Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

www.ujszo.com | 2019. január 22. KULTÚRA 113 Ma van a magyar kultúra napja Egy zongoraművész fejéből pattant ki az ötlet 1985-ben Anton Einsle olajfestménye Kölcsey Ferencről (Képarchívum) Rendezvények országszerte ÖSSZEFOGLALÓ Január 22-e a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc azt a verset, amely a magyar himnusz szövege lett, miután Erkel Ferenc - jó húsz évvel később - megzenésítette. Az egész magyar nyelvterületen a szokásosnál nagyobb érdeklődés övezi az e naphoz kötődő kulturális és művészeti eseményeket. Idén is szá­mos helyen próbálják felhívni a fi­gyelmet azokra a szellemi értékekre, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A Szatmárcsekén élő költő, Köl­csey Ferenc harminchárom évesen írta meg a költeményt, amely csak hat évvel később jelent meg nyomtatás­ban, Kisfaludy Károly Aurorájában, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nél­kül. Kölcsey munkáinak első köteté­ben, 1832-ben a Himnusz már a szer­ző által adott alcímmel olvasható. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2- án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Széle­sebb nyilvánosság előtt 1844. au­gusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. au­gusztus 20-án csendült fel. Akkori­ban ünnepi alkalmakkor még felvált­va vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő el­nyomás időszakában aztán a Him­nusz lett a magyarok nemzeti imája. Kölcsey külön lapokra írta és kéz­iratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcso­mag az 1830-as években eltűnt, és csak több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Szé­chényi Könyvtár birtokába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész ve­tette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap annak tudatosítására is alkal­mas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. A Hazafias Népfront Országos Taná­csa 1988. december 29-én határo­zott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989januáijában került sor. Ma a magyarság szerte a világ­ban megemlékezik a magyar kul­turális értékekről, kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket rendeznek. E nap­hoz kapcsolódva adják át a kultú­rával, oktatással kapcsolatos szak­mai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Komárom Holnap, január 23-án 18 órakora Csemadok-székház ad otthont A Himnusz születése és története című előadásnak. Történeti is­mertetőt mond Stubendek István karnagy és Tarics Péter újságíró, a rendezvény szervezője a Széche­nyi István Polgári Társulás. Dunaszerdahely Ma 18 órakor kezdődik a magyar kultúra napja alkalmából rende­zett ünnepi műsor a Csapiár Be­nedek Városi Művelődési Köz­pontban. Fellépnek a Sznf téri óvodások, Bertók Katalin és Ist­ván, a Szent György Kórus, Raj­­kovics Péter, Lelkes Boróka, a Dunaág Néptánc-műhely és a Pántlika zenekar, Antal Ottó. Gömörhorka Január 26-án, szombaton a község önkormányzata és a gömörhorkai Horka Kft. közösen szervez ün­nepi műsort 14.30 kezdettel a he­lyi művelődési házban. Fellépnek a magyar óvodások, a magyar is­kola Napsugár tánccsoportja, a Sajóhangja énekegyüttes, az Andrássy Dénes Férfikórus, az Új Gömör Néptáncegyüttes, Bartók Attila, Kerepesi Igor, Máté Adri­enn és Tömöl Gabriella. Kassa Ma 13 órakor nyílik a Márai Sán­dor Emlékkiállítás a Mészáros ut­ca 35. szám alatti Márai Emlék­házban, ahol az író gyermekkorá­ban élt családjával. Szervező: a Csemadok Kassai Városi Vá­lasztmánya és a Szlovák Nemzeti Múzeum-A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Szepsi Gazdag programmal készülnek a magyar kultúra napjára pénteken, január 25-én 16 órától a városi művelődési központban. Az est díszvendége Meister Éva, erdélyi származású színművész, a Magyar Kultúra Lovagja, a Trianoni ha­rangok című műsorával. Fellépnek a Tompa Mihály-szavalóverseny, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő, az Ipolyi Arnold nép­mesemondó verseny, a Ki a vagány a vidéken ifjúsági tehetségkutató és az Őszirózsa magyamóta-verseny országos győztesei: Képes Lóránt Restéről, Berta Lucia Fanni Keny­­hecről, Szitás Ida Miglécnémeti­­ből, Viszlai Anna Rozália és Visz­­lai Tibor, Balta Rita, Rezes Gyula Szepsiből, Demko András Nagyi­­dáról, valamint aNapsugár Női Éneklőcsoport Jánokról, a Buzitai Citerazenekar, a Rozmaringsaij Gyermek Néptánccsoport Abaúj­­szináról, a Szepsi Asszonykórus és a Vox Columbellae Vegyeskar Szepsiből. Királyhelmec A Csemadok Királyhelmeci Haj­dó Géza Alapszervezete ma 18 órai kezdettel szervezi meg a ma­gyar kultúra napja alkalmából Kulcsár-Székely Attila erdélyi színművész Wass Albert írásaiból összeállított Mustármag című ön­álló estjét a városi hivatal nagy­termében. (juk) A Buzitai Citerazenekar Szepsiben lép fel (Képarchívum) A magyar kultúra napja a közmédiában Budapest. A Duna Televízió ma a sorozatok között versekkel készül, illetve emblematikus műsoraiban is foglalkozik a jeles nappal. A Család-barát című maga­zinműsor az Országos Széchenyi Könyvtárba kapcsol, ahol csak ma állítják ki a Himnusz kéziratát, és ennek kapcsán a Himnusz kelet­kezéséről beszélgetnek, illetve a vers helyéről a kultúrában. A 20.25-kor kezdődő Önök kérték is több bejátszással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról. Este pe­dig Bereményi Géza 1988-as filmdrámáját, az Eldorádót láthat­ják a nézők Eperjes Károllyal, Po­gány Judittal és Eszenyi Enikővel a főszerepben. Az M5 kulturális csatorna mun­katársai három meglepetéshely­színen rendhagyó órákat tartanak gyerekeknek. Este a csatorna vitaműsorában, a 21 órakor kezdődő Ez itt a kér­désben az érdeklődők megtudhat­ják, hogy a Magyarországon élő külföldi alkotók, művészek, miért szeretik a magyar kultúrát, és a külhoni magyar intézetekbe beté­rők mire kíváncsiak a magyar kul­túra kínálatából. Ezt követi az 1973-as első magyar egész estés rajzfilm, a János vitéz felújított változatának bemutatój a. A Kossuth Rádió is tematikus nappal várja a hallgatókat. A Napközben című műsor 9 és 10 óra között országos körképpel készül arról, milyen rendezvények várják a hallgatókat Magyaror­szág különböző pontjain. Majd az olvasás fontosságáról és az élet­hosszig tartó tanulásról lesz stú­dióbeszélgetés, amelyből meg­tudhatjuk, miként fogadják az egyetemek és a magánszféra, ha valaki 40-en túl beül az iskolapad­ba. Délután a Jó napot Magyaror­szág! is beszámol a magyar kultú­ra napjának eseményeiről. A műsorok az interneten ke­resztül is követhetik, illetve kor­látozott ideig visszanézhetőek a .mediaklikk.hu oldalon. (MTI) RÖVIDEN Az Üveg vezeti a jegyeladásokat Los Angelos. M. Night Shyamalan Üveg című fdmjére voltak a legtöb­ben kíváncsiak az észak-amerikai mozikban a Martin Luther King 90. születésnapjának hosszú hétvégéjén. A Bruce Willis, James McAvoy és Samuel L. Jackson foszerelésével készült thriller 40 millió dollár bevé­telt hozott. A sebezhetetlen című 2000-ben bemutatott filmje valamint a 2017-es Széttörve című alkotása folytatását M. Night Shyamalan ma­ga finanszírozta, a 20 millió dolláros költségvetésű film forgalmazást azonban az Universalra bízta az Egyesült Államokban és a Buena Vista Intemationalra külföldön. A bemutató hétvégi forgalmazás kissé elmarad ugyan a Universal várako­zásaitól, de a film így is a harmadik legnagyobb januári premier-hétvégi bevételt hozta az észak-amerikai mozikban. A januári hosszú hétvé­gén rendszeresen több új filmet is bemutatnak a stúdiók, ám ezen a hét végén meghagyták a teret az Üveg­nek. Ezért az Életrevalók alapján készült amerikai film, a The Upside második hétvégéjén is erős, 15,67 millió dolláros jegyeladással büsz­kélkedhet. A lista harmadik helyére a tengeri szuperhősfilm, az Aqua­­man került. (mti Az Üveg egyik főszereplője, Samuel L. Jackson. A filmet már a hazai mo­zik is vetítik. (Fotó: Satum) Ismeretek az Arany Málna jelöltjei Los Angelos. John Travolta maffia­­filmje, a Gotti, valamint a Holmes és Watson is esélyes az Oscar-díj el­lenpontjaként átadott Aranymálnára. A Holmes és Watson hat jelölést is begyűjtött, a főszereplők, Will Fer­rell és John C. Reilly alakítását is díjra érdemesnek tartották, mivel „az irodalom egyik legkedveltebb páro­sát tették nevetségessé játékukkal”. Donald Trump saját magát alakította Dinesh D'Souza filmjében, a Death of a Nationban, valamint Michael Moore művében, a Fahrenheit 1179- ben, mindkét szereplését Aranymál­nára jelölték. Melania Trump és ta­nácsadója, Kellyanne Conway szin­tén szerepel a filmben, a legrosszabb női mellékszereplő díjára javasolták őket. A „győzteseket” online szava­zással állapítják meg. Az Arany­málna díjat 1980-ban alapították az­zal a céllal, hogy az előző év leg­rosszabb filmjeit és alakításait .ju­talmazzák”. Á ceremóniát az Oscar­­gála előestéjére időzítik, idén február 23-án lesz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom