Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-24 / 20. szám
www.ujszo.com I 2019. január 24. KÖZÉLET I 3 Robert Fico kitért a kínos kérdések elől IBOS EMESE Pozsony. A parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap megkezdte az alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatását, melyen Robert Fico is rószt vett. A volt kormányfő számos kínos kérdés elől kitért. A 40 bírójelölt ábécésorrendben kerül sorra, s meghallgatásuk három napot vesz igénybe. Peter Kresák (Híd) bizottsági tag az ülés megnyitását követően elhagyta a tanácskozást, mivel maga is pályázik az egyik megüresedő bírói székre. Az alkotmányjogi bizottság tagjai mellett más parlamenti képviselők és az államfő hivatalának képviselői is jelen voltak a nyilvános meghallgatáson, amelyen kérdéseket tehettek fel. A jelöltek bemutatkozását követően a leggyakrabban a homoszexuálisokat, illetve jogaik bővítését, az abortuszt, az isztambuli szerződést, a halálbüntetést és a gender ideológiát firtató kérdésekkel szembesítették a jelölteket. Robert Fico sok kínos kérdést kapott a meghallgatáson (TASR-felvétel) Bíróságra. „Az előrelépésem legitimitását az támasztja alá, hogy kollégáim már két a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi kollégiumának elnökévé választottak” - magyarázta Libor Dul’a. Michal Duris egyetemi tanár politikai kapcsolatit magyarázta. Kijelentette, pártatlannak tartja magát, bár elismerte, hogy Tomás Drucker (Smer) volt egészségügyi miniszter felajánlotta neki az Általános Egészségbiztosító (VsZP) elnökségi tagjának egyik székét. „Más politikussal nem egyeztettem erről a kérdésről” — zárta Duris. Ivan Fican a bizottság előtt szakmai kihívásnak nevezte az Armagedon társaság jogi képviseletét. Az állam 2008-tól iroda és raktárhelyiségeket bérel a cégtől, a kataszteri hivatal központi archívuma részére. A havi, közel 90 ezer eurós bérletről az SNS jelöltje 2008-ban kötött szerződést, mely 49 évre szól, azaz 2057-ig érvényes. A bizottság Dagmar Fillovát, Boris Gerberyt és Radovan Hrádeket is meghallgatta. Éva Fulcová azért nem jelent meg, mert váratlanul kórházi ápolásra szorult. Kérdésekre válaszolt A legnagyobb figyelem Robert Fico meghallgatását kísérte, aki a rá jellemző arroganciával számos kérdés elől kitért. Láthatóan feldühítették az OEaNO-s képviselők kérdései, akik felrótták Ficónak, hogy még mindig egy adócsaló, Ladislav Bastemák lakásában lakik, holott már 2017-ben ígéretet tett arra, hogy elköltözik. Ugyanakkor kénytelen lesz igazolni, hogy 2005 és 2006 között aktív jogász volt. Ondrej Dostál szerint ugyanis több mint egy év hiányzik a törvény által megszabott 15 éves szakmai gyakorlatához. Családias közeg A bizottság tegnap 12 jelöltet hallgatott meg. Ján Drgonec korábbi alkotmánybíró egyebek mellett arról beszélt, hogy alkotmánybíróként már ki volt téve politikai nyomásnak, amikor is 1998-ban a választási törvény értelmezésén dolgozott. Bombát akartak tenni az autójába, a szomszédja viszont megzavarta az elkövetőt. Elismerte azt is, hogy tagja volt a kommunista pártnak a szocializmus végéig. Ladislav Dudits 25 éve bíró, előbb a Kassai Járásbíróságon, jelenleg pedig a kerületi bíróságon tevékenykedik. Dudits nem válaszolt a parlamenti képviselők LGBT közösségjogait, az azonos neműek házasságkötését és a gender ideológiát firtató kérdéseire, ahogyan az isztambuli szerződéssel kapcsolatban sem foglalt állást. Azzal érvelt, hogy aktív bíróként tartózkodnia kell ezekben a kérdésekben. Ő nem látott problémát abban sem, hogy a kassai bíróságokon rendkívül magas a bírók, ügyészek közötti rokoni kapcsolatok aránya. A statisztikák szerint 75 ilyen kapcsolat mutatható ki. A meciari amnesztiák eltörlésével kapcsolatban kijelentette, nem volt ideális, hogy csak az ifj. Michal Kováéra vonatkozó amnesztiát törölte el a parlament, Marián Kocner viszont továbbra is érinthetetlen abban az ügyben. „Számomra ez az ügy lezárult, mivel az alkotmánybíróság állást foglalt a kérdésben” - zárta Dudits. Anton Dulak egyetemi tanárt egyebek mellett a Diószegi Jogi Karon végzett oktatói munkájáról kérdezték, mely több alkalommal vitatható körülmények között adott akadémiai címeket. Dulak szerint egyéni, nem pedig kollektív döntésről volt szó. Gyanúsan gyors karrior Libor Dul’a, a Legfelsőbb Bíróság bírája viszont kijelentette, hogy a bíróságokon elbuijánzott rokoni kapcsolatok egyáltalán nem szerencsések, s bár most már a megüresedő bírói posztokra jelentkezőknek fel kell tüntetniük családi kötelékeiket, van hová előrelépni ebben a kérdésben. A halálbüntetéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az nem lehet a bosszú eszköze. Szerinte a halálbüntetés sem most, sem a közeljövőben nem lesz terítéken. A képviselők arra is rákérdeztek, mivel magyarázza, hogy egy év leforgása alatt előrelépett a kerületi, majd a Legfelsőbb Ingerült magyarázkodás Utolsóként Monika Jankovskát, a Smer igazságügyi államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Jankovskának válaszolnia kellett a nevéhez fűződő botrányokat firtató kérdésekre. Köztük arra a is, mely szerint pénz ellenében döntött peres ügyekben. Jankovská az ügyben indított bírósági eljárásokkal védekezett, melyek nem marasztalták el az államtitkárt. Felrótták neki, hogy csatlakozott az államot perlő bírókhoz, akik magasabb bért követeltek. Az államtitkár ingerülten és vehemensen védekezett. Ján Marosz (OEaNO) arra volt kíváncsi, fogadott-e el valaha is kenőpénzt. Jankovská egyenes válasz helyett azt felelte: „törvénysértést követtem volna el, én ilyen ügyeket tárgyaltam.” Az autót is lefoglalhatná a rendőr (TASR-felvétel) Elrabolhatták ifj. Michal Kovád egyik elrablóját DEMECS PÉTER Belátható időn belül lehetőséget kapnak a rendőrök arra, hogy lefoglalják annak a sofőrnek a gépjárművét, aki nem fizettet ki egy közlekedési kihágásért járó bírságot. Ilyen módosítást is tartalmaz a közúti közlekedésről szélé törvény módosítása. Pozsony. Ausztriában bevett szokás, hogy a rendőrség elkobozza a gépkocsiját annak a sofőrnek, aki nem tudja a helyszínen kifizetni a bírságot. Ugyanilyen büntetés bevezetését tervezi jelenleg a szlovák belügyminisztérium. A tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint az autót olyan sofőrtől lehetne elkobozni, akit az objektív felelősség elve szerint megbüntettek, tehát postán kapott bírságot, ám ezt nem fizette ki. Ha a rendőrök később közúti ellenőrzés során megállítják ezt a gépkocsit, akkor automatikusan elkobozzák az autó iratait és a rendszámtábláját, így a sofőr a büntetés kifizetéséig nem használhatja majd az adott gépkocsit. „Az érintett sofőr ilyen esetben vezethet gépko-A rendőrök több jogkört kaphatnak csit, jogosítványát nem veszíti el, csak azzal az egy konkrét autóval lesz tilos tovább közlekedni” - olvasható a minisztérium javaslatában. A rendőr akár még kerékbilincset is tehet az autóra, hogy megakadályozza továbbhaladásban. Hasonló intézkedést foganatosíthatnak a rendőrök olyan sofőrök ellen, akiket valamikor a múltban közlekedési kihágás elkövetésén értek, ám nem kaptak érte büntetést az objektív felelősség elve szerint. Például ha a radar bemért egy gépkocsit, ahogy túllépte az előírt sebességet, ám a rendszám alapján nem tudták kideríteni az autó tulajdonosának személyazonosságát és címét. Ha később ezt a gépkocsit véletlenszerűen közúti ellenőrzés során megállítják, akkor a rendőrök a sofőrtől követelhetik, hogy fizesse ki az autó tulaj donosa helyett a bírságot. A büntetés kifizetéséig ugyanúgy lehetőség lesz az autó iratainak és rendszámának elkobozására. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mali hatóságok kiengedték a börtönből, majd ismeretlen fegyveresek elrabolták bamakói házából Eubos Kosíkot, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egykori tagját. Az elrablás tényét Youssouf Keita, Kosík ügyvédje is igazolta. Boris Gandel, a szlovák külügyminisztérium szóvivője szerint a mali hatóságok egyelőre nem erősítették meg, hogy a férfit elrabolták volna. Eltűnése napján a Sme újságírója, Matús Burcík kapcsolatba lépett Kosíkkal, de ezt követően az egykori ügynök elérhetetlenné vált. „Nagyon nyugtalanok vagyunk Eubos Kosík elrablása miatt” - mondta az AFP hírügynökségnek Michel Desert, a volt SIS-ügynököt támogató csoport egyik tagja. Desert szerint Kosík mindig állította, hogy nem terheli felelősség ifj. Kovác 1995-ös elrablása miatt. Szerinte előfordulhat, hogy Szlovákiának köze van Kosík egy héttel ezelőtti elrablásához, amely egyfajta törvénytelen kiadatás lehetett, miután a mali hatóságok elutasították a hivatalos kérelmet. Gál Gábor igazságügy-miniszter (Híd) december 7-én ismételten kérvényezte Eubos Kosík volt titkosszolgálati ügynök kiadatását Szlovákiának. Zuzana Drobová, a tárca szóvivője elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium minden erejével azon van, hogy megoldja a helyzetet, annak ellenére, hogy a mali hatóságok nem adnak hivatalos információt Kosík hollétéről. Kosík régóta hangoztatja, hogy hajlandó tanúskodni a néhai elnök, Michal Kovác fiának elrablásával, valamint a szlovák titkosszolgálathoz köthető, egyéb ügyekkel összefüggésben. A férfit két évvel ezelőtt tartóztatták le az afrikai Maliban. A mali hatóságok az AFP információi szerint tavaly novemberben szabadlábra helyezték őt. Kosík két évet töltött börtönben azután, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene 2,4 millió euró értékű váltóhamisítás miatt. Elmondása szerint meglepte, hogy elengedték. „Kinyitották az ajtót, és azt mondták, hogy vége van” - nyilatkozta a Sme napilapnak Kosík. A mali rendőrség szerint azonban a férfi még mindig börtönben van. (tasr)
