Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-18 / 15. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. január 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nairobi terrorakció: sok ember eltűnt May újabb tervvel rukkol elő A konzervatív választókörzetekben is többségben vannak az új brit népszavazás hívei Nairobi. A kenyai biztonsági erők megölték a nairobi terror­­támadás összes elkövetőjét, il­letve volt az iszlamisták között olyan, aki felrobbantotta magát. Öt támadó holttestét találták meg, és legalább 21 ártatlan ha­lálos áldozata van a drámának, de könnyen lehet, ez a szám nőni fog, mert mintegy 50 embert eltűntként tartanak számon. Az al-Kaida terrorhálózathoz kötő­dő al-Shabaab Szomáliái iszla­­mista milícia jelentkezett a tá­madás elkövetőjeként, közölve: a Nairobi központjában lévő DusitD2 épületegyüttes elleni támadást azért hajtották végre, mert így akarták megbosszulni, hogy Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. (MTI) Megtámadta volna a Fehér Házat Atlanta. Az Egyesült Államok­ban letartóztattak egy Georgia állambeli férfit, akit azzal vádol­nak, hogy páncéltörő rakétával meg akarta támadni a washing­toni F ehér Házat—közölte az ügyészség. A 21 éves férfit, Has­her Jallal Tahebet tetten érték: az őrizetbe vétel azután történt, hogy átvette a neki beszerzett fegyvereket és robbanóanyago­kat a bizalmába férkőzött FBI- ügynököktől. A férfi tavaly ok­tóberben el is árulta a bizalmába férkőzött FBI-ügynököknek, hogy az Iszlám Állam dzsihádis­­ta szervezet ellenőrzése alatt lévő területre akar utazni. (MTI) Országos sztrájk március 14-ón Budapest. Országos közszolgá­lati sztrájkot hirdet március 14- ére közel 200 ezer munkavállaló érdekében a Magyar Köztisztvi­selők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak­­szervezete (MKKSZ) arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazda­sági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról. Boros Pétemé, az érdekképviselet elnöke elmond­ta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érde­kében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot. (MTI) Az EU az ukrán katonák védelmében Brüsszel. Az Európai Unió va­lamennyi fogva tartott ukrán ha­ditengerész szabadon bocsátásá­ra szólította fel Oroszországot, miután az illetékes moszkvai bí­róság április 24-ig meghosszab­bította 8, aKercsi-szoros köze­lében lezajlott orosz-ukrán ten­geri incidens során elfogott ukrán katona előzetes letartóztatását - közölte az EU külügyi szolgála­ta. A novemberben letartóztatott ukrán tengerészek ügyét kedden tárgyalta a bíróság. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London A várakozásoknak megfelelően bizalmat szava­zott a brit kormánynak a lon­doni alsóház. A kormány mel­lett 325, ellene 306 kápviselő voksolt. Január utolsó hetó­­ben szavaz az alsóház arról a javaslattervről, amelyet a kormány állít össze a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) további menetéről. Theresa May konzervatív párti mi­niszterelnök a bizalmi szavazás után azonnali egyeztetésre hívta az ellen­zéki pártok vezetőit a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatá­ról, de a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Cor­­byn nem volt hajlandó tárgyalóasz­talhoz ülni a kormányfővel. A kor­mányfő közölte, hogy ajtaja továbbra is nyitva áll a Munkáspárt vezetője előtt. A bizalmi szavazást Corbyn keddi kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után. Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modem brit parlamentarizmus tör­ténetében példátlan, 230 fos többség­gel elutasította a brexit feltételrend­szerérői az EU-val novemberben el­ért 585 oldalas megállapodást. A bi­zalmi szavazáson azonban felsora­kozott a kormány mögött a konzer­vatív frakció és a legnagyobb észak­írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is, amelynek eseti külső támogatásá­ra a kisebbségben kormányzó Kon­zervatív Pártnak szüksége van. May máris egyeztet A voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May sze­mélyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brexitfolyamat további menetéről. Kijelentette: kész máris elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével. May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hoz­zátette: hétfőn teijeszti a ház elé a kormány javaslatait a brexit folya­matának további menetére. Válaszá­ban Corbyn kijelentette: a tárgyalá­sok feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a meg­állapodás nélküli brexit lehetőségét. Január utolsó hetében szavaz a londoni alsóház arról a javaslatterv­ről, amely et a brit kormány állít össze a brit EU-tagság megszűnésének menetéről. A Downing Street tegnap közölte, hogy az új kormányzati ja­vaslatcsomagot az alsóház január 29- én tárgyalja és aznap szavaz is róla. Változó konzervatívok A legfrissebb felmérés szerint a konzervatív képviseletü brit válasz­tókörzetek több mint 90 százaléká­ban - köztük az új referendum gon­dolatát mereven elutasító Theresa May választókörzetében is - már többségben vannak azok, akik sze­rint újabb népszavazást kell kiírni a brit EU-tagságról. Tegnap, a felmé­rés eredményének ismertetésével egy időben a kormányzó Konzerva­tív Párt több alsóházi képviselője és tagja kampányt indított az újabb re­ferendumért. A FocalData piacku­tató cég és a legnagyobb brit Corbyn nem tárgyal Mayjel (TASR/AP) May brit kormányfő mosolyog: kabinetje nem bukott meg (TASR/AP) közvélemény-kutató, a YouGov együttműködésével a Best for Bri­tain népszavazáspárti kampánycso­port számára elvégzett vizsgálat ki­mutatta, hogy azon 317 nagy­­britanniai választókörzetből, ame­lyeket konzervatív párti törvényho­zók képviselnek az alsóházban, 290- ben vannak többségben azok, akik szerint a parlamenti patthelyzetet újabb EU-népszavazással kell felol­dani. A kutatás szerint 166 körzet­ben meghaladj a az 5 5 százalékot, 44- ben a 60 százalékot az új referen­dum pártolóinak aránya. Skócia elveszti türelmét Skócia kiléphet az Egyesült Ki­rályságból, ha nem rendeznek újabb népszavazást az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszün­tetéséről - jelezte a skót miniszter­­elnök. Nicola Sturgeon a brexit fo­lyamatának leállítását és egy újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tar­talmazó megállapodás londoni alsó­házi elutasításával a brexit elérke­zett arra a pontra, ahonnan „értel­metlen lenne tovább folytatni”. Az Egyesült Királyság parlamentjének épületére utalva hozzátette, hogy „két és fél év Westminster-káosz után nem lehet tovább nem tudo­mást venni Skóciáról”. „Egy máso­dik népszavazás az egyetlen lehető­ség arra, hogy Skócia az Egyesült Királyság részeként maradjon Eu­rópában” - mondta Sturgeon. Francia előkészületek A francia kormány megkezdte an­nak a programjának a végrehajtását, amelyet arra az esetre készített elő, ha Nagy-Britannia végül megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, ami „immár egyre inkább valószínűnek tűnik” - jelentette be Edouard Philippe francia miniszter­­elnök. Mintegy 600 emberrel fogják bővíteni a közigazgatást, egyebek mellett több új vámhivatalnokot és állatorvosi ellenőrt vesznek fel a ha­tárok biztonságának és a kereskede­lem bonyolításának kezelésére. Bő­vítik a kemény brexit esetén a leg­nehezebb helyzetbe kerülő repülőte­rek és kikötők költségvetését is. Egyes kikötőkben új parkolókat épí­tenek, máshol a vámellenőrzések végrehajtásához szükséges infra­struktúrát alakítják ki. A kormányfő elmondása szerint a párizsi kormány összesen mintegy 50 millió eurót ter­vez költeni a rendezetlen brexit okozta problémák kezelésére. Ciprasz talpon maradt Nagyon szűk többséggel bizalmat kapott a görög kormány a parlamentben a Macedóniával kapcsolatos náwita rendezéséről szóló szavazáson. Athén. Alekszisz Ciprasz kormá­nya 300-ból 151 szavazatot kapott ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a macedón kabinettel kötött tavaly. A kormány ellen 148-an szavaztak. Szkopjéban már elfogadták a meg­állapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagállamot Észak- Macedóniának (Észak-macedóniai Köztársaság) fogják nevezni. Cip­rasz maga kezdeményezett bizalmi szavazást, miután a két ország kö­zötti névvitát rendezni hivatott meg­állapodás ellen tiltakozva a jobbol­dali Panosz Kammenosz eddigi vé­delmi miniszter vezette Független Görögök (ANEL) kilépett a kor­mányból. A miniszterelnök vezette Radikális Baloldal (Sziriza) 145 mandátummal rendelkezik a 300 fős parlamentben, de kapott most hat külső támogató szavazatot. A kor­mányt támogatta egy független kép­viselő és az ANEL négy képviselője is - annak ellenére, hogy a párt kilé­pett a kormányból —, valamint támo­gatta az ellenzékben lévő, Folyó (To Potami) nevű balközép centrista párt egyik képviselője is pártja állás­pontjával szakítva. Ciprasz kormányának mandátu­ma októberben jár le. Görögország északi térségét Makedóniának hív­ják, és Athén szkopjei területi kö­vetelésektől tartott, ha a szomszédos országot Macedónia néven ismerik el nemzetközileg. A vitát 27 év után rendezték a kormányok. Ciprasz még a bizalmi szavazás kezdemé­nyezésekor bejelentette, hogy ha kormánya megkapja a bizalmat, ak­kor utána hamarosan szavazásra bo­csátja a parlamentben a Macedónia névváltoztatásáról szóló megálla­podás ratifikálását. Ez hétfőn vár­ható. Elemzők szerint a parlamenti ratifikálás esélye még kisebb, mint azé volt, hogy Ciprasznak megsza­vazzák a bizalmat. A megállapodás ellenzői vasárnapra tüntetést ter­veznek Athénba. (MTI) Jeruzsálem. Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketer­­vénekrészletei, amelyekkel az USA ; a sok évtizedes palesztin-izraeli vi­szályt szeretné rendezni -jelentette az izraeli 13-as kereskedelmi tévé­csatorna. Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a paleszti­noknak adná államuk megteremté­séhez Ciszjordánia területének 85-90%-át, és területcseréket is l végrehajtanának, melyekben 1967 i előtt is Izraelhez tartozó földekkel váltanának ki olyan 1967-ben el- i foglalt területeket, melyeket Izrael i megtarthatna. A terv 3 részre osztja az izraeli telepeket: településblok­kokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, ; melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a fel­számolásra ítélt, az izraeli törvé- ; nyék szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”. Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Iz­rael fővárosa lenne Nyugat- Jeruzsálem, Palesztináé pedig I Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az : ottani arab lakónegyedek többsége. Az óváros és közvetlen környéké­nek vallási szempontból fontos ré­széi izraeli fennhatóság alatt ma­radnának, de fennmaradna az ed­digi helyzet a muzulmán szent he­lyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok fel­ügyeletével. Az amerikai elképze­lést Barak Ravid politikai újságíró szerezte meg egy amerikai forrás­tól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tá­jékoztatóján. Az amerikaiak arra számítanak, a palesztinok a hivata­los bejelentés után azonnal eluta­sítják a tervet. Izraeltől viszont ked­vező választ várnak. Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választás utánra ha­lasztották ezt a lépést. Jason Gre­­enblatt, az amerikai elnök közel­­keleti különmegbízottja pontatlan­nak nevezte Barak Ravid értesülé­sét, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, közölve, elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal. (MTI) Kiszivárgott a béketerv

Next

/
Oldalképek
Tartalom