Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-03 / 2. szám
WWW.UjSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM jelentkeznek a betegségek, vagy romlik a már meglévők lefolyása. Aki viszont rendszeresen jár szűrővizsgálatra, annak 65 éves kora után sem kell betegséggel élnie. Mikortól ajánlatos jobban odafigyelni arra, hogy szervezetünk működésében nem csúszott-e be valamilyen biba? Egész életünkben oda kellene figyelnünk egészségünkre, és igyekeznünk kellene a lehető legegészségesebben élni. Szűrővizsgálatra fiatalkortól kezdve kétévente járni kellene, mert a normális állapottól való kisebb eltérést ilyenkor még orvosolni lehet. Például a kissé magas koleszterinszintet helyes étkezéssel vissza lehet csökkenteni a normális szintre. Hasonló a helyzet a magas vérnyomással is. Ha csak kissé emelkedett, az még nem jelent katasztrófát, mert az életmód megváltoztatásával gyógyszer nélkül is normálisra változtathatjuk. A szűrővizsgálat célja az, hogy feltérképezze a betegségek kockázati tényezőit vagy diagnosztizálja a betegséget. Viszont sokkal jobb ezeket a betegségeket megelőzni, mégpedig úgy, hogy nem dohányzunk, a lehető legegészségesebben táplálkozunk, rendszeresen mozgunk. Az egészség megőrzésére már azelőtt kell gondolni, mielőtt az orvos valamit felfedez. Milyen szerepet játszik a kivizsgálás akkor, ha valamely krónikus betegségre öröklött hajlamunk van? Valóban igaz, hogy néhány betegségre való hajlam a génjeinkben van kódolva. Csak idő és az életmód kérdése, hogy ezek a gének mikor jutnak szóhoz, vagy hogy szóhoz jutnak-e egyáltalán. Megpróbálom ezt egy példán szemléltetni: ha mindkét szülőm cukorbeteg, valószínű, hogy az én génjeimben is ott van a hajlam. Ám az rajtam múlik, hogy egészségtelenül táplálkozom-e, és már 40 évesen megkapom a betegséget, vagy kialakulását észszerű életmóddal késleltetem, és csak nyolcvanéves koromban kapom meg. Az emberek többsége nem tudatosítja, hogy betegségük oka épp viselkedésük, de főleg káros szokásaik, mint például a dohányzás, a túltáplálkozás vagy a hosszú ülőmunka. Az orvos kétévenként a szűrővizsgálaton ellenőrzi a vér cukorszintjét, és ha magas, figyelmeztet, hogy táplálkozzak egészségesen, mozogjak többet, és fogyjak le. Ha már cukorbeteg vagyok, diabetológushoz küld és a diétán kívül gyógyszert is felír, hogy a cukorszintnem a legjobb legyen. A preventív szűrővizsgálattal sok krónikus betegséget fel lehet fedezni. Igaz az, hogy az idős ember egészségi állapota 50 százalékban saját magától függ, ami azt jelenti: ha rendszeresen jár orvoshoz, betartja ajánlásait, betegség nélkül élhet? Az egészségi állapot valóban nagyrészt saját magától függ, de ez nem csak abban rejlik, hogy rendszeresen orvoshoz jár. Ez téves elképzelés. Elsősorban az adott ember életmódjától függ, attól, hogyan étkezik, mennyit mozog, dohányzik-e, elegendően sokat alszik-e és milyen stressz nehezedik rá. Ha valakinél például cukorbetegséget diagnosztizálnak, fontos, hogy rendszeresen járjon ellenőrzésre, de még ennél is fontosabb, hogy betartsa az orvos ajánlásait. Ez azonban a többségnek nehézséget okoz. Sokkal könnyebb ugyanis „bedobni" reggel néhány gyógyszert, mint odafigyelni, hogy mi kerül a tányérra, vagy a sok ülés helyett gyalogolni. Nemde? Hány éves kortól van jogunk az ingyenes szűrővizsgálatra? Mit kell tennie például egy harmincasnak, akinek ugyan nincsenek panaszai, de szeretné tudni, milyen állapotban van a szervezete? Egyáltalán van erre lehetősége? Szűrővizsgálatra megszületésétől fogva mindenkinek joga van, 18 éves kortól kétévente, a véradóknak évente. A betegbiztosítók teljes egészében fizetik, ami azt jelenti, hogy mindenkinek ingyenes. Aki több mint két éve nem volt ilyen kivizsgáláson, jól tenné, ha minél előbb felhívná körzeti orvosát és időpontot kérne. Az egészségügyi nővérnél érdeklődjön, hogy az adott rendelőben mi a szokás. A mi rendelőnkben például először időpontot kell kérni, utána a páciens reggel éhgyomorra érkezik, vért veszünk tőle, kivizsgáljuk a vizeletmintát, 40 év felett elvégezzük az EKG-kivizsgálást, 50 felett a székletvizsgálatot a rejtett vérzés kiszűrésére, valamint az úgynevezett ABI kivizsgálást, ami az alsó végtagok vérellátásának állapotáról tájékoztat. A szűrővizsgálatnak minden korban van értelme. Nem érdemes félvállról venni. KovAcs Ilona VÉRES VALÓSÁG A vérvizsgálat az egyik leggyakrabban elrendelt rutinvizsgálat. Mi történik a vérünkkel, miután levették? Mit néznek rajta/benne a laborban, és hogyan áll össze a vérképünk? A vérvizsgálat rendkívül fontos diagnosztikai eszköz, ráadásul - más vizsgálatokkal összehasonlítva - olcsó és könnyen elérhető. A vérvétel során egy vékony tűt vezetnek (általában) a könyökhajlatban található vénába, és az onnan kicsorgó vért kémcsőbe vezetik. A kémcsőben található vért aztán különböző módokon elemzik. Általában a nátrium, a kálium, a klór, a vas, a kalcium, a kreatinin, a glükóz, a koleszterin értékeit elemzik, de „megszámolják" a fehér- és vörösvérsejteket, illetve a vért alkotó egyéb sejtes elemeket is. Megvizsgálják azt is, hogy a vér adott időegység (egy óra) alatt milyen mértékben ülepedik le, ez az úgynevezett süllyedés. Ezek az értékek átfogó képet adhatnak az anyagcserénk állapotáról, a vesék, a szív, a máj működéséről, de arról is, hogy van-e valamilyen gyulladás a szervezetünkben. Akárcsak egyéb szűrővizsgálatokat, a vérvizsgálatot is érdemes rendszeres időközönként megismételtetni, még akkor is, ha egyébként nincsenek panaszaink, kellemetlen tüneteink. A legtöbb ember számára a vérvizsgálat eredményeit tartalmazó lap szinte teljesen értelmezhetetlen: szerepel rajta egy sor rövidítés, rengeteg szám és érték, itt-ott esetleg egy kiemelést vagy csillagot is észrevehetőnk. A rövidítések az elvégzett vizsgálatokra utalnak. Ezek minden kórházban, rendelőben, laboratóriumban azonosak vagy nagyon hasonlóak, ezek az egységes elnevezések megkönnyítik az egészségügyi szakemberek munkáját. Feltüntetik emellett az úgynevezett referenciaértékeket is, vagyis azokat a minimum- és maximumértékeket, melyeken belül normálisnak, egészségesnek számít egyegy vizsgált molekula. Felesleges azonban pánikba esni, ha egyegy értékünk a „normálisnál" alacsonyabb vagy magasabb lett! Egyrészt, az értékek egyénenként is változhatnak, másrészt az életkort, a nemet, az életmódot, az esetlegesen szedett gyógyszereket is figyelembe kell venni az értékek elemzésekor. A vérvizsgálat eredményét „egészében" kell nézni, vagyis nemcsak az egyes értékeket kell elemezni. (egeszsegkaiauz) ■HMM EgésZségEXTRA 2019. Január ^