Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-23 / 19. szám
4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. január 23.1 www.ujszo.com Egyre borúlátóbbak a nagy cégek vezetői Nehézség a Dl-es építésén Érsek Árpád (Híd) építésügyi miniszter legutóbb tavaly december járt ellenőrzésen Peter Pellegrini kormányfővel az építkezésen, s már akkor jelezték, a kivitelezőnek komoly gondjai vannak a projekt befejezésével (TASR-felvétel) Davos. A világ majd minden országában csökken a globális gazdasági növekedésbe vetett bizalom, az óvatosság a meghatározó a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a kedden megnyitott davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be. A világ élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó társasága, a PwC 2018 szeptembere és októbere között 91 országban, 1378 vezérigazgatóval készített interjút. Az üzleti vezetők közel 30 százaléka - ez hatszorosa az előző évi 5 százaléknak - úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami a pesszimizmus rekordmértékű növekedését mutatja. Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekordmértékben, 29 százalékról 57 százalékra nőtt. A válaszadóknak manapság csupán a 42 százaléka bízik a gazdasági kilátások javulásában, ami a 2018-as 57 százalékhoz képest jelentős csökkenés. Összességében úgy látják, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén alapvetően borúlátó tendenciát mutat. A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63 százalékról 37 százalékra esett vissza. A vezérigazgatói optimizmus csökkenése saját országuk határain túl is hatást gyakorolt a növekedési tervekre. Az Egyesült Államok a válaszadók 27 százaléka szerint, ha szűkén is, de tartja pozícióját, mint a növekedés szempontjából legfontosabb piac, ami a 2018-as 46 százalékhoz képest jelentős visszaesés. „A főbb gazdasági kilátások 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” - nyilatkozta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója. (TASR, MTI) DEMECS PÉTER Pozsony. Egyre biztosabb, hogy a Dl-as autópálya Lietavská Lúöka-Dubná Skala közti szakaszát a kivitelező nem fogja tudni befejezni, Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter ezért már készül az alternatív megoldásokra. Míg jelenleg a szóban forgó szakaszon legalább 500 embernek kellene dolgoznia, csak körülbelül 30-32 munkás lézeng az építkezésen. További probléma, hogy több beszállítónak a kivitelező nem fizetett az elvégzett munkáért. Az építkezés már most körülbelül egyéves csúszásban van. „A cég a munkálatokra leszerződtetett idő 78 százalékát már merítette, ám az építkezésre elkülönített anyagi források csupán 40 százalékát költötték el” - mondta Érsek azzal, hogy egyre valószínűbb, a Salini Impreglio és a Dúha cégek alkotta konzorcium nem fogja tudni befejezni a munkálatokat. A minisztériumnak február végéig kell döntenie a további lépésekről. Keresik a pótmegoldást Információink szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy felbontják a szerződést a kivitelezővel, mivel képtelen teljesíteni a szerződés feltételeit. Ezt viszont előtte az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ugyanis a projektet uniós forrásokból finanszírozzák. Ezt követően kell majd találni egy új céget, amely befejezi az építkezést. Érsek szerint a munkálatokat mielőbb folytatni kell. Kulcsfontosságú határidő a 2023, eddig kellene befejezni a szóban forgó szakaszt, ugyanis az uniós források csak eddig a dátumig állnak rendelkezésre. A miniszter szerint minden lépést konzultálnak Brüsszellel, de ennek ellenére sem kizárt, hogy a cégek bíróságra adják az egész ügyet. „Ha bíróságra kerülünk, kérem, mi erre is felkészültünk, a lényeg viszont az, hogy mielőbb át tudjuk adni a forgalomnak ezt utat” - mondta tegnap a miniszter. A 2026 marad A D1 -es Lietavská Lúcka-Dubná Skala szakaszát még 2014-ben kezdték építeni, a közel 14 kilométeres út ára ötszázmillió euró. A sztrádaszakasz része a 7,5 kilométeres Visnové alagút; ez lesz az ország leghosszabb közúti alagútja. A Dl-es építése során felmerült újabb nehézségek Érsek szerint nem fogják hátráltatni a teljes sztráda befejezését. „Továbbra sem változik semmi azon, hogy Pozsony és Kassa között 2026-ra fog legkorábban elkészülni az autópálya” - fűzte hozzá a miniszter. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait A szlovákiai élelmiszereket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően ugyan sikerült visszafordítani a külföldi élelmiszerek arányának a drasztikus növekedését, a hazai élelmiszerek aránya azonban a legfrissebb felmérések szerint továbbra is rendkívül alacsony. Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) legfrissebb, most közzétett felmérése szerint az elmúlt időszakban, ha enyhén is, de tovább nőtt a szlovákiai élelmiszerek aránya az üzletláncokban. Az SPPK tavaly novemberben a Tesco, a Lidi, a Coop Jednota, a Kaufland, a Temo, a Billa, a CBA és a Metro 54 üzletében mérte fel a hazai élelmiszerek arányát. Az eredmény: az üzletek pultjain található élelmiszernek a 40,18 százaléka származik hazai gyártótól vagy feldolgozótól. „Az eredmény továbbra sem megnyugtató, hiszen a hazai élelmiszerek arányának a növekedési üteme elenyészőnek nevezhető. Míg 2014-ben ezek aránya 38,87 százalék volt, 2017-re ez40,11 százalékra nőtt, és még most is csak 40,18 százaléknál tartunk” - nyilatkozta Marián Solty, az SPPK alelnöke. Csak összehasonlításképpen: a GfK piackutató társaság egy korábbi elemzése szerint 2011-ben ez az arány még elérte az 50 százalékot. „Szlovákia továbbra is azon országok közé tartozik, amelyekben a külföldi gyártók továbbra is előnyt élveznek a hazaiakkal szemben. A tojás az egyik kivétel: 74%-a származik hazai termelőktől (TASR-felvétel) Hosszabb távon fenntarthatatlan, hogy tíz élelmiszerből csupán négy hazai” - tette hozzá Solty. Szerinte az SPPK is tisztában van azzal, hogy a hazai élelmiszerek aránya soha nem érheti el a 100 százalékot az üzletekben, az optimális megoldás szerintük az lenne, ha ezt a jövőben legalább 60 százalékra sikerülne feltornászni. Az egyes üzletláncok között azonban már most is látványos különbségek vannak, így olyan is akad, amely az SPPK által optimálisnak tartott 60 százalékot is meghaladja. Akik a hazai élelmiszerek széles választékára vágynak, azoknak a COOP Jednota üzleteibe éri meg betérni, ahol a hazai élelmiszerek aránya már most eléri a 61%ot, míg a sor végén kullogó Lidi üzleteiben ez az érték csupán 16%. Nem csupán az üzletek, hanem az egyes termékcsoportok között is markáns különbségek vannak. A polcokon levő tojásnak például a 74%-a származik hazai termelőktől, a méznek 69, a tejnek 68 százaléka hazai. A szlovákiai zöldséget tavaly novemberben ugyanakkor nagyítóval kellett keresnünk, hiszen csupán a 21 százaléka származott hazai termelőktől. A hús esetében ez 24, a friss gyümölcs esetében pedig 26 százalék volt. „A most közzétett elemzésünk is bebizonyította, hogy a friss hazai zöldség és gyümölcs egyre inkább kiszorul az üzletláncok kínálatából” - mondta Solty. Stanislav Voskár, a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség (UPS) elnöke szerint a szlovákiai élelmiszerek elenyésző aránya megérződik a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottságán és a vidéki régiók romló gazdasági helyzetén is. (mi, TASR) lel lehlet a '’Vasárnapban! • Farsangi menüajánlat • Disznótoros kóstoló • Racionális farsangi fogások • Zsófia konyhája • Farsang a világban • Fánkparádé • Sós ízek tepertővel • Alkoholmentes lélekmelegítő italok Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!
