Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-24 / 20. szám
101 Pályaválasztók az Educatio szakkiállításon Az idei tanulmányi kirándulásunk kulcstémája a pályaválasztás volt. Úgy érzem, ez az az évfolyam, ahol a legaktuálisabb a, .Hova tovább?”, „Mi leszek, ha nagy leszek?” kérdése. Hamarosan el kell dönteniük, milyen szemináriumokat választanak a negyedik évfolyamra, és ehhez elengedhetetlen az is, hogy körvonalazódjon bennük, melyik föiskolára/egyetemre szeretnének jelentkezni. Ezért választottuk kirándulásunk fő céljának a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, ahol a többnapos seregszemlén közel 200 kiállító és több mint 52 000 látogató vesz részt évről évre. Közel 50 hazai felsőoktatási intézmény jelenlegi hallgatói, oktatói adják át a legfontosabb információkat a képzésről, a szokásokról, kollégiumi elhelyezésről és akár a tanulmányokat követőjövőképről is. „Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni az egyes szereplőket: a hazai és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket az érdeklődőkkel, a diákokkal, oktatókkal és szülőkkel.” Az osztály már előre készült, és konkrét elképzelésekkel vágott neki a szakkiállítás standjainak. Amint megérkeztünk 30 tanulóval a helyszínre, szinte azonnal „nyomuk is veszett”, és a 3-4 órás szabad ismeretszerző körút végén láttunk csak őket viszont, tele pozitív élménnyel. Voltak, akik még nem tudták, hol szeremének továbbtanulni, voltak olyanok is, akik már konkrétan a kiszemelt 4-5 egyetemhez látogattak el, de a visszajelzések alapján mindenki számára nagyon hasznos volt ez a börze. Délután a Cybeijump Trambulin Parkban mindenki levezethette a megmaradt energiáját 2 óra önfeledt ugrálással, trambulinozással, mászással. Összefoglalva: a szakkiállításon mindenki választ kapott a kérdéseire, és remélhetőleg mindenkinek sikerült találnia olyan szakot, amelyet a jövőben szívesen tanulna. Senkár Vica, III. C, Nagy András osztályfőnök A Cyberjump Trambulin Parkban lazítottak a selyések (Fotó: sjg) Rendhagyó Szuperhold Rendhagyó irodalomórán a komáromi Selye János Gimnázium vendége volt Forgács Péter, akinek nemrég jelent meg Szuperhold című novelláskötete. A gimnázium első évfolyamának diákjai az iskola nagytermében érdeklődéssel hallgatták a szerző rövid ismertetését nemcsak a saját kötetéről, hanem a novellaírásról általában. A tanulók hangfelvételről meghallgatták első (rögtön díjnyertes) novelláját is, amely egyrészt a szerzőt végleg elindította az irodalom irányába, másrészt pedig kiváló lehetőséget nyújtott arra is, hogy a műfaj alapvető jegyeit látványosan bemutassa a hallgatóságnak. Szó esett a novellák tartalmának képi világáról, az idő megkerülhetetlen szerepéről, illetve az egyes történetekhez kötődő személyes élmények fontosságáról is. Forgács Péter arra biztatta a tanulókat, lehetőség szerint minél többen próbálják ki magukat íróként - hiszen az ő saját példája is azt mutatja, hogy matematika-fizika szakos tanárként is megtalálhatja valaki a helyét az irodalom rengetegében. Fonód Tibor Forgács Péter írásra biztatta a selyés diákokat (Fotó: sjg) A magyar kultúra számos jeles személyiségére emlékeztek műsorukban a dunaszerdahelyi diákok (Fotó: VSZKS) Ikonikus magyar szerzőket idéztek meg „Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül"- Kodály Zoltán o gondolatát választották a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakkközépiskola és Középfokú Sportiskola diákjai a magyar kultúra napja alkalmábél rendezett megemlékezésük mottójául. A nemzeti érzelmeket legjobban kifejező népének, a Himnusz születésnapján az ezeréves magyar kultúrát ünnepelték. Megemlékeztek a 2018-as év két irodalmi veszteségéről, Grendel Lajosról és Kányádi Sándorról. A két ikonikus szerző archív felvételről szólalt meg, a vers- és prózamondók pedig műveikből idéztek néhány ünnepi gondolatot. A nap szülöttjének, a január 22-én született Cseh Tamás kultikus alakjáról, munkásságáról is szó esett, Csönded vagyok című titokzatos dala gitárjátékkal aláfestett előadásban hangzott el. Az ünnepi műsorban megzenésített változatban felcsendült Weöres Sándor, a magyar irodalom talán legegyedibb hangú költőjének - aki ezen a napon távozott 1989-ben az élők sorából — Emlék című verse, valamint a Tíz lépcső. A magyar nyelv ápolásának fontosságáról Kölcsey Ferenc és Bessenyei György gondolatait idézték, hangsúlyozva az anyanyelvi oktatás és művelődés rendkívüli szerepét. Ezt követően a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által forgatott kisfilmet tekintették meg, amely sikeres felvidéki fiatalok - Borbély Alexandra színésznő, Szalai Barbara vállalkozó és Fiala János jogász - egyéni történetein keresztül mutatja be a magyar iskolákból származó előnyöket. Az intézmény sporttagozatos diákjai a Himnusz olimpiai verziójának születési körülményeiről szóltak. Ezt követően pedig az olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tolmácsolásában hallgattak meg egy Ady-verset, amely a költőóriás halálának 100. évfordulója alkalmából indított videoprojekt keretében jött létre. Az ünnepi műsort a Himnusz eléneklésével zárták. (ki-) Egy este a Rocksuli kis művészeivel A komáromi Eötvös Utcai Alapiskola 4. évfolyamos diákjai, valamint az iskola tanárai nem kis büszkeséggel és várakozással ültek be január 16-án a budapesti Madách Színház Rocksuli című előadására. A diákok nemcsak azért várták annyira ezt az előadást, mert talán maguk is szerettek volna ilyen suliba járni, hanem kíváncsiak voltak osztálytársuk, Majer Jázmin (Summer) és a hatodikos Hámori Dalma (Tomika) alakítására a Rocksuli című musical gyerekcsapatában. A Rocksuli nem szokványos iskola, Dewey Finn „helyettes tanár” a hagyományos tantárgyak tanítása helyett az osztálynak rocktörténetet tanít, s az osztályból rockegyüttest formál. Bár ő maga nem tanár, észreveszi a gyerekek valódi személyiségét, igényeiket, vágyaikat. Iskolánk két tanulója fontos szereplője a darabnak. Jázmin, azaz Summer a kis stréber diák, majd az újonnan alakult rockzenekar ügyeinek intézője. Dalma, vagyis Tomika a visszahúzódó, szótlan kislány, aki a darab végére kibontakozik, mint Andersen rút kis kacsája, gyönyörű hattyúvá változik, teljesen felszabadul, s az osztálytársak is befogadják az addig kiközösített kislányt. A darab mondanivalója napjainkban is aktuális. Rámutat arra, hogy minden gyerek egy-egy csiszolatlan gyémánt, valamennyien tehetségesek valamiben, csak hagyni kell őket kibontakozni, nem pedig rájuk erőltetni a szülők elképzeléseit, be nem teljesült gyermekkori vágyait. Minden elfogultság nélkül ajánlom az előadást szülőknek, pedagógusoknak, hogy tükröt tartva maguk elé ismerjék fel a szülő-gyermek viszonyt, s természetesen ajánlom mindazoknak, akik szeretnének egy jót szórakozni, egy jó hangulatú estét eltölteni a rocksuliban. A közel háromórás darabban a felnőttekkel ellentétben a gyerekek élőben játszanak a hangszereiken, ezzel is valódi rockkoncert-hangulatot teremtve nyújtanak kiemelkedő színházi élményt. Az Eötvös Utcai Alapiskola tanárai és diákjai büszkék arra, hogy a Rocksuli gyerekcsapatában a két komáromi kislány tehetségével, játékával hozzájárult a budapesti Madách Színház újabb sikeréhez, s nem utolsósorban öregbítették alma materük hímevét. Kovács Tünde az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatóhelyettese Az eötvösös negyedikesek a Madách Színházban (Fotó EUAi)
