomagok egyik fontos eleme az adatkeret. A szolgáltatók prioritása pedig napjainkban az, hogy minél nagyobb legyen azon terület, amelyet lefednek a szupergyors 4G- hálózattal, hogy az ügyfelek kihasználhassák a kor és az okostelefonok lehetőségeit. A négy szolgáltatónak ma már több ügyfele van összesen, mint az ország lakosainak száma (Orange: 2,8 millió, Telekom: 2,35 millió, 02: 2 millió, 4ka: 600 ezer. Egyre nagyobb az 4G-intemet lefedettsége is, a legutóbb publikált adatok szerint az Orange a lakosság 93,1, százalékát fedi le a szupergyors LTE-hálózattal. A Telekomnál ez az adat 93,6 százalék, az 02-nél 95,2 százalék, míg a 4ka 75 százalékos lefedettségről tájékoztatott. Ez azért is fontos szám, mert a hazai mobilszolgáltatók ügyfelei egyre többet intemeteznek, mind többen használják a 4G-hálózatot -2,2 millióan intemezetek az LTE- hálózaton. Közben pedig megjelentek a 4G-hálózaton működő, IP-alapú hívások is (VoLTE). De már egyre többet hallunk az 5G-ről is, ami hamarosan a szlovákiai piacon is megjelenhet. Már a hálószobában is online dolgozunk Elsősorban a tévéknek köszönhető a bővülés (Fotó: tasr/ap) Egyre több és jobb minőségű tévé fogy ÖSSZEFOGLALÓ A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat és sokaknak, ha csak időszakosan is, de kisebbnagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat gyakran engedjük túlnyúlni a munkaidőn, melyet csak egyszerűbbé tesz a folyamatos online aktivitás lehetősége - többek között ez derül ki a Samsung Electronics egyik felméréséből. A mobiltelefon, megjelenésével szinte egy időben, hamar munkaeszközzé is vált. Manapság céges leveleikhez a dolgozók a nap 24 órájában hozzáférhetnek, hiszen mobiljuk elkíséri őket mindenhová. És elérhetők munkaidőn túl is. És ha már ott a kísértés, az emberek élnek is vele. A Samsung kutatásában megkérdezett felnőttek több mint fele (51 százalék) gyakran kap és fogad munkaügyi hívásokat szabadidejében, ilyen esetben pedig 27 százalékuk szinte mindig felveszi munkaidőn kívül a telefont. A céges levelezés követése a hívások fogadásához hasonló eredményt mutat: az emberek 23 százaléka gyakran, 13 százaléka pedig szinte állandóan ellenőrzi és kezeli munkahelyi leveleit. Annak ellenére teszik ezt, hogy a kutatás adataiból az is kiderül: a felnőttek 86 százalékát zavarja, ha a másik a mobilját nyomkodja személyes beszélgetés közben vagy ahelyett. A felnőttek között 47 százalék azok aránya, akik nagyon zavarónak tartják ezt a viselkedést. Ez a tendencia, vagyis a folyamatos munkaügyi készenlét káros hatással lehet kapcsolatainkra, a megkérdezettek ezzel tisztában is vannak, hiszen tudják, hogy családjukat, barátaikat idegesíti a szabadidőben történő, társasági mobilhasználat. „Alkossuk meg a saját szabályainkat, melyek illenek személyiségünkhöz és munkakörünkhöz is. Ha szükséges, vezessünk be saját magunk számára rendszert, mely kiterjedhet a munkaidőn kívüli levelezés önszabályozására, telefonhívások kezelésére. Tarthatunk e-mailmentes hétvégét, vagy esténként kikapcsolhatjuk az értesítéseket, ha úgy döntünk. Mert csak rajtunk áll, hogy saját kényelmünknek és életünknek megfelelően használjuk a technológiát, és így mindent a maga idejében csináljunk” - javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics magyarországi kommunikációs vezetője. Ugyanakkor nemcsak a munka férkőzött be a magánéletbe, de a magánélet fesztelenebb hangvétele is megjelent a munka világában. Erre példa a kutatás eredménye, mely szerint az emberek 30 százaléka használ emojikat a munkahelyi kommunikáció során is, ami, valljuk be, egy-két évtizede elképzelhetetlen lett volna, és azt is jelzi, hogy a munkára jellemző közlésmód is sokat változott, közvetlenebb lett a digitális korban. (ú) ITCAFÉ-HÍR A világ egyik legnagyobb piackutató cége, a GfK a Las Vegas-i technológai expóra, a CES-re készített egy tanulmányt a szórakoztatóelektronikai piac 2018. évi teljesítményéről. Ebből kiderült, hogy a szórakoztatóelektronikai termékek iránti keresletet világszerte olyan globális „megatrendek” formálják, mint például a prémiumkészülékek iránti igények növekedése. A GfK legutóbbi tanulmányai szerint közel minden második fogyasztó nyilatkozott úgy, hogy „inkább legyen kevesebb, de magasabb technológiai szintet képviselő készülékem”. Az is világosan kiderült, hogy a televíziós szegmens a húzóágazat továbbra is, hiszen a tévékészülékek piacának értékforgalma 2018- ban több mint ötszázalékos növekedéssel meghaladta a 100 milliárd eurót. Ezzel ez a csoport adta a szórakoztatóelektronikai termékek globális forgalmának mintegy háromnegyedét. A növekedés zöme a legalább 50 inch képernyőátmérőjű felső kategóriás készülékeknek tulajdonítható, hiszen a tévékészülékek értékesítéséből származó 2018. évi bevételek több mint felét ezek hozták. Egyre népszerűbbek a prémium szegmensben vezető OLED-képernyőpanelek - növekedésük üteme meghaladja a 100 százalékot. Az OLED-készülékek forgalmát tekintve vezető régió Nyugat- Európa, ahol az átlagár tavaly kb. 300 euróval mérséklődött és valamivel 2100 euró alá esett. A képernyőfelbontást illetően, a 4K- képemyők iránti kereslet tovább nő és már megjelentek a piacon az első 8K modellek is. A tévék mellett az audioeszközök is jól teljesítettek. A fejhallgatók és hordozható sztereó headset-ek értékesítéséből származó globális árbevétel 2018-ban mintegy 40 százalékkal nőtt és elérte a 14 milliárd eurót. A legmodernebb technológiát napjainkban a teljesen vezeték nélküli, két külön fülbe illeszthető fejjel működő, ún. True Wireless fejhallgatókjelentik. Érdemes törekedni az egyensúly kialakítására (Fotó: Shutterstock)