Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-23 / 19. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. január 23.1 www.ujszo.com Felpöröghet az unió motorja Aachenben aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár (TASR/AP) RÖVIDEN Több tucat iszlamista halála Kairó. Legalább 59 feltételezett dzsihádistával végeztek az egyiptomi biztonsági erők az ország keleti részén fekvő Sínaifélszigeten. A műveletben a hadsereg hét katonát, köztük egy tisztet vesztett el. Őrizetbe vettek 142 fegyverest és bűnözőt. A haderő légicsapásaiban 56, fegyvereket, lőszert szállító járművet semmisítettek meg a Nyugati-sivatagban, a félsziget déli és északkeleti határterületén. Az egyiptomi erők a félszigeten évek óta harcolnak az Iszlám Állam helyi szárnya ellen. (MTI) Izraeli légvédelmi rakéta tesztelése Jeruzsálem. Sikeresen vizsgázott az izraeli védelmi minisztérium kísérletében a Nyíl-3 nevű, nagy hatótávolságú rakéták megsemmisítésére szolgáló rakétarendszer, amelynek célja az Iránban jelenleg fejlesztés alatt álló precíziós rakéták elleni védelem. A sikeres kísérletben a radar időben észlelte az Izrael középső részén kilőtt ballisztikus rakétát, ámít eltalált és megsemmisített az ellene úrnak indított elfogó rakétával. „Ez fontos mérföldkövet jelent Izrael védelmi képességében” - hangsúlyozta a védelmi minisztérium. Á Nyíl-3 rendszerét az izraeli légi hadiipar és a légierő együtt dolgozta ki a Pentagonon belül működő amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Aachen. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő aláírta az új német-francia együttműködési szerződést a német Aachenben. A16 oldalas, 28 pontból álló megállapodást pontosan 56 évvel az Élyséeszerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A felek ígéretet tettek arra, hogy az unióban a hatékony és erős közös kül- és biztonságpolitikáért, illetve a gazdasági és a valutaunió megerősítéséért és elmélyítéséért fognak dolgozni, illetve a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak a közös álláspont kialakítása érdekében. Németország és Franciaország emellett közelíti biztonság- és védelempolitikáját, és fegyveres támadás esetén akár katonai segítséget is nyújt egymásnak. A felek elkötelezték magukat a közös európai hadsereg létrehozása mellett, illetve megfogadták, szorosabbra fűzik együttműködésüket a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, ill. az igazságszolgáltatás, a hírszolgálat és a rendőri tevékenységek terén. A szerződés hangsúlyozza, hogy a német-francia diplomácia egyik kiemelt célja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon. A megállapodás kitér az oktatás terén folytatandó együttműködésekre, illetve a határokon átívelő gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, egészségügyi, energetikai és közlekedési projektek előmozdítására. A felek egyúttal elkötelezték magukat a nemzetgazdaságok integrációjának elmélyítésére, illetve egy egységes szabályrendszeren alapuló, közös gazdasági tér létrehozására. A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre - mondta Angela Merkel német kancellár a megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében. „74 évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek. Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására” - figyelmeztetett Merkel. A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához. A megállapodással megújítjuk országaink együttműködésének alapját, hogy együtt nézhessünk szembe korunk nagy kihívásaival - hangsúlyozta. Eközben Emmanuel Macron francia elnök kiemelte, Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek. A francia vezető hangsúlyozta, Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai béke zálogának nevezte a német-francia barátságot. Az első német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élyséepalotában. A szerződés aláírása idején százak tüntettek Aachenben a dokumentum ellen. A helyi hatóságok négy tiltakozás szervezőinek adtak engedélyt, köztük a francia sárga mellényes mozgalom követőinek. A szerződést a francia és a németjobboldal is bírálta. Venezuelában lázadó katonákat vettek őrizetbe Az USA lecsapna a Huawei vezetőjére Ottawa. Az USA arról tájékoztatta a kanadai kormányt, hogy hivatalosan kérni fogja Meng Van-csou, a Huawei kínai informatikai és távközlési konszern globális pénzügyi igazgatójának kiadatását, akit az Irán elleni szankciók megsértésével vádolnak az amerikai hatóságok - közölte David MacNaughton, Washington ottawai nagykövete. Meng Van-csou a kínai óriásvállalat alapítójának a lánya. A kanadai hatóságok tavaly december 1 -én tartóztatták le a vancouveri repülőtéren az amerikai hatóságok kérésére, amelyek azzal vádolják, hogy a Skycom hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve az EU által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. (MTI) Moszkva érdekelt a békeszerződésben Moszkva. Oroszország megerősítette, továbbra is érdekelt a békeszerződés megkötésében Japánnal az 1956-os közös nyilatkozat alapján - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abe Sindzo japán kormányfővel folytatott tárgyalások után. Abe azt hangoztatta, bő 70 év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt abban, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek ügyére. (MTI) Huszonhét, Nicolés Maduro államfő rendszere ellen forduló katonát vettek őrizetbe Venezuelában - közölte egy magas rangú tisztségviselő a lázadás elfojtását követően. Caracas. Diosdado Cabello, a vitatott körülmények között megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke elmondta, hogy 25 katonát a zendülés helyszínén fogtak le, a főváros, Caracas északi részén, további két katonát pedig másutt. A cso-Ismátelten gyarmatosító politikával vádolta meg a francia kormányt Luigi Di Maio olasz miniszterelnökhelyettes, az öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, azt követően, hogy korábbi kijelentései miatt bekáretták az olasz nagykövetet a francia külügyminisztériumba. Róma. Luigi Di Maio hangsúlyozta, nem gondolja, hogy savai diplomáciai problémát okozhatnak, mivel „minden igaz”. Korábbi kijelentéseit megismételve kifejtette, hogy Franciaország 14 afrikai országban nyomtat pénzt, amellyel „megakadályozza ezen afrikai országok fejlődését, és hozzájárul a menekültek útnak indulásához, akik aztán életüket veszítik a Földközi-tengeren vagy az olaszországi partokra érkeznek”. Megjegyezte, Franciaország így tud jelentős nyersanyagokhoz jutni és fenntartani gazdaságát, miközben a port vezetője Alexander Bandres Figueroa őrmester volt. A nemzeti gárda katonáiból alakult csoport hétfőn egy helyi felkelést robbantott ki a fővárostól nyugatra fekvő Macaraóban - állította egy közleményében a hadsereg, amely közölte, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. A beszámoló szerint a katonák fegyvereket loptak a nemzeti gárda egyik helyőrségéből a fővárostól keletre fekvő Peturéban, majd egy laktanyába vonultak a főváros északi, Cotiza kerületében. A laktanyához vezető úton Luigi Di Maio (TASR/AP) migránsok Olaszországba érkeznek meg. Luigi di Maio hozzátette: ha Európának van egy kis bátorsága, legyen ereje Afrika gyarmatosításának megszüntetéséhez. „Belefáradtam, hogy mindig a migráció következményeiről beszéljünk, az okok megfelfegyverzett lázadók videót készítettek, amit feltettek a közösségi oldalakra. A felvételen arra szólítottak, hogy az emberek tagadják meg az engedelmességet Madurótól, és népfelkelésre szólítottak fel. Egy férfi kijelentette, hogy ők a nemzeti gárda hivatásos katonái, akik szembefordultak az általuk teljesen elítélt jelenlegi rendszerrel, és szükségük van a támogatásra, az emberek vonuljanak az utcákra. Á védelmi minisztérium a jobboldal számlájára írta a történteket. A szüntetése helyett. (...) Az okokat pedig az afrikai országok elmaradt fejlődése képviseli” - mondta Di Maio. Arra az újságírói kérdésre, hogy a francia érdekeltségbe tartozó afrikai államokból alig érkeznek menedékkérők Itáliába, Luigi di Maio kijelentette: Líbiában is a 2011 -es „őrült” francia bombázás teremtett káoszt. Az olasz miniszterelnök-helyettes minderről azután nyilatkozott, hogy Párizsban Nathalie Loiseau Európaügyi miniszter kabinetfőnöke bekérette az olasz nagykövetet, Teresa Castaldót az olasz miniszterelnökhelyettes korábbi „elfogadhatatlan megfogalmazásai” miatt. Di Maio vasárnap ugyanis kijelentette, az EU- nak szankcionálni kellene azokat az országokat, elsőként Franciaországot, amelyek a migránsoknak a Földközi-tengeren bekövetkező tragédiáiról tehetnek, és - szavai szerint - „Afrika elhagyására késztetik” a migránsokat.,Amennyiben Franciaországnak nem lennének afrikai katonai felkelés az ellenzék által mára meghirdetett, a kormány távozását és szabad választásokat követelő tüntetéssel összefüggésben robbant ki. Az ellenzéki erőknek ez az első nagyszabású mozgósítása a 2017-es tiltakozások után, amelyekben 125- en haltak meg a dél-amerikai országban. A Maduro által megkerült, ellenzéki többségű törvényhozás egy hete amnesztiatörvényt fogadott azon katonák számára, akik részt kívánnak venni a demokratikus rend helyreállításában. (MTI) gyarmatai, mert így kell azokat nevezni, a világnak csak a 15. legjelentősebb gazdasága lenne, s annak köszönhetően áll az elsők között, amit Afrikában művel” - mondta az olasz miniszterelnök-helyettes. Luigi Di Maio az ún. gyarmati frankot vagy afrikai valutaközösségi frankot (CFA) emelte ki, amelyet jelenleg a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (UEMOA) és a Középafrikai Gazdasági és Monetáris Közösség (CEMAC) államaiban mintegy 155 millióan használnak. Luigi Di Maióhoz csatlakozva Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője tegnap kijelentette: a migrációt kiváltó okok közé tartozik, hogy egyes országok eltulajdonítják az afrikaiak vagyonát, és „Franciaország is ezek között van”. Salvini hozzátette, Franciaországnak nem áll érdekében Líbia stabilizációja sem, mivel a francia kőolaj-érdekeltség ellentétes Olaszországéval. (MTI) Párizst hergeli az olasz miniszterelnök-helyettes
